E kedvezőtlen foglalkoztatási helyzet okai egyrészt az egészségi állapottal, másrészt pedig az oktatási rendszerrel függenek össze. Utóbbi ugyanis nem csökkenti, hanem növeli a különbségeket a társadalomban. A 600-700 ezerre becsült roma népesség munkaképes korú részének 84 százaléka nyolc általánost vagy annál is kevesebb iskolát végzett. Aki pedig öröklött hátrányokkal kerül be a közoktatás rendszerébe, annak esélyei nem javulnak, hanem romlanak. A felsőoktatásban sem jobb a helyzet, mert ott a munkavállalásra kevéssé alkalmas diplomák tömegét lehet megszerezni. Nagy kihívást jelent a foglalkoztatáspolitika számára, hogy a munkaerőpiacon egyidejűleg van jelen a túlkínálat és a hiány. Ilyen strukturális jellegű feszültségek évek óta tapasztalhatók, miután 40-50 ezer szakmunkás hiánya érzékelhető folyamatosan a cégeknél.
Romló szaldó
Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora a közelmúltban egy konferencián úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság alapproblémája a foglalkoztatottság alacsony szintje, erre azonban a konvergenciaprogram sem vázol fel megoldást. A magyar gazdaságban a foglalkoztatási ráta olyannyira alacsony, hogy ezzel az OECD tagállamai között az utolsó előtti helyen állunk. A professzor úgy látja: a kormány által Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogram egyik fő gondja, hogy az abban szereplő számok szerint a foglalkoztatás a következő három évben, sőt gyakorlatilag 2011-ig sem javul lényegesen.
Szakértők szerint a foglalkoztatás bővülésével kapcsolatban – a nemzetgazdasági mutatókat illetően - figyelembe kell venni, hogy az új és a megszűnő munkahelyek szaldóját jelentősen rontja a közigazgatásban, a közszolgálatban várható további jelentős létszámcsökkentés. Kérdés, hogy az itt felszabaduló munkaerő talál-e állást a versenyszférában az ipar vagy a szolgáltatás területén. A gazdaság folyamatosan átstrukturálódik, aminek következtében sorra fognak megszűnni a jövőben is munkahelyek, és vélhetően jönnek létre újak. A tapasztalat azt mutatja, hogy az új, jobb minőségű állásokban kevesebb embert foglalkoztatnak, mint a megszűnő, alacsonyabb jövedelmezőségű vállalkozásoknál.
Ugyancsak komoly gondokat jelent az is, hogy a korszerűbb tevékenységet végző cégeknek magasabb szakképzettségű munkavállalókra van szükségük, olyan szakmákban, amelyekből hiány van a magyar munkaerőpiacon. Térségi és vállalkozási szinten pedig alapvetően szerkezeti gondokkal kell számolni, vagyis azzal, hogy jelentős eltérések vannak a munkaerőigény és a rendelkezésre álló, foglalkoztatható munkaerő-kínálat között. Ha pedig ezt az ellentmondást nem sikerül feloldani, nagy problémák várhatók – prognosztizálják a közeljövőt munkaügyi elemzők.
Munkáltatói terhek
Ma már világosan látszik az is, hogy a kormány Új egyensúly programjához kapcsolódó megszorító intézkedések negatívan befolyásolják a munkaadók foglalkoztatási hajlandóságát. Ennek egyik, nem mellékes oka, hogy nem csökkennek a munkáltatókat terhelő bér- és járulékterhek.
Bár az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a kormány és a szociális partnerek képviselői még 2005-ben megállapodtak arról, hogy megszűnik az eho (a munkáltatók által havonta fizetett egyszerűsített egészségügyi hozzájárulás), végül a kormány mégsem törölte el tavaly novemberben a havi 1950 forintos terhet. Emellett az áfa és a jövedéki adó emelésének negatív hatása is érzékelhető.
A munkaadói szövetségek ma úgy számolnak, hogy az új adótörvények a vállalkozói szférának 2007-ben mintegy 700 milliárd forint költségtöbbletet jelentenek. Az ígéretek ellenére nem csökkent 3 százalékkal a munkáltatót terhelő tb-járulék, ezzel szemben megjelent az elvárt jövedelem utáni adó, a veszteséges vagy nulla nyereséggel tevékenykedő cégekkel szembeni minimális jövedelemfizetési kötelezettség. Ez cégmérettől függetlenül hátrányosan érinti a vállalkozásokat, amelyeknek a minimálbér duplája után kell megfizetniük a munkaadói társadalombiztosítási, valamint a munkavállalói nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.
Új terhet jelent az úgynevezett elvárt társasági adó is. Az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephelynek betudható bevétellel csökkentett összes bevétel két százaléka az elvonás alapja, ha a társaságiadó-alap egyébként nem éri el ezt a szintet. Emelkedett a természetbeni juttatások adója is.
A 16 százalékos társasági adóhoz járuló plusz négyszázalékos szolidaritási adó vállalatmérettől függetlenül ugyancsak minden vállalkozást érzékenyen érint, a legnagyobb terhet azonban a nagyobb cégek számára jelenti. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a munkáltatók munkahelyteremtő hajlandóságát, annak ellenére, hogy támogatást, kedvezményt vehetnek igénybe a foglalkoztatás bővítése érdekében.
Oktatás és munkaerőpiac
A képzési szerkezet és a munkaerő-piaci igények összhangja elsősorban a modulárisan építkező Országos Képzési Jegyzék (OKJ) fejlesztésével történik meg. E szempontból az új struktúrájú OKJ főbb jellemzői a következők:
– a szakmastruktúra moduláris rendszerű kialakítása átlátható lehetőséget teremt a szakképzésből történő többszöri ki- és belépésre. Az egyén tervezheti a pályáját és kiválaszthatja az új szakképesítés megszerzéséhez szükséges modulokat, könnyebbé válik a szakképesítések közötti átjárhatóság (lerövidül az átképzés ideje, költsége);
– néhány modul elsajátításával a képzésben részt vevő felnőtt részszakképesítést kaphat, amely lehetővé teszi adott, többnyire kevéssé összetett munkakör ellátását (gyors munkába állás, átképzés lehetősége);
– iskolai rendszerű képzés esetén egy, az adott szakképesítés követelményeinek teljesítésére nem képes vagy váratlan helyzet miatt annak megfelelni nem tudó fiatal is részszakképesítést szerezhet;
– létrejön a korábbi (munka)tapasztalatok során megszerzett tudás, kompetenciák beszámításának az alapja;
– a rendszer lehetőséget teremt arra is, hogy az egyébként szükséges iskolai végzettség hiányában – de a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciák birtokában – is megkezdhető legyen a szakképzés.
Ugyancsak elindult a szakképzés – beleértve a szakmai vizsgák – finanszírozási rendszerének korszerűsítése, az Európai Unióban kidolgozott minőségbiztosítási keretrendszer adaptálása, valamint a gyakorlatorientált képzés erősítése céljából történő fejlesztési munka.
Kedvezmény a kkv-knak
A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) létszámbővítését a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékterhek teljes elengedésével támogatja a kormány. Azok a 250 fő alatti gazdálkodók, amelyek létszámbővítésüket a legalább három hónapja regisztrált álláskeresők köréből "fedezik", egy évig mentesülnek a teljes munkáltatói járulékfizetés alól.
Minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény ösztönzi a cégeket arra, hogy pályakezdőket alkalmazzanak. Az úgynevezett Start program két évig teremt lehetőséget a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezményre. A pályakezdőt alkalmazó munkáltató, ha a munkavállaló kiváltotta a Start-kártyát, mentesül a havi 1950 forintos eho és a 3 százalékos munkaadói járulék megfizetése alól, a 29 százalékos tb-járulék helyett pedig az első évben 15, a másodikban 25 százalék járulékot kell fizetnie.
A kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, illetve felsőfokú végzettségűek esetében a legkisebb kereset kétszereséig lehet igénybe venni. A program szabályai szerint pályakezdő minden olyan 25. életévét, diplomásoknál a 30. életévét be nem töltött ifjú, aki befejezte vagy megszakította tanulmányait, és első alkalommal vállal munkát.
Júliustól azonban már nem csak a pályakezdők szerezhetnek könnyebben munkát a Start program által. A Start plusz és a Start extra kártya révén főleg az 50 év felettieket és a szakképzetleneket foglalkoztató vállalkozások juthatnak kedvezményhez. A Start plusz előnyei azon cégeket érintik, amelyek gyesről, gyedről visszatérőket, illetve tartósan – egy éven túl – nyilvántartott állástalanokat foglalkoztatnak. A kedvezmény két évig könnyíti meg az elhelyezkedést. A munkaadóknak ez idő alatt csak a kedvezménnyel csökkentett közteher összegét kell havonta leróniuk. Az első évben a havi bruttó kereset 15 százalékát kell befizetniük járulékként, a második évben pedig a 25 százalékát.
Segítség a vállalkozóknak
A Start extra a leghátrányosabb helyzetben lévők, az 50 évesnél idősebb és az ország legelmaradottabb településein élő, tartósan állástalanok elhelyezkedését támogatja azáltal, hogy az alkalmazónak az első évben nincs járulékfizetési kötelezettsége (a kedvezmény a bruttó kereset 32 százaléka lesz ily módon), a másodikban a bruttó bér 15 százalékát kell csak megfizetnie.
A célzott járulékkedvezmények kibővítése – a kormány szándékai szerint – a munka világába történő visszatérést ösztönzi. Az új konstrukciók becslések szerint mintegy 38-40 ezer ember elhelyezkedését segítik. E várakozás alapját az adja, hogy a 2005 végén indított Start-kártyával tavaly november végéig több mint 43 ezer fiatalnak sikerült munkát találnia, közülük mintegy 14 ezren diplomások. A kormány számításai szerint a Start plusz és a Start extra programnak várhatóan 4,1 milliárd forint lesz a forrásigénye idén, 2008-ra ennek több mint a háromszorosával kalkulálnak.
A vállalkozásokat kedvezmény illeti meg, ha regisztrált állástalant alkalmaznak. Aki legalább három hónapig állást keresőnek ad munkát minimum két évre, egy évig mentesül a 29 százalékos tb-, a 3 százalékos munkaadói járulék és az eho megfizetése alól. A kedvezmény – amelynek feltétele, hogy a foglalkoztatás hosszabb ideig tartó létszámbővítéssel járjon – maximum havi 81 250 forint bruttó bérig érvényesíthető.
A pályakezdők és a regisztrált munkanélküliek esetében is meg kell azonban fizetni a 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást. Ez a kötelezettség Európában szinte egyedülálló, ugyanakkor évente mintegy 75 milliárd forintnyi forrást generál, ami hozzájárul a szakképzés fenntartásához, s ahhoz, hogy hatékonnyá, illetve gyakorlatorientálttá váljon.
Idősebbek a munkapiacon
A hazai munkanélküliségi ráta alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. Az óév utolsó negyedében főként középkorú férfiak léptek be a munkaerőpiacra. Ez szakértők szerint azért sem meglepő, mert az utóbbi években a munkaerő-állomány aktivizálódása különösen az idősebb korcsoportba tartozók esetében volt szembetűnő. Az 50 év felettiek foglalkoztatási rátája emelkedett a leggyorsabb ütemben, amivel valamelyest sikerült mérsékelni az európai uniós szinthez viszonyított nagy lemaradásunkat az idősebb munkavállalói rétegek foglalkoztatása terén.
Fejlesztendő szakképzés
A kormány a foglalkoztatás bővülését várja a szakképzés területén meghozott intézkedésektől is, amelyek közvetlenül hatnak a leendő munkaerő képzettségi szintjére, és közvetve segítik a munkanélküliség mérséklését. Decemberben Kiss Péter munkaügyi miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamarai szakképzés erősítéséről írt alá megállapodást azzal a céllal, hogy a vállalkozások minél több tanulót alkalmazzanak.
A tanulószerződéssel foglalkoztató cégeket a kormány további adókedvezményekkel igyekszik ösztönözni. A miniszter tájékoztatása szerint jogszabály-változtatásokkal nagyobb lendületet kap a tanulószerződések megkötése, s ennek eredményeként mind több szakmunkástanuló a munkáltatóknál sajátíthatja el a gyakorlati ismereteket. Ennek érdekében a munkahelyeken gyakorlati képzésben részt vevő tanulóknak fizetendő juttatás alsó határát a minimálbér 15 százalékáról annak 20 százalékára emelik. A juttatás felső határa a legkisebb kereset 50 százaléka.
Újdonság, hogy 2007. szeptember 1-jétől a hiányszakmák diákjai után anyagköltségre a minimálbér 40 százaléka lesz elszámolható a jelenlegi 20 százalék helyett, és az e mesterségeket tanulók számára a minimálbér 20 százalékának megfelelő különjuttatás is adható.
A munkáltatók a tanulóknak nyújtott étkezési hozzájárulásra, a munkaruhára, az oktatók keresetére tételes elszámolás helyett a minimálbér kétszereséig választhatják az átalányt. A juttatás összegét és a további költségeket egyaránt fedezi a munkáltatóknak a szakképzési alap. Vagy úgy, hogy a szakképzési hozzájárulás helyett ezzel teljesítik a kötelezettséget, vagy ha ennél több a kiadás, akkor visszaigényelhetik az alapból. A mikro- és kisvállalkozások ezentúl magasabb összeget számolhatnak el saját dolgozóik képzésére is.
|
A bért terhelő munkáltatói járulékok |
|
|
Eho |
65 Ft/nap |
|
Tb-járulék |
18% |
|
Egészségbiztosítási járulék |
11% |
|
Szakképzési hozzájárulás |
1,5% |
|
Munkaadói járulék |
3% |
|
Vállalkozói járulék |
4% |
|
Baleseti járulék |
5% |
Versenyképes munkavállalók
A munkavállalók foglalkoztatásának javítása versenyképességük növelésével is elérhető. Vagyis egyszerre kell érdekeltté tenni a vállalkozásokat, az önkormányzatokat és az alkalmazottakat abban, hogy képzésben, átképzésben vegyenek részt, ezzel segítve, hogy az oktatás, a szakképzés harmonizáljon a munkaerő-piaci igényekkel.
E gondolat jegyében alakult át a felnőttképzés támogatási rendszere. Ezek szerint a képző intézményeknek kötelezettséget kell vállalniuk az oktatás befejezésére, a vizsgázásra, a foglalkoztatásra, illetve a továbbfoglalkoztatásra. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított, hogy a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudnak – új ismereteik birtokában – állást találni. Ennek jegyében ingyenes lett a szakképzettséggel nem rendelkezők számára az első, az ötven év felettieknek pedig a második szakképesítés megszerzése.
Az intézkedés fontosságát jelzi, hogy Magyarországon a felnőttek 40 százalékának nincs szakképesítése, ami igencsak megnehezíti foglalkoztathatóságukat, csökkenti elhelyezkedési esélyeiket. A későbbi álláshoz jutás szempontjából kiemelkedően hatékonynak bizonyult az egész életen átívelő tanulás jegyében kidolgozott és megvalósított "Lépj egyet előre" program, amely négy főbb csoport számára tette lehetővé meglévő végzettségük egy szinttel történő megemelését.
A gazdaság igényeinek megfelelő ingyenes képzésben azok vehetnek részt, akiknek nincs általános iskolai végzettségük. Pályázat útján bekapcsolódhatnak a programba azok is, akiknek van ugyan szakképesítésük, de piacképesebb mesterséget akarnak elsajátítani, illetve érettségi után szakmát szeretnének tanulni. A teljes képzési költség átvállalása mellett utólagos támogatást kapnak azok, akik sikeresen befejezték a kurzust, így korábbi végzettségükhöz képest előbbre léptek. Az ösztöndíj mértéke megfelel a mindenkori minimálbérnek.
A tapasztalatok szerint a felnőttképzést érintő új megoldások is jelentősen hozzájárulnak a munkaerő-piaci igények jobb kielégítéséhez, a munkát keresők számára pedig az elhelyezkedési lehetőségek kiszélesítését eredményezik. (Ugyanakkor a kép még mindig lehangoló, hiszen a KSH adatai szerint felsőfokú végzettséggel 83 százalékos az elhelyezkedési arány Magyarországon, míg középszint alatti végzettséggel csak az uniós átlag felét érjük el – 22 százalékos elhelyezkedési aránnyal). E tendenciát vélhetően befolyásolja majd, hogy a kormány a felnőttképzés adókedvezményének megszüntetéséről döntött a közelmúltban.
|
Álláskeresők 2006 novemberében |
|
|
Nyilvántartott álláskereső |
383 909 |
|
Ebből pályakezdő |
38 626 |
|
25 évesnél fiatalabb |
63 468 |
|
férfi |
194 056 |
|
nő |
189 953 |
|
fizikai foglalk. |
312 453 |
|
szellemi fogl. |
71 456 |
|
szakképzetlen |
194 280 |
|
diplomás |
18 376 |
|
tartósan regisztrált |
105 070 |
|
Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat |
|
Terjedőben a távmunka
A foglalkoztatás bővülésének új útja a távmunka terjedése. Mára megduplázódott, azaz négy százalékra nőtt az e konstrukcióban foglalkoztatottak aránya Magyarországon. Ez azonban még mindig alig több, mint az európai uniós átlag negyede.
E foglalkoztatási forma viszont lehetőséget teremthet a hátrányos helyzetűek, valamint a mozgáskorlátozottak számára, hogy teljes értékű munkát végezhessenek. A tapasztalatok szerint a cégek készek megteremteni a távmunkához szükséges feltételeket a képzettebb munkavállalóknak. A cél viszont – szakértők szerint – az lenne, hogy azok is nagyobb arányban kapcsolódhassanak be ezen típusú munkavégzésbe, akiknek a lakóhelyén nincs más elhelyezkedési lehetőség, vagy mozgáskorlátozottak, esetleg személyes helyzetük alapján ez lenne számukra a megoldás.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következő évekre tízmilliárd forintos európai uniós forrás ígérkezik a távmunka fejlesztésére. Ez önerővel kiegészítve több tízmilliárd forintot jelenthet a távmunkaprogramok dinamizálásához.
Mindez azonban vélhetően nem elégséges e forma elterjedéséhez. A távmunkában foglalkoztatottak európai uniós 14 százalékos, az Amerikai Egyesült Államokban elért 25 százalékos arányának megközelítéséhez az is szükséges, hogy a gazdaság szereplői felismerjék ennek előnyeit, azt, hogy e technika révén javítható a munka hatékonysága, csökkenthetők a költségek. Ugyanakkor a statisztikák szerint a magyar fiataloknak csupán 66 százaléka használja az internetet, a 60 év felettieknek viszont csak két százaléka. Az alacsony iskolai végzettségűek körében 10 százalék az internetezők aránya. Átlagban a népesség kétharmada még "nem került kapcsolatba" a világhálóval, és a diákok 20 százaléka is úgy végzi el az iskolát, hogy nem sajátította el az informatikai alapismereteket. E tudás nélkül viszont esélytelen a távmunka.
Ugyancsak a foglalkoztatás bővítését, a munkanélküliek jobb ellátását célzó döntés született az óév végén, amikor az Európai Unióból érkező források hatékonyabb felhasználása érdekében a munkaügyi központok átszervezéséről határozott a kormány. E szerint a megszűnő húsz megyei központot hét regionális központ váltja fel.
Átalakul a szociális és munkaügyi intézményrendszer
Az eddigi húsz - megyei, fővárosi – munkaügyi központ helyett idén január elsejétől hét regionális intézmény fogja össze a helyi szociális és munkaügyi feladatokat, irányítja a térség munkaügyi kirendeltségeinek szakmai munkáját.
Az álláskeresők, a szociálisan rászorulók az eddigieknél is több munkaügyi kirendeltséget kereshetnek fel, a jelenlegi 174 kirendeltségen kívül még további mintegy tíz helyen alakulnak ilyen irodák. A cél, hogy valamennyi kistérségben rendelkezésre álljon a munkaügyi kirendeltség, az évek óta tartó fejlesztési munka révén pedig mielőbb mindenhol felújított, korszerű formában.
Az eddigi országos szakmai irányító intézmény, a Foglalkoztatási Hivatal új névvel, Foglalkoztatási és Szociális Hivatal elnevezéssel a szociális és rehabilitációs feladatokkal is foglalkozik, illetve segíti az országos és az ágazati társadalmi párbeszédet szakértőkkel, infrastruktúrával. Az országos intézményt a korábbi főigazgató vezeti, az új szakterületeket szakmai helyettesek irányítják.
A megyei szint helyett hét régióba szervezték át a munkaügyi központok munkáját. A régiós központok is foglalkoznak majd a szociális és rehabilitációs feladatokkal. Ilyen régiós központ szolgálja az ügyfeleket a jövő év elejétől Szombathelyen, Székesfehérváron, Pécsen, Budapesten, Békéscsabán, Nyíregyházán, Miskolcon.
Az átszervezés célja volt az is, hogy az adminisztrációs, ügyviteli feladatokat egy-egy régióban három-négy kirendeltségre koncentrálják, így a többi iroda mentesül e munka alól, azaz jóval több idő, energia jut az ügyfelekre. Ezzel is erősödhet a kirendeltségek szolgáltató jellege. A változások eredményeként a különféle szakmai, így a munkaügyi, az ifjúsági, a droggal foglalkozó kutatásokat is egy intézmény végzi. A szakképzésért és a felnőttképzésért is egy intézmény felel 2007-től. A minisztérium valamennyi szakterületének a magyarországi és európai uniós forrásokból finanszírozott pályázatait is egy intézmény intézi. Új feladatot kap az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség intézményrendszere is, idetartozik a munka-egészségügyi szakterület. A minisztériumi szakintézményeknél az átszervezésekkel összességében 6,5 százalékos létszámcsökkentést sikerült elérni.
