Az az év arra szolgáltatott példát, hogy lehet tervezni, de az események könnyen felboríthatják az elgondolásokat – vélekedett Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. Az új egyensúly, a konvergenciaprogram és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) vitáiban az MGYOSZ mindvégig részt vett, s ez lényegében a teljes hazai tevékenységét kitöltötte. Az egyeztetés és a szociális párbeszéd volt a meghatározó, s ezek során a tagság fokozott aktivitását tapasztalták.
Lobbizás Brüsszelben
A tagsági kör is bővült az idén: több vállalkozás (köztük multinacionális cégek hazai leányvállalatai) mellett 3-4 új szakmai szövetség is csatlakozott a szervezethez, így az MGYOSZ munkája (az agráriumot kivéve) immár minden tevékenységet lefed a gyártóktól a kereskedőkön, szolgáltatókon át a pénzintézetekig. Az új programok folyamatosan új törvényeket generálnak (adózás, munkaügy, ÚMFT), s a jogszabályok előkészítésében, vitájában, illetve a tárcáknak, a parlamenti bizottságoknak szóló javaslatok benyújtását tekintve az MGYOSZ ma már megkerülhetetlen – állította a főtitkár.
A 2007. év első fele az új törvények hatásainak értékelésével telik majd el. A szövetség – a vállalkozások véleményét kikérve – folytatja monitoringtevékenységét; tapasztalataik alapján megszólalnak, javaslatokat tesznek az erre illetékeseknek. A szakszervezeti konföderációkkal történő együttműködésnek még aktívabbá, napi szintűvé kell válnia, hiszen a munkavállalóknak sem érdekük a vállalkozások ellehetetlenülése, a tömeges elbocsátás.
A nemzetközi kapcsolatok bővítése az idén is, jövőre is rendkívül fontos. A szövetség tervei szerint tovább erősíti brüsszeli képviseletét. 2006 nagy eredménye, hogy új helyen, több emberrel, jobb infrastruktúrával működnek. Az Európai Gyáriparosok Szövetségének keretében – amelynek az MGYOSZ rendes tagja – fontos javaslatok készülnek az Európai Bizottság számára, emellett lehetőség van a kétoldalú kapcsolatok ápolására, megerősítésére is.
Magyarország számára létkérdés a foglalkoztatás bővítése, ám a főtitkár e tekintetben nem optimista. Ennek alapvető feltétele a piac, a versenyképesség javítása. Ugyanakkor a piaci előretörés nem jár automatikusan a foglalkoztatás bővülésével (ez az élenjáró technika sajátja), ám a működő tőke beáramlása jót tehet. Mérhető foglalkoztatásbővülést ez hozhat, és erre serkentheti a kisebb cégeket is.
Segítség a pályázáshoz
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy 2006 nehéz év volt. A választási periódusban azt kívánták elérni, hogy a megalakuló új kormány vállalkozóbarát legyen, ennek érdekében mind a négy nagyobb párttal konzultáltak, s erre ígéretet kaptak.
A győztes kormánykoalíció kormányának Új Egyensúly Programja azonban több aggályt is keltett a vállalkozókban, így némely intézkedés miatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak (a házipénztáradó ügyében például nekik adott igazat az AB). Fontos eredménynek tartják ugyanakkor, hogy ismét az Országgyűlés napirendjére kerültek a társadalmi párbeszédről szóló törvények (Országos Érdekegyeztető Tanács – OÉT, Ágazati Párbeszédbizottságok), és van rá remény, hogy ezek január 1-jétől hatályba léphetnek.
A VOSZ a jövőben aktívan részt vesz majd a megalakuló regionális munkaügyi tanácsokban, s azt is fontosnak tartják, hogy a november 2-án megrendezett Európai Kereskedelmi Nap után a szervezet – az építő- és a könnyűipari után – tagja lett a kereskedelmi ágazati párbeszédbizottságnak is. Az országos érdek-képviseleti tevékenység fontos részeként külön anyagot készítettek az ÚMFT-hez, s ezt a témát az Országos Érdekegyeztető Tanácsban szóvivőként vitték végig. Hasonló aktivitással kívánnak részt venni az operatív programok elbírálásában, illetve a pályázati munkák segítésében.
Területi kapcsolatok
A szövetség a tagság érdekében erősíteni kívánja befolyását az integrált takarékszövetkezetekben: jövő tavaszra úgynevezett VOSZ-pontokat nyitnak 110-120 helyen, ily módon (a megyei irodák mellett) a közepes településekre is eljutnak, ahol a Széchenyi-kártya mellett tanácsadást is igénybe vehet a tagság.
A háromoldalú (VOSZ, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség, Takarékbank) megállapodás után 140 integrált takarékszövetkezet közül eddig 110 jelezte, hogy szívesen részt vesz a programban, sőt, a VOSZ-ba is belépnek, ahol megyei tisztséget is kaphatnak. Ez közös érdek, hiszen a VOSZ erősítheti szolgáltatói jellegét, a takarékszövetkezetek bankja pedig – mint hazai tőkével, kiterjedt hálózattal működő pénzintézet – bővítheti ügyfélkörét, amelybe mintegy 500 önkormányzat is beletartozik.
Külön előny, hogy ezen a szinten a szereplők jól ismerik és megértik egymást, s ez erősítheti a helyi (kistérségi) összefogást. A területi együttműködést a szervezet egyre fontosabbnak tekinti, ennek példája a decemberi országjáró körút.
A szolgáltatói profil erősítéséhez tartoznak még a rendszeres pénzügyi-számviteli továbbképzések - tette hozzá Dávid Ferenc. A foglalkoztatással kapcsolatban nagy álmok nincsenek - fogalmazott a főtitkár –, hiszen szűkülő piacon, növekvő járulékterhek, változatlan tőkeszegénység mellett csak megfelelő érdekeltség megteremtésével lehetne bővítésre számítani, ennek azonban sok jelét nem látják a vállalkozók.
A KÉSZ összezár
A kisebb cégeket tömörítő négy érdekképviselet (Kis- és Középvállalkozások Szövetsége – KÉSZ) a jövőben szorosabban együttműködik - derült ki a négyek (ÁFEOSZ, KISOSZ, IPOSZ, OKISZ) vezetőinek nyilatkozataiból. Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) főtitkára, Zs. Szőke Zoltán nem a gondokkal kezdi az összegzést, hanem azzal, hogy 2006 jó év a kereskedők számára, ugyanis még nem érződik az egyensúlyjavító intézkedések hatása. Csoportjuk éves árbevétele elérheti a 400 milliárd forintot, ez 14,5 százalékos piaci részesedést jelent, s ezzel az első-második helyen tudhatják magukat.
Érdek-képviseleti munkájukat tekintve is eredményesnek tekinthető az idei év, hiszen – 1992 után - megszületett az új szövetkezeti törvény. Sok egyeztetés után 2007 tavaszára, most már törvényi keretek között lezárulhat a szövetkezeti üzletrészek ügye, s a társasági törvény végrehajtása is sok munkát ad a szövetségnek. Sikernek tekinthető az is, hogy a parlamentben újra napirendre került, és elfogadás előtt áll a társadalmi párbeszédről szóló két törvényjavaslat.
Rendkívül súlyosan érinti viszont az ágazatot a július 1-jétől érvényes szakmai bérminimum, mivel a vállalkozók és alkalmazottaik 95 százaléka szakképzett. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével tervezett ágazati megállapodás sikertelen volt (csakúgy, mint az OKISZ és a KISOSZ számára), s félő, hogy ez munkahelyek elvesztésével járhat.
A szövetség folyamatosan erősíti szolgáltatásait: minden jogszabály előkészítéséről, végrehajtásának mikéntjéről tájékoztatást ad, képviseli tagjainak érdekeit, ha a jogszabályok (versenytörvény, munkaügyi felügyelet) megsértését tapasztalja. Évente 15 ezer ember folyamatos, régiós továbbképzése zajlik immár nyolc éve, és van saját középiskolájuk is (ÁFEOSZ Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola) Kecskeméten.
Szakmunkás-bérminimum
A jövő év viszont sokkal nehezebbnek látszik, a megemelt szakmunkás-bérminimum miatt (ez növelheti a részmunkaidős foglalkoztatás arányát is), illetve a várhatóan visszaeső vásárlóerő miatt – jegyezte meg a főtitkár. Előbbi problémán az OÉT keretein belül lehetne enyhíteni, vagy az ágazati párbeszéd felújításával, de e két folyamat párhuzamosan is elképzelhető, a lényeg, hogy jó alkuk köttessenek.
A KÉSZ tagszervezeteinek életében új fejezet kezdődött az ÚMFT (a második Nemzeti Fejlesztési Terv) kidolgozásával, hiszen megnő a kis- és közepes vállalkozások jelentősége. Sokat javulhatnak túlélési esélyeik, ha a pályázati kiírásoknál lehetőséghez jutnak, enyhítve tőkeszegénységüket – vélekedett Zs. Szőke Zoltán. Reményeik szerint ebben segíthet a most megalakult Unió Hitelgarancia Szövetkezet, amely már megkezdte pályázatsegítő munkáját. Az együttműködés másik fontos terepe lesz jövőre a regionális testületekben (munkaügyi, fejlesztési tanács) történő aktív részvétel, hogy érdekképviseleteik ott legyenek, ahol a döntések születnek.
Megrendülő vállalkozások
A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) kérdőívben kereste meg tagságát, s bár a feldolgozás még folyamatban van, sok mindent már látni lehet – mondta Antalffy Gábor ügyvezető igazgató.
A foglalkoztatás kezd visszaesni, a munkanélküliség folyamatosan nő. Miközben a nagyvállalatoknál elbocsátások zajlanak, a közepesek létszáma stagnál, a kisvállalkozások pedig egyre kevésbé képesek felszívni az elbocsátott munkaerőt. 2000-2004 között még szerény emelkedés volt, de ez 2004-ben megtört, s 2005-2006-ra meg is fordult. A korábbi növekedés után csökkenni kezdett (ma 4,6 fő) az egy vállalkozásra jutó foglalkoztatottak átlagos száma. A megkérdezettek 3 százaléka lát előrelépési lehetőséget, 20 százalékuk részmunkaidős foglalkoztatáson, 40 százalékuk elbocsátáson gondolkodik.
A helyzetet súlyosbítja a 3 éves bérmegállapodás, a garantált bérminimum folyamatos emelése. A szövetség maga is érdekelt abban, hogy a szakképzett munkaerő jobban meg legyen fizetve, ám ennek költségeit ki is kell termelni, miközben az ágazatot önmagában is nehéz helyzetbe hozza a vásárlóerő csökkenése. Az erőltetett (két év alatt 30 százalékos) béremelés és a gazdasági növekedés lassulása együttvéve oda vezetett, hogy március óta visszaesik a boltok száma, és nő az elbocsátottaké. A romló jövedelmi helyzetet jelzi, hogy a KISOSZ-tagok 55-60 százaléka kérte, mentesítsék a kétszeres járulékalap alól.
A szövetség fő célja 2006-ban az volt, hogy segítse tagságát a rentabilitás megtartásában, a túlélésben. Arra biztattunk mindenkit, hogy lehetőség szerint vegyen részt szakmai továbbképzésben, éljen az együttműködés lehetőségével (franchise, beszerzési társulások), s ebben tanácsadást, közreműködést is felajánlottunk - folytatta az igazgató. Segítünk a pályázatírásban, a vállalkozások hatósági ellenőrzéseire való felkészülésben (a hatóságokkal együtt); szeretnénk elkerülni a párhuzamos ellenőrzéseket.
A fő cél 2007-ben a visszaesés elkerülése, amelynek már vannak jelei. Ehhez kombinált módszert keres a KISOSZ; idetartozik az, hogy a kicsik kerüljenek be az ÚMFT támogatotti körébe, váljék egyszerűbbé a szabályozás, az adminisztráció, kerüljön előtérbe a foglalkoztatás (önfoglalkoztatás). A KISOSZ is sokat vár a hitelgarancia szövetkezettől, amely segíthet a vállalkozások forráshoz juttatásában.
Előtérben a szolgáltatások
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nagy reményekkel kezdte az idei évet – mondta Szűcs György elnök. Megszületett a 3 éves bérmegállapodás, készülőben volt a második Nemzeti Fejlesztési Terv, remény volt a munkabékére, a versenyképesség javulására, a foglalkoztatás bővülésére.
Az IPOSZ éves munkatervének fő célja az volt, hogy felkészítse tagságát az uniós pályázati források elnyerésére a kistérségekben, a megyékben és a régiókban. Intő jel volt azonban, hogy 2005 végén nem sikerült a kisvállalkozói stratégiát elfogadni, amelynek céljai között szerepelt a növekedés, a versenyképesség, a foglalkoztatás, illetve a nyilvánosság, az esélyegyenlőség és a partnerség. A megalakuló kormány új egyensúly, illetve konvergenciaprogramja azonban mérsékelte a reményeket, s most az a kérdés a mikro- és kisvállalkozások számára, miként tudnak bekapcsolódni az ÚMFT pályázati rendszerébe, hogy fenntarthassák működőképességüket.
Ami a szolgáltatásokat illeti, az IPOSZ legfontosabb célja 2004. május 1-je előtt az volt, hogy felkészítse tagságát az uniós tagságra (tanácsadás, képzés, információk eljuttatása). Ebben segítséget kaptak uniós partnerszervezetüktől (UEAPME), és közösségi forrásokat is sikerült elnyerni. 2006 közepétől a szolgáltatórendszer kiépítése került előtérbe. Negyven vállalkozással léptek pártoló tagsági viszonyba, és ezek negyvenféle szolgáltatást nyújtanak országos és regionális szinten – ez a rendszer 2007-ben tovább épül. Az IPOSZ 2006-ban feladatának tekintette a kárelhárítást is: a nagyarányú körbetartozások miatt követeléskezelő cégekkel kötöttek szerződéseket.
Helyi kapcsolatok
A helyhatósági választások után fontos, hogy az ipartestületek megtalálják a kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, és – a 2007. évi tisztújító és programalkotó közgyűlés után – regionális szerveződésbe kezdenek.
A következő négy év fő törekvése a szolgáltató IPOSZ kiépítése, regionális szervezettel és országos szolgáltatóhálózattal. Szeretnének nagyobb részt vállalni a munkaügyi tárca monitoring-munkájában, illetve az államreform kapcsán az elektronikus közigazgatás kiépítésében. Emellett – mint eddig is – konkrét felmérésekkel és javaslatokkal járulnak hozzá a törvény-előkészítéshez.
A foglalkoztatást tekintve Szűcs György sem optimista: egy birtokukba került nyilvántartás szerint 2006. július eleje és október vége között 25 ezer egyéni vállalkozó adta vissza engedélyét, s 11 ezren fogtak új vállalkozásba.
Szűcs György szerint a várt uniós források megérkeztéig is túl kell élni a nehézségeket. Ebben segíthet a vállalkozói ismeretek bővítése, amihez támaszt nyújt majd az IPOSZ Vállalkozói Akadémiája, amely hat témakörben ad hasznos információkat. A kicsik összefogásának erősítését – az 1998-ban létrehozott KÉSZ keretében – az IPOSZ is fontosnak tartja, kiterjesztve immár a regionális együttműködésre is.
Hitelgarancia kicsiknek
A Magyar Iparszövetség (OKISZ) abból a szempontból szerencsés helyzetben van, hogy a 2006. évi tisztújítás után megfogalmazta három évre szóló programját – tájékoztatott Vadász György ügyvezető társelnök.
A fő feladat ebben a ciklusban, hogy felkészítsék tagságukat a felzárkózásra, az uniós források elnyerésére. Ennek érdekében havonta központi, negyedévente területi tájékoztatókat tartottak, információikkal felhívták a figyelmet a pályázati lehetőségekre, buzdítottak közös projektek elkészítésére. Öt térségben már megalakult a regionális iparszövetség, kettőben még az év végéig létrejön. Ez annyit jelent, hogy a regionális fejlesztési, illetve munkaügyi tanácsokban már megfelelő módon részt tudnak venni, 2007 első felében pedig a feladatmegosztás mikéntjét is kidolgozzák.
A következő évben az OKISZ kettős feladatnak kíván eleget tenni: harcot hirdet a versenyegyenlőségért, a feketegazdaság kifehérítéséért, illetve javítani kívánja az információáramlást a 22 megyei és három budapesti szövetség között. Vadász György hangsúlyozta: a gazdasági tárcával közösen dolgozták ki az Unió Hitelgarancia Szövetkezet alapelveit; az intézmény öt szövetkezet egyesítésével októberben jött létre a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mint legnagyobb tulajdonos (250 millió forint jegyzett tőkével), továbbá a takarékszövetkezetek és a KÉSZ közreműködésével. Az intézmény garanciát vállal a tagszervezetek fejlesztéseinél, s már volt olyan HEFOP-pályázat, amelynél ezt megtették.
A foglalkoztatást tekintve a kulcskérdés – Vadász György szerint –, hogy az alacsony (58,7 százalékos) foglalkoztatási ráta miatt ma túl kevesen fizetnek túl sokat. A megemelt járulékterhek több mint 600 milliárd forintnyi többletterhet rónak a vállalkozókra. Ezen – többek között – a láthatatlan gazdaság láthatóvá tételével kellene segíteni. Az OÉT mellett létrehozott ad hoc bizottság konkrét javaslatot tesz arra, miként lehetne ugyanakkora bevételre más adórendszer mellett szert tenni.
A fogyasztás várható csökkenése, a beruházások szinten maradása miatt Vadász György sem számít a foglalkoztatás bővülésére. 2007 nagy kihívása az, hogy a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor miként lesz képes együttműködni a régiókban, illetve egymással (klaszterek, közös projektek). Ezen, valamint a képzésen, a garanciavállalással alátámasztott fejlesztésen, a sikeres pályázatokon múlik, hogy a kkv-szektornak nagyobb súlya legyen az érdekérvényesítésben.
Hatékonyabb koordináció
"Szövetségünknek az idei év a vártnál nehezebb volt, kemény feltételeket hozott" – mondta Szabadkai Antal, az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) főtitkára. A legfontosabb számukra a folyamatos munka volt: szakértőikkel részt vettek az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Közösségi Támogatási Kerete, valamint az operatív programok (főleg a SAPARD és a vidékfejlesztés) monitoringbizottságában. A szervezet korrekt partnere volt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, később a Szociálpolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (FMM, SZMM) három fontos (a Gazdasági és Szociális Tanácsról, az Országos Érdekegyeztetési Tanácsról, az Ágazati Párbeszédbizottságokról benyújtandó) törvényjavaslat tervezetének kimunkálásában. A folyamatos munkavégzés fontossága azért hangsúlyozandó, mert öt hónapig gyakorlatilag elnök nélkül tevékenykedtek, ennek a – nem túl szerencsés – állapotnak a november végi tisztújító közgyűlés vetett véget.
Az AMSZ 2007-ben főként a szervezetépítésben szeretne előbbre lépni, így például a fiatal agrárvállalkozói tagozat megerősítésében. Pénzügyi-személyi feltételeik javítása is szükségessé vált, bővíteniük kell a folyamatos munkát végző alkalmazottaik számát is – tette hozzá a főtitkár. Emellett jobb koordinációra, a lehetőségek jobb kihasználására kell törekedni, például a Gazdasági és Szociális Tanács határozatainak, az adó- és járulékreform finomításának megvalósítása érdekében.
Szövetségek szövetségeként működve a jövőben is a szakértői munkát és a kölcsönös információáramlást, valamint a nemzetközi kapcsolatok ápolását, a külföldi tapasztalatok itthoni hasznosítását tartják a legfontosabbnak. Szakértőik részt vesznek a regionális képzési és fejlesztési tanácsokban csakúgy, mint az Országos Szakképzési Tanács, az OÉT szakbizottságai, valamint az ENSZ ILO és annak nemzeti bizottsága munkájában. A szövetségben kétoldalú információáramlást tartanak fenn: tájékoztatják tagszövetségeiket a szociális párbeszéd, a törvény-előkészítés során szerzett ismereteikről, a várható változásokról, a szövetségek pedig véleményt nyilváníthatnak a tervezett intézkedésekről, szakértőként nyert tapasztalataikról. Azt is célul tűzték ki, hogy 2007-ben ismét nagyobb részben közvetlenül – delegációk kiküldésével - adhassanak át minél több nemzetközi tapasztalatot a szövetség tagjainak.
Gondok az agráriumban
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, Horváth Gábor ugyancsak az idei év sajátos jellegét emelte ki: a választások előtt vitára hívták a pártokat, s immár tíz éve, hogy agrárpolitikai ajánlásokat készítenek az új kormány számára. A mostani időszak jellemzője, hogy generációváltás zajlik mind a menedzsmentben, mind a tulajdonosi szerkezetben. (Legutóbbi felméréseik szerint a többség 55 év felett van.)
A korábbi szövetkezetek helyét mindinkább társaságok veszik át, és új szövetkezeti törvény lépett hatályba. A MOSZ azt javasolta: a kormánynak legyen programja arra, hogy a fiatal szakemberek is tulajdonhoz juthassanak, akár kedvezményes hitelkonstrukció segítségével, az Európai Unió példáját követve. A mezőgazdasági társas vállalkozásoknál is az lehetne a cél, hogy a tulajdonos és a menedzsment legalább részben essék egybe. A második javaslatuk az volt, hogy szűnjenek meg a társas vállalkozásokat diszkrimináló szabályok, a harmadik pedig az, hogy az ágazat sajátosságainak megfelelően rendeződjék végre a mezőgazdasági foglalkoztatás munkaügyi szabályozása (sajátos munkaidő-beosztás, éves foglalkoztatás, szabadságolás), akár a Munka Törvénykönyvének módosításával.
A MOSZ a foglalkoztató mezőgazdaság képviselője – hangsúlyozta Horváth Gábor –, kiépült országos szervezettel, vezetőképzéssel, rendszeres hírlevéllel. (Elektronikus úton ma már a tagság 70 százalékát el tudják érni.) Fontos feladatuk volt 2006-ban az ágazati kollektív szerződés megismertetése: minden megyébe eljutottak, szakszervezeti partnereikkel együtt. A mezőgazdaságban kevés a munkaügyi szakember, ezért havonta-kéthavonta országos vagy megyei képzéseket tartottak. Kevésbé eredményes munkát tudtak végezni a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében: a társas vállalkozásoknál 2006-ban 8 százalékos létszámcsökkenés várható. Ennek egyik oka a földtulajdonlás bizonytalansága: társas vállalkozások még létesítmény céljára sem szerezhetnek tulajdont.
Az idei év a mezőgazdasági-vidékfejlesztési tervezés éve is volt – folytatta Horváth Gábor -, ám az Európai Unióban más a mezőgazdasági struktúra. Sorra készülnek az ágazati reformok (tej, cukor, bor, gabona), de ezek mindegyike a termelés csökkentését ösztönzi, ami elbizonytalanítja a hazai termelőket. Magyarország még nem készült fel az adaptációra, és az uniós szabályok is késnek. "A hazai döntéseket nem szabad elkapkodni, nekünk Magyarország érdekeit kell képviselnünk" – mondta. A MOSZ vállalja a közvetítő szerepet, hiszen jelen van Brüsszelben.
