A nyilvánosság visszatartó erő lehet
A kormány a szürke- és a feketefoglalkoztatás kifehérítését is várja az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségtől (OMMF). A munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát tükrözi, hogy az első tíz hónapban vizsgált munkáltatók 70 százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést – mondja Kovácsszegi Dorottya, a munkaügyi felügyeleti osztály vezetője. Az ellenőrzésekbe bevont több mint 220 ezer munkavállaló 60 százalékát a munkaügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával foglalkoztatták a munkáltatók. Az ellenőrzések hatékonyságának javulására utal, hogy tavaly az ellenőrzések által érintett munkavállalók mintegy 40 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen jogsértést.
Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a több ellenőrzés miatt is több a feltárt jogsértés. Ráadásul az idei év kiemelt témája a feketefoglalkoztatás, ami miatt a statisztikákból úgy tűnhet, hogy az ország tele van feketemunkásokkal. Bizonyos területeken azonban a munkáltatói morál javulása is érződik. A színlelt szerződésekkel kapcsolatban például kijelenthető, hogy részben az ellenőrzések hatására, részben az önkéntes jogkövető munkáltatói gyakorlatnak köszönhetően a vállalkozások többségében rendezték "kétes" szerződéses viszonyaikat. Hasonlóan javulás tapasztalható az áruházláncok esetében, amelyek korábban leggyakrabban a munkaidővel kapcsolatos szabályokat szegték meg.
A hatékony fellépés érdekében az OMMF az idén országosan egységesítette ellenőrzési elveit és módszereit – hangsúlyozza Kovácsszegi Dorottya. Ezt megkönnyítette, hogy a munkaügyi ellenőrzési törvény februárban hatályba lépett módosítása a bírságok oldaláról csoportosította a jogsértéseket. Emellett az idén gyakrabban tartanak a felügyelők utóellenőrzéseket. Az idén például kétszer is tartott az OMMF célellenőrzést az autópálya-építéseken, először május végén, majd novemberben. Ennek hatására a munkaügyi helyzet javulását is tapasztalták a sztrádaépítőknél a felügyelők.
Az idei évtől kezdve szigorúbb lett a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szankciórendszere, amely magas összegű bírság kiszabását teszi lehetővé. A bírság kiszabásán túl további visszatartó erőt jelent az a körülmény, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó előírásokat megszegő munkáltatók nem igényelhetnek állami támogatást, illetőleg kizáródnak a közbeszerzési eljárásokból is, figyelemmel a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló jogszabályok előírásaira. A jogsértő munkáltatók kiszűrését az OMMF 2006 szeptemberétől úgy segíti, hogy honlapján közzéteszi a jogsértők – többek között a feketefoglalkoztatás miatt elmarasztaltak – körét.
Az OMMF számára nagy segítséget jelent, hogy 2004. május 1-jétől eredményesen működik az Egységes Magyar Munkaügyi Nyilvántartás, ebből adódóan jobban kiszűrhető volt a bejelentés nélkül foglalkoztatottak köre. A munkabérhez való jog érvényesülése az egyik legfontosabb munkajogi követelmény, ezért is vált indokolttá az ezzel összefüggő ellenőrzési hatáskör bővítése. Ugyancsak a munkabérrel, illetve annak védelmével kapcsolatos az a törvénymódosítási javaslat, miszerint a munkaügyi ellenőrzés a jogszabályban meghatározott összegű munkabér kifizetésén túl jogosult legyen vizsgálni a megállapodás szerinti munkabér szavatolását is. A javaslat arra is kitér, hogy minden munkabérrel kapcsolatos jogsértés – külön bejelentés nélkül is – hivatalból legyen ellenőrizhető.
Büntetés helyett a partnerségre kellene törekedni
Rendkívül ellentmondásosnak látom a munkaügyi ellenőrzést – mondja Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szürke-fekete foglalkoztatás problémáját nem oldja meg, hogy a maximálisan kiszabható bírság hatmillió forintról húszmillióra emelkedett. Ez nem reformértékű lépés, csupán még több pénzt szed be az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), amely egyébként nemcsak költségvetési forrásból gazdálkodik, hanem a Munkaerő-piaci Alapból – vagyis a munkáltatói és munkavállalói szolidaritási járulék befizetéseiből – is milliárdos összeget kap.
Még mindig nem tartunk ott, hogy a munkaügyi ellenőrök megfelelően differenciálnának az egyes jogsértések között – hangsúlyozza Dávid Ferenc. Az OMMF-nek meg kellene határoznia, hogy melyek a "bocsánatos bűnök", s melyek azok, amelyeket keményen büntet. A kisebb szabálysértéseknél a partnerségre és a prevencióra kellene helyezni a hangsúlyt, nem pedig a túlzott szankcionálásra. E szempontból Dávid Ferenc rossz üzenetnek tartja a munkaügyi jogsértések nyilvánosságra hozását is, ami szerinte nem a partnerségről szól.
A munkaügyi ellenőröknek leginkább a szürke- és feketefoglalkoztatókra kellene fókuszálniuk, amelyek nem tesznek eleget adó- és járulékfizetési kötelezettségeiknek. Vagyis a legálisan működő vállalkozások versenysemleges pozíciójának megőrzésén kellene munkálkodniuk. A törvényes vállalkozások ugyanis nem tudnak versenyezni az adókat és járulékokat nem fizető szereplőkkel, kivált, ha még apró-cseprő vétségekért rendszeresen meg is büntetik őket. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a feketefoglalkoztatók a munkabiztonsági szabályokat sem tartják be, s a munkavállalóik sokszor embertelen körülmények között kénytelenek dolgozni.
A VOSZ főtitkára szerint a törvények sem elég konzisztensek. A munkaügyi ellenőrzési törvény a már említett problémák miatt nem életszerű, és a büntetések terén aránytévesztésre ad lehetőséget. De ugyanez mondható el a Munka Törvénykönyvéről (Mt.) is, amelyet 1992-es megszületése óta csak toldoztak-foldoztak, ám évek óta késik az átfogó felülvizsgálata. Márpedig a "munka alkotmánya" a mai piaci viszonyoknak már sok szempontból nem felel meg. A munkaügyi felügyelők azonban az Mt. passzusai alapján ellenőriznek és büntetnek.
A feketegazdaság komplex társadalmi-gazdasági probléma
A munkaügyi ellenőrzések számának növelése és a bírságok szigorítása hozzájárulhat a szürke-fekete gazdaság visszaszorításához – mondja Hódi Zoltán, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) bérpolitikai ügyvivője. Becslések szerint Magyarországon a GDP 20-30 százalékára rúg a feketegazdaság mérete, amelyhez foghatóval az Európai Unióban talán csak Olaszország dicsekedhet, a skandináv államoknak viszont ennek a töredékével kell megküzdeniük. Ez ellen tényleg tenni kell, mert a szürke-fekete gazdaság szereplői egyáltalán nem, vagy csak részben vesznek részt a közteherviselésben. Ez sérti a legálisan működő többség érdekeit, hiszen a kieső óriási költségvetési bevételek miatt nem lehet az adókat csökkenteni. Emiatt a munkaügyi ellenőrzések tekintetében erősíteni kell. Az ellenőrzések azonban leginkább a legális szereplőkre fókuszálnak, hiszen a feketezóna láthatatlan. Sokkal több feltáró jellegű, ágazati kiterjedésű vizsgálatra volna szükség. Fokozni kellene az együttműködést a társhatóságokkal, például az APEH-hel, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel, s nemcsak időszakosan. Hódi Zoltán szerint azonban a feketegazdaság elsősorban nem ellenőrzési kérdés, hanem sokkal bonyolultabb társadalmi és gazdasági probléma, amelyet komplexen kellene kezelni.
A kormány például - a szabályozás révén – sokat tehetne. Jó irányba mutató lépés a minimálbér kétszeresét kitevő minimum-járulékalap vagy az elvárt adó bevezetése. Ám azt is látni kell, hogy sokan gazdasági, megélhetési kényszerből működnek az illegális szférában, hiszen a béreket terhelő adók és járulékterhek nagyon magasak Magyarországon. Emiatt rövid távon az adó- és járulékterhek csökkentésére is szükség volna az érdekeltség megteremtése érdekében, amit azonban a költségvetés mostani helyzete a kormány szerint nem tesz lehetővé. Például, amikor a társasági adó kulcsát 38 százalékról lecsökkentették, mindjárt nőtt a befizetett adó mennyisége. Szóval több intézkedésre volna egyidejűleg szükség a szürke-fekete zóna visszaszorítása érdekében. Ez azonban a társadalom támogatása nélkül nem megy, hiszen az emberek is asszisztálnak a gazdasági rendszer anomáliáihoz, amikor például számla nélkül festetik ki a lakásukat, mert úgy olcsóbb, a bérszínvonal pedig alacsony.
