Egyesülés
Az új Gt. az egyesülés fogalmán nem változtat, e szerint a gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több társaságból egyetlen jogutód társaság keletkezik. Az egyesülésnek továbbra is két alfaja ismert: az összeolvadás és a beolvadás. A fogalmi körhöz hasonlóan, az egyesülés szabályozási folyamata sem változott koncepcionálisan, ám azzal, hogy az új Gt. a korábbi, az 1997-es Gt.-hez képest e folyamatot ésszerűbben, átláthatóbban végigvezeti, az "egyesülési menetrend" érthetőbb, és egyúttal segítséget nyújt az egyesülési teendők összeállításánál is.
Kétségtelen ennek során, a törvény elkerüli az átalakulás alapelvi szintű közös szabályainak ismételgetését, ám figyelembe kell venni a közös szabályozás mellett az egyesülési folyamatnál alkalmazandó további normákat is, amelyek az alábbiak:
– az egyesülés sajátos rendjét meghatározó előírások,
– eltérő törvényi rendelkezés hiányában, az alapítási szabályok,
– az egyes társasági formák külön szabályainál esetlegesen szereplő sajátos átalakulási (egyesülési) előírások.
A fenti normáknak megfelelően továbbra is érvényesül az 1997-es Gt. közös szabálya, mely szerint tilos továbbra is a felszámolás vagy a végelszámolás hatálya alatt álló gazdasági társaságok egyesülése (szétválása). Főszabályként az egyesülés (szétválás) során is érvényesülnek a társaságalapítási szabályok, s nincs mód az egyesüléssel (szétválással) keletkező társaság előtársasági létezésére sem.
Összeolvadás, beolvadás
Az összeolvadás olyan egyesülés, melynél a fuzionáló társaságok mindegyike megszűnik, és közösen alkotnak egy kvázi új társaságot, amely valamennyi – az egyesüléssel megszűnő – társaságnak közös jogutódja lesz.
A beolvadás esetében a beolvadó társaságok megszűnnek, és vagyonuk a befogadó társaságra, mint jogutódra száll át.
Az egyesülés folyamata
Az átalakulás "kétlépcsős folyamatában" az új Gt. logikailag pontosabban, egymáshoz kapcsolódó sorrendben jelöli meg a teendőket:
Döntés az átalakulásról
Az új Gt. lehetőséget ad arra, hogy az egyesülésben részes gazdasági társaságok az átalakulási döntéseket összevont üléseken hozzák meg. Az egyesülésnek az a specialitása, hogy a folyamat kiindulópontjában két vagy több gazdasági társaság található, így az egyesülési folyamatban részes társaságoknak egyesüléssel foglalkozó döntéseiket mindig egymásra tekintettel kell meghozniuk.
Az átalakulási döntések összevont üléseken történő meghozatala különösen kényelmes megoldás, ha olyan vállalatcsoportba tartozó társaságok fúziójáról van szó, ahol az egyesülő társaságok tagjai között több a személyi átfedés. (Az egyesülő társaságok ebben az esetben is külön-külön határoznak, de az esetleges tisztázatlan kérdések egyeztetése a helyszínen, késedelem nélkül is megtörténhet.)
Egyesülési szerződés
Az új Gt. kimondja az egyesülésben részes társaságok vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsági tagjainak tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét. Gyakorlati alkalmazása során is ismerjük a jelentőségét az elvi éllel deklarált fenti szabálynak, mely az egyesülés elvi eldöntésének, a jó előkészítésnek feltétele. Ám, mint azt az új Gt. 79. §-ának (1) bekezdése külön hangsúlyozza, még inkább szükség van az összehangolt tevékenységre, egyeztetésre az egyesülési dokumentum összeállítása, különösen az egyesülési szerződés elkészítése során.
Az egyesülési szerződés kereteit a legfőbb szervek (mint láttuk, ugyancsak egyeztetett, egymástól függő és egymásra épülő) határozatai szabják meg. Az egyesülési szerződés továbbra is magában foglalja az egyesülés leglényegesebb tartalmi elemeit, eszerint tükrözi a fuzionáló társaságok tárgyalásai során kötött megállapodásokat, rögzíti az egyesülő társaságok tulajdonosainak pozícióit és a fúzióval járó vagyonmozgásokat.
Az egyesülési szerződés tartalmi elemeit tekintve, lényeges változást nem hozott az új törvény, eltekintve néhány szükségtelen elem elhagyásától. E szerint nem kell szerepeltetni a szerződés tervezetében a jogutód társasági szerződés elfogadásának (aláírásának) napját, hisz ez a vezető tisztségviselőkre teljesíthetetlen kötelezettséget rótt, ugyanis nem tudhatták, hogy minderre mikor kerül sor.
Az egyesülési szerződés tervezetébe beírandó mindaz, amit az érintett társaság legfőbb szervei fontosnak tartanak, és bele kell foglalni azokat az egyéb tartalmi elemeket, amelyeket a törvény más szabályai előírnak.
Az új Gt. egyértelműen rögzíti, hogy az egyesülési szerződést, bár az érintett társaságok legfőbb szerve fogadja el, a társaságok vezető tisztségviselői írják alá.
A tájékoztatási kötelezettség a munkavállalói érdekképviseletek vonatkozásában is felmerül, ugyanis az egyesülési szerződés elfogadásától számított 15 nap alatt kell tájékoztatni e szerveket az egyesülésről, miután ettől kezdve vált bizonyossá, hogy az egyesülés bekövetkezik, s az alkalmazottaknak számolniuk kell a változással.
Nincs átalakulási terv
Átalakulási terv készítése szükségtelen, mert az abban foglalt kérdések rendezése az egyesülési szerződésben megoldható. Nem lehet elfeledkezni azonban arról, hogy a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket valamennyi egyesülő társaság és az egyesülés utáni kialakuló jogutód társaság vonatkozásában is el kell készíteni, a számviteli törvény előírásai szerint.
Könyvvizsgálat
A vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Valamennyi egyesülő gazdasági társaság esetében ugyanaz a független könyvvizsgáló járhat el, noha nem kizárt, hogy társaságonként más-más könyvvizsgálót bízzanak meg.
Az egyesülés eredményeként létrejövő, illetve az átvevő gazdasági társaságnál az egyesülés bejegyzésétől számított 3 üzleti éven belül nem jelölhető ki a jogutód társaság könyvvizsgálójává az a könyvvizsgáló, aki az egyesülés során eljárt.
Egyesülési hirdetmény
Az egyesülési közlemény közzétételi kötelezettsége csak akkor következik be, amikor valamennyi érintett társaságnál megszületik az egyesülést elhatározó döntés. Az egyesülésben érintett társaságoknak ki kell jelölniük maguk közül azt, amely a hirdetményt megjelenteti. A közlemény tartalmi elemei az általános szabályokhoz képest bővülnek, mivel abban szerepeltetni kell, hogy összeolvadás vagy beolvadás útján került-e sor a fúzióra.
Kölcsönös részesedések
A jogutód jegyzett tőkéjének meghatározásánál a saját részvényeket, törzsbetéteket és a kölcsönös részesedéseket nem lehet figyelembe venni, ez ugyanis a jogutód társaság lényeges vagyoni viszonyai tekintetében megtévesztő lenne.
Cégforma
Összeolvadásnál a jogutód társasági formája szabadon választható, az nem függ a jogelőd társasági formájától. A beolvadás során a cégforma tekintetében a korlátozás adott, ugyanis a törvény kiköti, hogy a jogutód (azaz az átvevő) társaság társasági formája nem változhat, az a cég eredeti formában működik tovább.
Szétválás
Szétválásnál a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra bomlik. Erre két alapvető módon kerülhet sor: különválással és kiválással.
Az egyszemélyes gazdasági társaság is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra, és nincs akadálya annak sem, hogy a szétváló társaság tagja (részvényese) akár valamennyi jogutódban tulajdonosként szerepelhessen.
A törvény megengedi a kiválást oly módon is, hogy a szétváló társaságtól távozó tagok nem új társaságot alapítanak, hanem egy már működő társasághoz csatlakoznak, lényegében a kiválás és a beolvadás kombinálásával. A különválás esetén az eredeti társaság megszűnik, és vagyona a jogutódok között oszlik meg.
Dokumentáció
A szétválni szándékozó társaságból nem egy, hanem két vagy több jogutód keletkezik. A szétválási dokumentáció elkészítési kötelezettsége így szükség szerint többszöröződik, a tervezetek összeállításához pedig azt is előre tisztázni kell, hogy az eredeti társaság tagjai közül ki melyik jogutódban kíván részt venni, illetve van-e olyan tag, aki a szétválás kapcsán a tagsági jogviszonyát megszüntetve végképp megválik a társaságtól.
Vagyonmegosztás
A szétválási szerződés kötelező tartalmi eleme a vagyonmegosztás aránya is, ami a jogelőd tartozásaiért való utólagos helytállási kötelezettség tekintetében különös jelentőséggel bír.
A szétválási folyamat egyik legfontosabb kérdése, hogyan történik a jogutódok közötti vagyonmegosztás. A vagyonmegosztási javaslat nem válhat formálissá, hanem nagyon pontosan, minden vagyoni elemre, jogokra, igényekre, kötelezettségekre kiterjedően meg kell határozni, hogy ezek tekintetében melyik szétválással keletkező társaság lesz a jogutód.
Szétválási szerződés
A szétválásnál nincsenek jogképes jogutódi szervezetek, melyek a szétválási dokumentum aláírására feljogosíthatóak lennének. Emiatt nincs lehetőség arra, hogy az egyesüléshez hasonlóan a szétváló gazdasági társaság vezető tisztségviselője írja alá a szétválási szerződést.
A szerződő felek a szétváló társaság tagjai (részvényesei), azaz maguk a tulajdonosok, így a szétválási szerződést és a jogutódok létesítő okiratát csak a szétválással érintett tagok írhatják alá.
A szétválási szerződés vagyonközösséget megszüntető megállapodás. Kérdés, hogy mi a rendező elv, ha valamely vagyontárgyról, követelésről, igényről nem rendelkeztek, vagy az utóbb vált ismertté? Ebben az esetben az igényérvényesítési jog alapja a jogutódok közti vagyonmegosztás aránya.
Az utólag felvetődő kötelezettség, vagy az olyan kötelezettség tekintetében pedig, amelyről a szétválási szerződésben megfeledkeztek, a jogutódok helytállási kötelezettsége egyetemleges.
Az egyetemleges felelősség szerint a szétválási szerződés rendelkezéseivel érintett követelést elsődlegesen azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, akihez azt a szétválási szerződés vagyonmegosztási előírása telepítette. Ha ez a jogutód nem teljesít, bekövetkezik a mögöttes felelősség, amely esetben valamennyi jogutód helytállási kötelezettsége egyetemleges a hitelezőkkel szemben.
Hirdetmény
A szétválási szerződés és a jogutódok létesítő okiratának aláírásától számított 8 napon belül a szétváló társaság köteles hirdetményt közzétenni a szétválásról. Ebben szerepeltetni kell, hogy a hitelezők a hirdetményi idő alatt hol kaphatnak felvilágosítást a követelésüket érintő vagyonmegosztási rendelkezésekről.
A társaság hitelezői, adósai a hirdetményből tájékozódhatnak arról, hogy a követeléssel szembeni helytállási kötelezettséget, illetve a tartozás követelésének jogát a szétváló társaság döntése melyik jogutódhoz telepítette. A vagyonmegosztás arányának hirdetményi szerepeltetése szintén a hitelezők, illetve a szétváló társaság üzleti partnereinek javára szolgál.
