A reformok megalapozhatják a tartós növekedést
A kormány stratégiájának középpontjában 2006-2008 között a makrogazdasági egyensúly megteremtése, a költségvetési hiány csökkentése, illetve a reformok elindítása áll, ami megalapozhatja a tartós növekedést és a foglalkoztatás bővítését – nyilatkozta lapunknak Székely Judit. A munkaügyi tárca szakállamtitkára megerősítette: a kormány változatlanul az egyik legfontosabb céljának tekinti a foglalkoztatás szélesítését és az aktivitás növelését.
Előbbi – a tartós növekedés mellett – a 2007-2013 közötti időszak stratégiáját meghatározó Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljainak egyike. Ez azt jelenti, hogy az ország az uniós forrásokat oly módon fogja felhasználni, hogy az hozzájáruljon a munkaerő-piaci helyzet javulásához.
A makrogazdasági kiigazítás ugyanakkor rövid távon nem gyakorol kedvező hatást a munkaerőpiacra. Ezt döntően befolyásolja a közszférában foglalkoztatottak számának csökkenése, miközben a versenyszférában a munkaerő iránti kereslet lassú növekedésére lehet számítani. A 2008-ig tartó időszak intézkedései várhatóan megteremtik a makrogazdasági feltételeit annak, hogy ezt követően megindulhasson a foglalkoztatás jelentősebb bővülése, elsősorban a versenyszférában teremtve új munkahelyeket.
A konvergenciaprogram a foglalkoztatás 2007. évi stagnálásával számol, ami azt jelenti, hogy a közszféra létszámcsökkenését a versenyszféra növekedése kompenzálni fogja a kormány tervei szerint. A költségvetési szektorban mintegy 15 ezer fővel zsugorodhat a létszám, ez azonban vélhetően nem okoz komoly feszültséget, mert a leépítés területileg nem koncentráltan valósul meg, és az érintettek között számosan lesznek olyanok, akik nem válnak állástalanokká. Például a nyugdíjas korú vagy a nyugdíj mellett foglalkoztatottak, a Prémium évek programba belépők, az állami támogatással új szakképesítést szerzők, illetve a kedvezményes állami hitelekkel saját vállalkozásba kezdők.
A munkaerő-kínálat alakulásának a demográfiai trendek figyelembevételével készült középtávú előrejelzése szerint a hazai aktivitási és foglalkoztatási arányok lassú növekedése várható a következő öt évben. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliség fokozatos csökkenésével lehet számolni. A foglalkoztatás 2007. évi makroszinten prognosztizált stagnálását mikroszinten a foglalkoztatás szerkezeti átrendeződése kíséri.
A költségvetési hiány csökkentésére irányuló intézkedések mellett a járulékterhek általános mérséklésére nincs lehetőség – jelentette ki az államtitkár. A célzott járulékkedvezmények ugyanakkor fontos szerepet tölthetnek be a hátrányos helyzetűek elhelyezkedési esélyeinek javításában. Ilyen célzott járulékkedvezményben részesülnek a pályakezdő fiatalok már jelenleg is. A támogatás ez év közepétől kiterjed az idősekre és a gyermekgondozási szabadságról visszatérőkre.
A kormány célul tűzte ki, hogy a képzés szerkezete minél rugalmasabban alkalmazkodjon a munkaerőpiac igényeihez. Ennek érdekében szükséges a szakképzés-fejlesztési források gazdaságosabb felhasználása, például olyan korszerű infrastrukturális fejlesztés megvalósulása, melynek eredménye a térségi integrált szakképző központok kialakítása. De említhetők azok az ösztönzők is, amelyek az iskolák képzési struktúrájának átalakítását, a munkaerő-piaci igényekhez való igazodását szolgálják (szakmai tanácsadó testület létrehozása, nívódíj, pályakövetési rendszer), növelve a gazdaság szereplőinek felelősségét, és hatáskört adva számukra a szakképzéssel kapcsolatos döntések meghozatalában.
A Szakemberhiánnyal is meg kell küzdeni
A foglalkoztatás helyzetét alapvetően meghatározza, hogy a múlt év szeptemberi, illetve az ez év január 1-jén életbe lépett különböző megszorító intézkedéseknek rendkívüli hatása van a gazdasági növekedésre, és ezzel együtt a foglalkoztatási lehetőségekre is – jelentette ki Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A szakember úgy véli, nem várható a foglalkoztatás bővülése, hiszen a gazdasági növekedés lassulása és ezzel a cégek bevételeinek csökkenése - illetve az elképzelésektől elmaradó ütemű emelkedése – arra szorítja a munkáltatókat, hogy még inkább költségérzékenyek legyenek, minél jobban próbálják kontrollálni és leszorítani kiadásaikat. Ez sokuknál érinti a foglalkoztatás költségeit is, ami azzal jár, hogy csökkentik az alkalmazottak számát, esetleg részmunkaidőben alkalmaznak munkavállalókat.
Várhatóan azonban nemcsak a gazdasági növekedés lassul le az idén, de jelentősen nőnek a munkáltatók adóterhei is. Szakértői számítások szerint – az előzetes elképzelésekkel szemben – az új adótörvények mintegy 700 milliárd forint pluszköltséget jelentenek a vállalkozói szférának.
Az MGYOSZ alelnöke a foglalkoztatás makro- és mikroszintjén sem számít a foglalkoztatás bővülésére, szerinte már az is jó eredmény lesz, ha összességében sikerül szinten tartani. Bár – tette hozzá – nyilvánvalóan lesznek olyan cégek, amelyeknek lehetőségük lesz a bővítésre. Elsősorban olyan vállalkozások, amelyek exportorientáltak, vagyis külföldre termelnek.
Rolek Ferenc úgy látja: Magyarország egyre kevésbé "lóg ki" a munkanélküliségi rátát tekintve az európai uniós átlagból. Gondot okoz azonban a foglalkoztatási ráta alacsony szintje, ezért ezt mindenképpen növelni kell. A munkáltatókat hátrányosan érinti, hogy egyre több szakmában van munkaerőhiány, különösen a tradicionális mesterségek körében. Nincs elegendő mérnök, informatikus, orvos, kórházi szakápoló sem. Úgy tűnik fel, Magyarország ezt a hiányt csak a nemzetközi migráció révén tudja pótolni.
A foglalkoztatás szintjének növelésére nagy lehetőségek rejlenek a felnőtt- és a szakképzés kiaknázásában. Áttörést hozhat, ha a munkáltatóknál zajlik a szakképzés, mert így közvetlenül befolyásolhatják, hogy milyen szakembereket képeznek ki.
Általános a kiszolgáltatottság érzése
A változások elsősorban a munkavállalókat érintik hátrányosan, hiszen a járulékemelés, illetve a minimálbér adómentességének megszűnése miatt jelentősen csökkent a nettó keresetük. A meglóduló infláció pedig még ennek a keresetnek a vásárlóértékét is rontja - mondta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke. Az érdekvédő szerint a vállalkozói szférát, a munkáltatókat érintő változások egyáltalán nem javítják a foglalkoztatási esélyeket, annak ellenére, hogy az alkalmazáshoz közvetlenül kötődő munkáltatói terhek 2006-hoz képest nem növekedtek. Igaz, a korábbi ígéretek ellenére nem is mérséklődtek. Ugyanakkor minden olyan változás, amely a jövedelmezőséget csökkenti, arra sarkallja a vállalkozásokat, hogy visszafogják a költségeiket. Ez pedig nem kedvez a foglalkoztatás bővítésének.
A nemzetgazdasági mutatók esetében figyelembe kell venni, hogy a szaldót rontja a közigazgatásban, közszolgálatban várható nagyarányú létszámcsökkentés. Kérdés, hogy az itt felszabaduló munkaerő talál-e állást a versenyszférában. A másik tényező a szerkezetváltás. A gazdaság folyamatosan átstrukturálódik, aminek következtében sorra szűnnek meg a munkahelyek a jövőben is. Ugyanakkor új, jobb minőségű állások is létrejönnek, de az a tapasztalat, hogy ezekben kevesebb embert foglalkoztatnak, mint a megszűnő, alacsonyabb jövedelmezőségű vállalkozásokban. Ráadásul komoly gondokat jelent, hogy e cégeknek magasabb képzettségű munkavállalókra van szükségük, méghozzá olyan szakmákban, amelyekből hiány van a magyar munkaerőpiacon.
A foglalkoztatási feltételekről Pataky Péter azt mondta: a munkavállalók elsősorban a biztonságot, a kiszámíthatóságot, a hosszú távra tervezhető növekvő jövedelmet, az egészséges munkakörnyezetet és az emberi bánásmódot tartják alapvetőnek a foglalkoztatásban. A mai környezet pedig a rugalmasságot, az állandó változást, a maximálisan kihasználható teljesítményt és a lehető legalacsonyabb költségeket preferálja. Ma általános a kiszolgáltatottság érzése, és egyöntetű az a vélemény, hogy nincs becsülete a tisztességes szakmunkának. Mindemellett, amíg a foglalkoztatás legnagyobb rákfenéjét, a feketemunkát nem sikerül visszaszorítani, a legális foglalkoztatásban sem lehet tisztességes viszonyokat kialakítani.
