Az új Gt. a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a jogutód nélküli és a jogutódlás mellett történő megszűnési mód szerint rendszerezi továbbra is a megszűnési okokat, ám a köztük fennálló logikai különbségeket élesebben elhatárolja. A jogutód nélküli megszűnési okok – az értelemszerűen összetartozó esetkörök összevonásával – nem változtak, a jogutódlással történő megszűnés alapesetei között az átalakulás mint gyűjtőfogalom alatt az egyszerű társaságiforma-váltást jelentő, az egyesüléssel és szétválással járó átalakulás egyaránt értendő.
A korábbi szabályozásnál ésszerűbben az átalakulás közös előírásai között lényegileg csak olyan normák maradtak, amelyek minden gazdasági társasági formára alkalmazandóak.
Nincs formakényszer
Elvi éllel szögezi le a törvény: átalakulás során a jogutód cégformája szabadon választható meg, nincs többé formakényszer – még egyesülés és szétválás esetén sem –, a másik oldalon viszont fennáll a törvényi tilalom: az egyesülési és a szétválási folyamatokat (vagy emellett akár az egyszerű társaságiforma-váltást) nem lehet "egy lépcsőben" alkalmazni.
A társaságiforma-váltás a törvény szerint is változatlanul kétirányú lehet: a gyakoribb eset, hogy az alapításkor még kevésbé tőkeerős szervezet bonyolultabb, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társasággá alakul át, ám a másik oldalon az is felmerülhet, hogy a társaság gazdasági-célszerűségi szempontból úgy dönt, hogy számára a kisebb tőkeerőt és adminisztrációt igénylő szervezeti forma a megfelelőbb.
Az új Gt. alapelvi szintű előírása szerint gazdasági társaság közhasznú társasággá is átalakulhat, azzal a korábban említett korláttal, hogy a törvény átmeneti szabályai [365. § (1) bek.] között deklarálja, hogy közhasznú társaság 2007. július 1. után nem alapítható.
Az átalakulásnál - eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a gazdasági társaság alapítási szabályait kell figyelembe venni, de ezen túl az átalakulás közös, és az adott társasági formára vonatkozó speciális átalakulási normákat is szem előtt kell tartani.
A tagok vagyoni felelőssége
Továbbra is fennáll az 1997-es Gt. alaptétele, mely szerint a társasági forma megválasztásánál figyelembe kell venni azt a rendelkezést, hogy a jegyzett tőke törvényi vagy a társaság által az átalakulási döntésben meghatározott mértékét a jogutódnak teljesítenie kell, akár tőkepótlás útján is.
E rendelkezés szellemében csak akkor van helye az átalakulásnak, ha az átalakulni szándékozó gazdasági társaság tagjai (részvényesei) vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében szolgáltatták. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a készpénzben és az apportban vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítésére is.
A korábbi szabályozáshoz képest viszont az új Gt. átfogóan szabályozza az átalakuló társaság tartozásaiért fennálló felelősségi viszonyokat: leszögezi, hogy a jogelőd tartozásaiért elsődlegesen a jogutód köteles helytállni, a tagok (részvényesek) csak akkor felelnek a jogelőd tartozásaiért, ha azok a jogutódtól nem hajthatók be.
Fontos változás, hogy a jogutód nélkül megszűnt társaságot terhelő, kielégítetlenül maradt követelések a társaság megszűnésétől számított ötéves jogvesztő (és többé nem elévülési) határidőn belül érvényesíthetők a tagokkal (részvényesekkel) szemben. (E szerint a jogvesztő határidő anyagi jogi határidő, és mivel a Gt. mögöttes szabálya a Ptk., így a Ptk. szerinti határidő-számítás szerint kell eljárni, tehát az igazolás eljárásjogi jogintézménye szóba sem jöhet.) Ez a szabály természetesen azokra a tagokra vonatkozik, akiknek tagsági jogviszonya a társasággal együtt szűnt meg. A tagi felelősség egyéb esetei az 1997-es Gt.-ből ismert általános szabályok szerint alakulnak.
Az új Gt. a jogutód nélküli megszűnés kapcsán deklarálja a korábbi előírásoktól eltérően, hogy az ilyen megszűnés esetén mindig végelszámolást vagy felszámolást kell lefolytatni, kivéve az úgynevezett fantomcégek esetében, és akkor, ha a felszámolás vagy a végelszámolás lehetetlen. Egyúttal az új Gt. normái között (69. §) változatlanul megtalálható, hogy a (jogerősen elrendelt) felszámolás, illetve a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság számára tilos az átalakulás, azonban az átalakulási tilalom két esetben elhárul: ha a felszámolás a társaság megszűnése nélkül – például egyezség folytán - megszűnik, vagy ha az önként elhatározott végelszámolásnak a társaság legfőbb szerve véget vet.
Átalakulás – általános jogutódlás
Bár az új Gt. kifejezetten nem tartalmazza, ám abból a tényből, hogy a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a cégbejegyzés napjával jöhet létre, világosan következik, hogy csak a már cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság határozhatja el átalakulását más gazdasági társasággá. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. A jövőben viszont lehetőség lesz arra – a számviteli nehézségek kiküszöbölése, az előre tervezhetőség érdekében –, hogy az átalakuló társaság legfőbb szerve az általa meghatározott napra kérje az érintett társaság átalakulásának bejegyzését.
A korábbi szabályozásból is ismert tétel: az átalakulás során létrejövő gazdasági társaság – főszabályként – az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja, ezért megilletik a jogelőd gazdasági társaság jogai és terhelik annak kötelezettségei. Ez vonatkozik természetesen a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglaltakra is.
Ám mivel egyes tevékenységek csak meghatározott cégformában vagy vagyoni feltételek mellett végezhetők, s ha a jogutód e feltételeknek nem felel meg, akkor természetes, hogy a jogelőd tevékenységének folytatására nem lesz jogosult.
Kétségtelen: a jogutódlásból következik, hogy a jogelődöt megillető kedvezmények és az átalakulás előtt kiadott hatósági engedélyek is a jogutódra szállnak. Ha a hatósági engedély kiadása folyamatban van, az átalakulásról a hatóságot haladéktalanul értesíteni kell, és az engedély jogosultja már az új gazdasági társaság lesz. (A hatósági engedély kiadásának feltételeit a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tartalmazza.)
Átalakulás két lépcsőben
Az átalakulás elhatározása, az átalakulási dokumentáció elfogadása továbbra is a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, amely erről legalább háromnegyedes szótöbbséggel, közkereseti és betéti társaság esetében pedig egyhangúlag dönt.
Az új törvény irányadó rendelkezéseinek előnye a korábbi szabályozáshoz képest, hogy logikailag pontosabb, egymáshoz jobban kapcsolódó sorrendben jelöli meg az átalakulni kívánó társaság teendőit.
Ahhoz, hogy a legfőbb szerv megalapozott döntést hozzon az átalakulás elhatározásakor az átalakulásról, a vagyonmérleg-tervezeteknek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezeteknek rendelkezésre kellett állniuk, ugyanis csak ezen adatok ismeretében tud a legfőbb szerv felelősségteljesen határozni például arról, hogy van-e kellő fedezet a társaságtól megváló tagokkal való elszámolásra.
Ám az ügyvezetés saját elhatározásából ezen anyagok elkészítését – akár a vagyonmérleg-tervezetek elkészíttetésének tekintélyes költségét fontolóra véve - nem kezdeményezhette, hiszen az átalakulás elhatározása a korábbi szabályozás szerint is a társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozott. A korábbi szabályozás szerinti "kétlépcsős" eljárás esetén viszont már megtapasztaltuk – főként a kisebb családi vállalkozásoknál –, hogy a napi összeköttetésben lévő tulajdonosok az első szakasz szerinti elvi hozzájárulást, majd az ezt követő átalakulásról szóló érdemi döntést egyetlen ülésen hozták meg. Ám az 1997. évi Gt. előírásai alapvetően kógensek voltak, eltérni tőlük csak a törvény felhatalmazása alapján lehetett volna, ilyen felhatalmazás azonban nem volt.
Változást hozott és rugalmasabb szabályozást alakított ki e tekintetben az új törvény 71. §-ának (1) bekezdése, amely lehetőséget ad arra, hogy ilyen tartalmú társasági szerződési felhatalmazás esetén a vezető tisztségviselők saját belátásuk szerint, a legfőbb szerv ülésének ilyen tartalmú döntése nélkül is elvégezhessék az átalakulás érdemi eldöntését segítő dokumentumok összeállítását. Tény, ha e felhatalmazás nem áll rendelkezésre, vagy azzal a vezető tisztségviselők nem élnek, a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz.
A korábbi szabályozással egyezően a legfőbb szerv először csak azt állapítja meg, hogy a társaság tagjai (részvényesei) egyetértenek-e az átalakulás szándékával. Előzetesen felméri, hogy kik kívánnak a jogutód gazdasági társaság tagjává (részvényesévé) válni, és meghatározza a létrejövő jogutód gazdasági társaság formáját.
Amennyiben ez az elvi hozzájárulás, felhatalmazás rendelkezésre áll, a legfőbb szerv feladata, hogy meghatározza az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját is, döntsön az átalakulási dokumentációt auditáló független könyvvizsgáló személyéről, majd ezt követően kerülhet sor arra, hogy a vezető tisztségviselők elkészítsék (illetve elkészíttessék) ezeket a végleges átalakulási döntés meghozatalához szükséges okiratokat.
Ezek alapján kell kidolgozni a jogutód gazdasági társaságban tagként (részvényesként) részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás tervezetét, valamint a jogutód létesítő okiratának tervezetét is.
Átalakulási terv
Amíg az 1988. évi Gt. külön kimondta, viszont az 1997. évi Gt. hallgatott az átalakulási terv fogalmáról, és csupán ennek a részeit képező és elkészítendő iratokat nevezte meg és pontosította, gyakorlati igényként merült fel, hogy mind az átalakulás kérdésében döntő tulajdonosi testület, mind pedig az átalakulás bejegyzése iránti kérelmet elbíráló bíróság számára átláthatóbb, ha az átalakulási dokumentumok között található egy olyan okirat, amely bizonyos, az átalakulás során szükségessé vált eseményeket, folyamatokat megvilágít. Igaz ugyan, hogy nem kötelező a törvény szerint az átalakulási terv készítése, ám az alábbi esetekben el kell készíteni, ha az eltérés oka:
– az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása,
– az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat (részvényeseket) terhelő, pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulás,
– a jogutód gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagra jutó vagyonhányad,
– a törvény feltételei szerinti tőkeszerkezet átrendezése, feltüntetve annak okait és megvalósításának módját.
Az átalakulási terv egyébként a vagyonmérleg-tervezet melléklete, s azt az átalakuló társaság vezető tisztségviselője írja alá.
A korábbi szabályozással egyezően a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket a számviteli törvény előírásai szerint kell elkészíteni, egyúttal mind a törvény, mind a számviteli törvény megengedi, hogy az átalakuló társaság vagyontárgyait átértékelje, azaz az átalakulás folyamatában a piaci értékítélethez igazított értékben vegye figyelembe aktíváit és passzíváit.
Továbbra is lehetőség van arra, hogy az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti éves beszámoló mérlegét használja változatlan formában, és ez szolgáljon a jogutód vagyonmérleg-tervezete elkészítésénél közvetlen alapként. Erre az általános mérlegkészítési előírások azonban a számviteli szabályok szerint csak akkor adnak lehetőséget, ha az átalakuló társaság eszközeinek és kötelezettségeinek átértékelési lehetőségével nem él. Az éves beszámoló ilyen célú felhasználásának további feltétele, hogy a mérleg fordulónapja és az átalakulás végleges eldöntésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő ne teljen el.
Auditálás
Garanciális szabály marad az új törvényi rendelkezések alapján is, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Újdonsága viszont a törvénynek, hogy a könyvvizsgáló függetlenségének kritériumait tovább pontosítja: a vagyonmérleg-tervezetek auditálására az a könyvvizsgáló nem jogosult, aki a vagyonmérleg-tervezetek fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot végzett, vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékelését ellenőrizte. Változatlan az a rendelkezés, amely szerint tilos a vagyon értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb összegben meghatározni.
Végleges döntés
Az átalakulás tárgyában a végleges döntést a vagyonmérleg-tervezet és mellékletei, azaz az átalakulási dokumentáció alapján az átalakuló társaság legfőbb szervének ülése határozza meg. Ezt követően a vezető tisztségviselőknek – e körülményről a társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket tájékoztatniuk kell.
A jogutód társasági szerződését – az alapítási szabályok megfelelő alkalmazásával – a jogutód tagjai fogadják el és írják alá. Ennek megtörténtétől számított nyolc napon belül – tehát nem az 1997. évi Gt.-ben szereplő, az átalakulási döntéstől számítva – kell kezdeményezni a Cégközlönynél az átalakulási közlemény megjelentetését, amelyet változatlanul két, egymást követő lapszámban kell megjelentetni.
Átalakulási közlemény
A közlemény szükségképpeni tartalmi elemeire vonatkozó korábbi irányadó rendelkezéseket az új Gt. pontosítja, hangsúlyozva, hogy az átalakulási közleményben a saját tőke és a jegyzett tőke összegén kívül a vagyonmérleg-tervezetek mérlegfőösszegét is fel kell tüntetni, ugyanis ezen adat egyúttal tükrözi a társaság kötelezettségeit is. Nem szükséges viszont a közleményben szerepeltetni a jogutód társaság valamennyi tevékenységi körét, elegendő lesz - az e tekintetben is változott cégeljárási szabályokkal összhangban –, ha abból a főtevékenysége kitűnik. Fontos része a közleménynek a hitelezőknek szóló felhívás, ugyanis továbbra is alaptétel, hogy az átalakulás az átalakuló társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá, azonban a le nem járt követelések hitelezőit mégis védeni kell bizonyos esetekben. Erre tekintettel az 1997. évi Gt.-vel egyezően deklarálja a törvény, hogy azok a hitelezők, akiknek az átalakuló társasággal szemben az első közzétételt megelőzően keletkezett, le nem járt (azaz még nem érvényesíthető) követeléseik vannak, jogvesztő határidő alatt biztosítékot követelhetnek az átalakuló társaságtól.
Ez a jog nem illeti meg a hitelezőt a korlátolt felelősségű társaság átalakulása esetén akkor, ha az átalakulással keletkező társaság saját tőkéje a jogelődjéhez viszonyítva nem csökken.
Az átalakulás cégbejegyzése utáni feladatok
Gyakorlati bizonytalanságot okozott az 1997-es Gt. azon rendelkezése, s már az új Gt. nem tartalmazza, miszerint ha a bejegyzést elrendelő jogerős végzést utóbb hatályon kívül helyezik, az átalakult társaság a korábbi formájában működik tovább. Tapasztaltuk, hogy a bejegyzett átalakulás kapcsán indult bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti per hosszabb ideig eltart, és ekkor már egy bejegyzett, működő jogutód visszarendezéséről van szó, ami csak a törvényességi felügyeleti eljárás eszközeinek igénybevételével történhetett meg. (Ctv. 65-69. §).
Megjegyzendő, hogy az új Gt. 87. § rendelkezései az átalakulás minden formájára egyaránt vonatkoznak. Az új szabály pontosítást tartalmaz annyiban, hogy a jogelőd törlésénél a jogutódot, a jogutód társaság bejegyzésénél pedig a jogelődöt fel kell tüntetni a cégjegyzékben.
A fenti rendelkezésekből következik, hogy valamennyi jogelődre (jogutódra) való utalással történik az egyesülés, illetve a szétválás bejegyzése, és az átalakulás bejegyzéséhez kapcsolódó feladatokat értelemszerűen minden, az egyesülésben, illetve a szétválásban részt vevő társaság tekintetében el kell végezni.
