Munkanélküliség – számokban
Az idén augusztus-októberben a foglalkoztatottak száma 3,957 millió, a munkanélkülieké 317 ezer volt, ami 7,4 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal novemberben. Tavaly, ugyanekkor a munkanélküliségi ráta 7,3 százalék volt, 1,2 százalékponttal magasabb a 2004. év azonos időszakinál. Idén, a vizsgált periódusban átlagosan a 15-74 éves népesség 55,3, a munkavállalási korúak 65,5 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő szeptemberben az EU-15-ök körében 7,1, az EU-25-ök országaiban 7,7, Magyarországon 7,6 százalék volt. Az állástalanok 22,3 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 20,2 százalék volt, megegyezően az egy évvel korábbival. Az állástalanok 47,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett kenyérkereseti lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,6 hónap.
Nívódíj a szakképzőknek
Nívódíjat kaphatnak majd azok a szakképző intézmények, amelyeknél a tanulók legalább 50 százaléka olyan szakmát szerez, amellyel tartósan dolgozhatnak – ez szerepel a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kidolgozott rendelettervezetben. A nívódíjra pályázó intézménynek pályakövetéssel, adatokkal kell bizonyítania, hogy a nála beiskolázott és szakmai vizsgát tett, tovább nem tanuló, tehát munkát vállaló fiatalok legalább 50 százaléka a szakmájában helyezkedett el, egy éven belül nem váltott szakmát, s a pályázat benyújtásakor is dolgozik. A tervezet szerint évente régiónként legfeljebb öt szakképző iskola, felsőoktatási intézmény részesülhet majd az elismerésben. Ezt követően használhatják a nívódíjas iskola elnevezést, s a címmel pénzjutalom is jár. Az elnyerhető összeg forrása a Munkaerő-piaci Alap.
Konferencia a távmunkáról
A munkavállalók 2,4-5,5 százaléka nevezhető távmunkásnak Magyarországon, attól függően, hogy valaki milyen arányban végzi munkahelyi feladatait távkapcsolati formában – közölte Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség szakmai alelnöke novemberi tájékoztatóján, egy szakmai konferencia kapcsán. Az alelnök rámutatott: a távmunka lehetőséget nyújt a foglalkoztatásra azokban a térségekben is, ahol egyébként nincs sok esély az elhelyezkedésre. A távmunkaszövetségnek jelenleg mintegy 40 intézményi tagja van, ezek többnyire a távmunkát sikeresen alkalmazó vállalkozások.
Képzési program
Eddig 12 ezren jelentkeztek a Regionális Fejlesztés Operatív Program csaknem 2 milliárd forint keretösszegű képzési programjára. A rendelkezésre álló források alapján a 2005 és 2007 közötti időszakban körülbelül 5-7 ezer jelentkező oktatása támogatható – tudatta a programot szervező VÁTI Kht. Eddig mintegy 300 kurzuson kezdődött el a képzés, ezekre 3700 személy iratkozott be, közülük hétszázan a kis- és közepes vállalkozásoknál dolgoznak. A képzési programot sikeresen elvégzők költségeik jelentős részét támogatásként megkapják. Sokféle szakma közül lehetett választani: 157 képzőintézmény 877 képzést kínált. A régióspecifikus szakképzés, illetve továbbképzés az adott térség kiemelt ágazataira koncentrál. Eddig a kereskedő vállalkozó, illetve az ABC-eladó szakma bizonyult a legnépszerűbbnek. A támogatás mértéke a képzési díj 60-80 százaléka; személyenként legfeljebb 250 ezer forint lehet.
Minőségügyi kitüntetések
Novemberben került sor a 2006. évi Nemzeti Minőségi Díj elismerések átadására. E kitüntető címet a kis- és közepes termelő, szolgáltató kategóriában a Papyrus Hungária Zrt., a nagyméretű termelő vagy szolgáltató kategóriájában a Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Rt. kapta meg. A közszolgáltató szervezetek közül a Zala Megyei Kórház részesült a Nemzeti Minőségi Díj kitüntetésben.
Képviselet Brüsszelben
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) novemberben képviseleti irodát nyitott Brüsszelben. Feladatai közé tartozik – a lobbitevékenység erősítése, illetve az információgyűjtés mellett – a Brüsszelben lévő magyar gazdasági érdekképviseletekkel, valamint az Európai Parlament magyar képviselőivel és az Unió intézményeivel való eredményes együttműködés kialakítása. Fontos továbbá az európai szintű jogalkotási folyamatok nyomon követése, a pályázati lehetőségek felderítése, illetve a belső piaci folyamatok figyelemmel kísérése.
