Az új elvonás két "megszokott" társadalombiztosítási terhet vált ki: az 5 százalékos mértékű baleseti járulékot, illetve a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerint fizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot.
2006. szeptember 1-jétől 10 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie a kiegészítő tevékenységet folytató (azaz nyugdíjas) egyéni vállalkozónak. Ennek alapja:
– a tényleges vállalkozói kivét,
– átalányadózó esetében az átalányadó alapja,
– eva hatálya alá tartozónál az evaalap 10 százaléka.
Szintén 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kell leróni a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kiosztott, járulékalapot képező jövedelme után.
A 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás mértéke 2007. január 1-jétől 16 százalékra nő. Ám ez a mérték sem végleges, hiszen a – kézirat leadásakor még ki nem hirdetett - változások szerint 2007. április 1-jétől 9 százalékra csökken. Persze ez csak látszatcsökkenés, hiszen ezzel párhuzamosan az érintettek (tehát a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó) is kötelezettek lesznek 8,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulék fizetésére. Így végül is a tényleges kötelezettségük 17,5 százalék lesz. A nyugdíjjárulék fizetéséért cserébe a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozót is megilleti nyugdíjemelés. (Ennek mértéke az éves járulékalap 0,4 százaléka lesz.)
Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozásnak havonta kell megfizetni és bevallani, míg az egyéni vállalkozó negyedévente fizeti meg, és személyijövedelemadó-bevallásában vallja be.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékért cserébe a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozót baleseti ellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátás illeti meg.
A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése alapján 2007. szeptember 1-jétől szintén egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie – az említett időpontig hatályban lévő 11 százalék egészségbiztosítási járulék helyett – annak a személynek, aki
– a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősül,
– nem biztosított és
– a Tbj-tv. 16. §-a alapján sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Az említett járulék alapja a minimálbér, mértéke: 15 százalék, amely 2007. január 1-jétől 16 százalékra változik, hogy aztán március 1-jétől 9 százalékra csökkenjen. A kötelezettség teljesítése érdekében az érintetteknek az adóhatósághoz kell bejelentkezniük.
Az érintettek köre
De kik is pontosak az érintettek? Azok, akiket biztosítás és egyes ellátásokra való jogosultság hiányában nem illetne meg másként az egészségügyi szolgáltatás. Jelen szabályok (a már említett jogszabályi hely) szerint a következő személyi körök jogosultak egészségügyi szolgáltatásra biztosítás hiányában is:
– táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,
– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban,
– öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, fogyatékossági támogatásban, valamint rokkantsági járadékban,
– nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban,
– bányászati keresetkiegészítésben,
– gyermekgondozási segélyben,
– Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,
– rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, munkanélküliek jövedelempótló, valamint a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásában
részesülők, továbbá
– középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban állók,
– biztosítottnak minősülő, vagy fentiekben említett személyek eltartott közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] és élettársa, akinek jövedelme havonta nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát,
– a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,
– személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá az illetékes magyar hatóság által ideiglenes hatállyal elhelyezett, otthont nyújtó ellátás keretében átmeneti és tartós nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
– a fogvatartottak,
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján szociálisan rászorult személy, és erről a települési önkormányzat polgármestere hatósági bizonyítványt állított ki,
– aki nevelőszülői tevékenységet folytat, és az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, naptári napokra annak harmincadrészét,
Fenti személyek tehát annak ellenére, hogy nem biztosítottak, jogosultak egészségügyi szolgáltatásra.
2007. (várhatóan) április 1-jétől e körből kikerülnek az eltartott hozzátartozók. Ezt követően ők is csak abban az esetben lesznek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, ha megfizetik az akkortól már csak 9 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulékot.
