OMMF-ellenőrzések
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) 2006-ban csaknem 45 ezer munkáltatónál, 345 ezer munkavállalónál ellenőrizte a munkabiztonsági és munkaügyi szabályok betartását – tudatta az intézmény decemberben. A munkabiztonsági ellenőrzések során a súlyos szabálytalanságok miatt összesen 40 ezer esetben kellett intézkedniük a felügyelőknek. A munkaügyi ellenőrzések alkalmával 42 ezer feketén foglalkoztatottat találtak 12 ezer munkáltatónál. A munkaidő, valamint a munkabér szabályait 20-20 ezer alkalmazottat érintően szegték meg a foglalkoztatók. A munkaidő hanyag nyilvántartását 26 ezer esetben állapították meg. A kiszabott bírság összege 7,18 milliárd forint volt. Ebből a munkaügyi bírságok 5 milliárd forintot tettek ki.
Távmunka-konferencia
Két százalékról négy százalékra nőtt a távmunkában foglalkoztatottak aránya Magyarországon, de ez még mindig alig több, mint az európai uniós átlag negyede - hangzott el az V. távmunka-konferencián, decemberben. A cégek – általában – a magasabban képzett munkavállalóknak teremtik meg e foglalkoztatási forma feltételeit, a cél viszont az lenne, hogy azok is nagyobb arányban kapcsolódhassanak be e munkavégzésbe, akik lakóhelyén nincs más elhelyezkedési lehetőség. Mindezt képzéssel, informatikai fejlesztésekkel, illetve olyan támogatásokkal kell segíteni, amelyek érdekeltebbé teszik a munkáltatókat. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következő évekre tízmilliárd forintos európai uniós forrás ígérkezik erre.
Kamarai tanulmány
A vállalkozók akár 10 százalékosra is becsülik azt a jövedelemvesztést, amelyet Magyarországon a bérből élők a magasabb adók és árak miatt 2007-ben elszenvedhetnek – közölte Maria Smid, a Kienbaum Beratungen GmbH elemzője decemberben, Budapesten. A tájékoztatón ismertették a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (NMIKK) és a Kienbaum vállalati tanácsadó cég által, a Magyarországon működő, túlnyomórészt német érdekeltségű cégek mintegy 13 ezer munkavállalójának bérezéséről készített tanulmányt. A felmérés szerint a vállalatok 2007-ben mintegy 6 százalékos béremelést terveznek, ami kissé elmarad a 2006-ban ténylegesen nyújtott 6,9 százalékos emeléstől, s nem éri el a 2007-re várt 6-7 százalékos inflációs rátát sem. Az NMIKK tanulmánya szerint Csehországban egy ügyvezető átlagosan 82 000 eurós jövedelemre számíthat, a magyarországi 69 500 euró ennél mintegy 15 százalékkal alacsonyabb. A munkások mindkét országban az ügyvezetői fizetés mintegy tizedét vihetik haza.
Állásteremtés Borsodban
A decentralizált foglalkoztatáspolitikai alapból mintegy ötmilliárd forintot fordított 2006-ban a munkanélküliség átmeneti enyhítésére a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Tanács, aminek köszönhetően több mint 25 ezer ember jutott átlagosan 6-9 havi munkához – hangzott el a témában tartott tájékoztatón decemberben, Miskolcon. Az aktív foglalkoztatáspolitikai pénzforrásokból tavaly 4,7 milliárd forintot fordíthattak közhasznú, közcélú munkára, illetve a pályakezdők elhelyezkedésének segítésére.
Stagnáló építőipar
Az építőipari termelés enyhe csökkenése, legjobb esetben is stagnálása volt jellemző 2006-ban. Ennek oka az út-, az autópálya- és lakásépítések visszaesése - mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke decemberben, Budapesten. A múlt évben, szeptemberig az ágazat 1463 milliárd forintnyi munkát valósított meg, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint 2005-ben. Az idén 3-4 százalékos termelésbővülésre számít a szakma.
Sikeres kkv-k
A legsikeresebb 100 magyar kis- és középvállalat 37 százaléka Budapesten, 15 százaléka Pest megyében, 30 százaléka pedig Kelet-Magyarországon tevékenykedik – derül ki a Coface Hungary (a világ legnagyobb exporthitel-biztosítójának magyar leányvállalata) felméréséből, amelyet decemberben mutattak be. A Top 100-as listát a hulladékgyűjtéssel és -feldolgozással foglalkozó sajókeresztúri Bém Borsodi Érc, Ásvány és Hulladék Hasznosító Mű Zrt. vezeti 1,6 milliárdos – 2005-ös – árbevétellel. Az utolsó a listán a szolnoki MB 2001. Kft., amely szállítmányozással foglalkozik, és a 2005. évi árbevétele 728 millió forint volt. A felmérés szerint a bankok csak ingatlanfedezetre hitelezik a kis- és középvállalatokat, s az államigazgatás is hátráltatja fejlődésüket, mivel nagyon nehéz hatósági papírokhoz jutni. A megkérdezettek nincsenek jobb véleménnyel a kamaráikról sem, amelyek nem szolgáltatóként állnak mellettük.
