A reform célja, hogy a több mint 450 ezer, fogyatékossággal élő, csökkent munkaképességű ember közül minél többen munkából tudjanak megélni. Jelenleg ugyanis mindössze 40 ezernek van állása.
Támogatási konstrukciók
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához az állam jelenleg hétféle támogatást nyújt. Dotációra tarthatnak igényt a legalább 20 fős gazdálkodó szervezetek, szociális foglalkoztatók; a támogatás mértéke a munkabér és a létszám szorzatából számított vetítési alap 45-360 százaléka lehet. Ezt alanyi jogon mintegy 40 ezer főre igényelhetik – de csak 2007. június 30-áig. Ugyancsak alanyi jogon kérhető 2006. január 1-jétől a bértámogatás, amely a kereset és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet, és a munkába helyezéshez, az állás megőrzéséhez, a foglalkozási rehabilitációhoz, valamint a munkahelyi segítő foglalkoztatásához is kapható.
A költségkompenzációs támogatás a munkabéren és járulékain túli egyéb kiadásokat tartalmazza, s az akkreditációs eljárás során védett foglalkoztatónak minősített munkáltatók számára pályázati eljárás alapján folyósítható ez évtől. Rehabilitációs költségtámogatásban – amely a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek maximum 80 százaléka lehet – közhasznú szervezetként bejegyzett közhasznú társaságok részesülhetnek, pályázati úton. Ugyancsak ezen a címen szociális foglalkoztatási támogatáshoz juthatnak a szociális intézmények, illetve az ezekben foglalkoztató munkáltatók 2006. július 1-jétől.
Pályázattal nyerhető el a rehabilitációs munkahelyteremtő beruházási támogatás, amely az invesztíció költségeinek maximum 80 százalékáig terjedhet. Csak munkanélküliek foglalkoztatásához nyerhető el a rehabilitációs foglalkoztatást bővítő támogatás, amely a munkabért és járulékait tartalmazza. Az utóbbi két támogatást a vállalkozói és a közszférában is igényelhetik.
Átalakított rendszer
Annak érdekében, hogy a támogatásra szánt jelentős összeg valóban a rászorultak munkavállalását szolgálja – s ne teremtsen lehetőséget a súlyos visszaélésekre –, a kormány a 100 lépés program keretében rendeletben alakította át a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek támogatási rendszerét. A jogszabály az eddigi pazarló, elavult, nehezen tervezhető és finanszírozható szabályozást helyezte új alapokra.
Az új finanszírozási konstrukció három elemből áll: a bértámogatásból, amely a megváltozott munkaképességből adódó alacsonyabb termelékenység kompenzálására szolgál; a költségkompenzációs támogatás szabályai alapján megtéríthető költségekből, illetve a rehabilitációs költségtámogatásból, amelyből a közhasznú szervezetként működő közhasznú társaságok részesülhetnek, ha olyan emberek foglalkoztatására is kötelezettséget vállalnak, akiknek a nyílt munkaerőpiacon nincs reális esélyük állást találni.
Az új szabályrendszer ez év január elsején lépett életbe, de 2007. június 30-áig türelmi időt kaptak a céget, hogy gazdasági rendszerüket fokozatosan átalakítsák. Egy évvel ezelőtt, 2005. november 1-jétől már hatályba lépett az akkreditációról szóló kormányrendelet, amely a foglalkozási rehabilitáció szabályait tartalmazza. Ez 2007 júliusától lesz kötelező jellegű, amikortól a támogatásokat már csak állami tanúsítvány birtokában lehet igényelni. Az akkreditáció ugyanis valójában egy tanúsítvány, amellyel a foglalkoztató az állami dotációt igénybe veheti.
Az új rendszerben bővül a támogatással érintett munkavállalók és munkáltatók köre. A támogatás korábbi kedvezményezettei azok a dolgozók voltak, akiknek a munkaképessége legalább 40 százalékban csökkent. Az új szabályok alapján a foglalkoztatás abban az esetben is támogatható, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke nem éri el a negyven százalékot, azonban a munkavállaló – egészségi állapota miatt - foglalkozási rehabilitáció nélkül tovább nem alkalmazható.
További bővítést jelent az is, hogy eddig csak a legalább húszfős gazdálkodó szervezetek és a szociális foglalkoztatók igényelhettek támogatást, mostantól viszont bekerültek a körbe az egyéni vállalkozók, a kis- és középvállalkozások és a nonprofit szervezetek is.
Átmeneti állapot
A fogyatékkal élők foglalkoztatásának problémáit jól ismerő szakértők szerint ugyanakkor ma átmeneti állapot van, ugyanis a csökkent munkaképességűek elhelyezkedési lehetőségei semmivel sem jobbak, mint korábban. Az elmúlt két évben megkezdődött szabályozásmódosítási folyamat egy nagyon régi, ma is hatályos, 1983-as miniszteri rendelet megváltoztatását célozza. Az elavult rendelet lényege, hogy a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek meghatározott feltételek mellett kapnak dotációt. Ezt a minimálbérhez kötötték, a támogatás a munkavállaló rokkantsági fokától függően akár 150-300 százalékos is lehetett. Szempontként vették figyelembe, hogy a munkalehetőség a központban vagy egy telepen volt.
Az új szabályozás szerint a minimálbérhez kötött dotációt felváltotta a megváltozott munkaképességűek után fizetett bérköltségtérítés: a munkaadók az érintettek foglalkoztatása arányában, a bérük 80 százalékára pályázhatnak. Számítások szerint a támogatási összeg így egy-egy vállalat esetében a korábbi 50-55 százalékára csökkent az új szabályozás alapján. Az, hogy a foglalkoztatók még életben tudtak maradni, azzal magyarázható, hogy egyelőre, a jövő év júniusáig, a régi szabályok szerint működhetnek. Most arra kell felkészülniük, hogy a struktúrájukat úgy alakítsák át, hogy az alacsonyabb dotációval is talpon maradhassanak.
Mindazonáltal a mintegy 450 ezer megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos ember közül alig több mint 50 ezret foglalkoztattak – hangsúlyozta Pék Zsolt, a csökkent munkaképességűeket tömörítő szakszervezet, a HVDSZ 2000 vezetője.
Akkreditációs eljárás
Az érdekvédő szerint a szabályozó rendszer elég laza volt, s a magánbefektetők is rájöttek, hogy érdemes megváltozott munkaképességűeket alkalmazni. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy évről évre ugrásszerűen növekedett a dotációs igény. Pár éven belül – az évszázad elejére - duplájára emelkedett, meghaladta az évi 50 milliárd forintot. A tényleges felhasználás pedig még ennél is több volt, a költségvetési kifizetés elérte a 60 milliárdot – állítja Pék Zsolt.
A kormány ezért úgy döntött: valamilyen módon megpróbál gátat vetni e tendenciának, megszüntetni az esetleges visszaéléseket. Az elmúlt évben bevezetett akkreditációs eljárás során a cégeknek igazolniuk kell, hogy alkalmasak a megváltozott munkaképességűek szakszerű foglalkoztatására. Vélhetően ezzel is magyarázható, hogy mára alig 40 ezerre csökkent a foglalkoztatott fogyatékosok száma, miközben a támogatásra fordított összeg megmaradt az 52-54 milliárd forintos szinten, igaz, az állam más módon adja oda. A szakértő szerint a munkaügyi kormányzat odafigyelésén múlik, hogy milyen módon tudja életben tartani e cégeket.
A civil szervezetek szintén kiveszik részüket a fogyatékkal élők foglalkoztatási gondjainak megoldásából. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy kezdeményezéseik nem alkalmasak tömegfoglalkoztatásra. Többnyire néhány – nyolc-tíz – megváltozott munkaképességűnek tudnak kenyérkereseti lehetőséget teremteni különböző támogatások igénybevételével – állapították meg a munkaügyi szakemberek. Az viszont szerintük is javíthat a helyzeten, ha a munkaügyi szervezetnél jogosítvánnyal felruházott rehabilitációs szakemberek is dolgoznak majd. A probléma enyhítését szolgálná, ha a versenyszférában piacot találnának a csökkent munkaképességűek által előállított termékeknek.
Az 1992 óta több ezer embert a munka világába visszasegítő Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) két programja is a megváltozott munkaképességű és értelmileg akadályozott emberek elhelyezkedését, tartós foglalkoztatását célozza: ezekre a szervezet összesen 244 millió forintnyi támogatást adott az elmúlt évben.
A Munkaerő-piaci Alap döntéshozó testülete, a MAT – amelyben a munkaadói szervezetek és a kormány képviselőin kívül a szakszervezetek is részt vesznek – szintén jelentős összeggel támogatja évente a csökkent munkaképességűek állásainak megőrzését. Rendszeresen meghirdeti pályázatát a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány is. A pályázat útján elnyerhető összeg a kifizetett munkabér és járulékainak részbeni megtérítését jelenti. Ennek mértéke legfeljebb a csökkent munkaképességű dolgozó munkabére és járulékai együttes összegének 90 százaléka lehet, amely személyenként és havonta nem haladhatja meg a legkisebb munkabér 150 százalékát, azaz jelenleg 93 750 forintot.
Védett munkaerőpiac
Fontos feltétel, hogy ha a munkáltató a támogatással érintett dolgozók foglalkoztatásához dotációban részesül, a támogatott időszakra megállapítható anyagi forrás nem haladhatja meg az ez év február havi foglalkoztatáshoz járó dotáció és a támogatott hónapok szorzatának, valamint a támogatott hónapokra igényelhető dotáció együttes összegének a különbözetét. A támogatás legfeljebb 12 hónapos foglalkoztatáshoz igényelhető.
A kormányzati műhelyekben új jogszabálytervezet készül, amely kizárólagos, védett munkaerőpiacot teremt a hátrányos helyzetűek számára, ugyanakkor kiszűri a rendszerrel visszaélőket.
A tervek szerint átalakul az aktív korú megváltozott munkaképességű, az egészségkárosodott, illetve a fogyatékos emberek társadalombiztosítási, foglalkoztatás- és szociálpolitikai ellátása. A cél az lesz, hogy az új rendszer ne a havi járadék felvételére, sokkal inkább munkavállalásra ösztönözzön. Az érintettek egy része ugyanakkor rehabilitációs járadékra lesz jogosult a rokkantsági nyugdíj mellett. Az új szabályzó az ő elhelyezkedésüket is segíti.
Bár jelenleg is hétféle állami dotációt élveznek a védett munkahelyek, de például az elektronikus hulladék szétszerelésénél csak olyan embereket alkalmaznak majd, akik egyáltalán nem, vagy csak nehezen jutnak vissza a nyílt munkaerőpiacra.
Uniós tapasztalatok
Európában egyre több fogyatékos keresi helyét a munkaerőpiacon, de nemigen találja. Megdöbbentő számok láttak a közelmúltban napvilágot: az Európai Unióban a régi "tizenötökben" 14,5, az új "tízekben" pedig 25 százalék azok aránya az aktív korosztályban – a 16-64 éves korcsoportban –, akiknek nem százszázalékos a munkaképessége. Összesen 52 százalékuk eltartott. E magas aránynak az is az oka, hogy az EU nem ad pénzügyi támogatást ahhoz, hogy a vállalkozók megváltozott munkaképességű (vagy fogyatékos) dolgozókat alkalmazzanak, egyes tagállamok még a közvetett támogatást is "túl szociálisnak" tartják.
Rokkantnyugdíjrendszer
Mivel nagyon sokan – több mint 800 ezren – élnek ma rokkantnyugdíjasként, rehabilitációs szemléletűvé alakítják át a rokkantnyugdíjrendszert. Első körben átalakul az orvos szakértői minősítés: a jövőben nem az elveszett, sokkal inkább a megmaradt és fejleszthető képességekre, a rehabilitálhatóságra koncentrálnak majd.
A károsodás jellegét jól ismerő szakértő referálna a beteg állapotáról egy szakemberekből álló bizottságnak. Ha a minősítés alapján az egészségkárosodás ellenére a dolgozónak van esélye visszatérni az állásába, vagy legalábbis a munkaerőpiacon maradni, nem kaphat rokkantsági nyugdíjat, hanem úgynevezett rehabilitációs részvételre ösztönző rehabilitációs járadékot folyósítanak számára. Ennek bevezetését az indokolja, hogy a korhatár alatti rokkantsági nyugellátásban részesülők 83 százaléka képes valamilyen munka elvégzésére.
A rehabilitációban részt vevők kötelesek lesznek akár képzésre is járni. Az állam továbbra is dotálja a foglakoztatásukat, akár a nyílt munkaerőpiacon vállalnak állást, akár védett – kifejezetten sérült emberek alkalmazására specializálódott szervezetekben zajló – foglalkoztatás keretében. Az új szabályozók legkorábban 2007 júliusától, legkésőbb 2008. január elsején léphetnek életbe. Ez a későbbi időpont szakértők szerint azért is kedvezőbb, mert a munkaerőpiac jelenleg képtelen lenne több százezer rehabilitációra szorulót felszívni. A kormány első körben maximum ötvenezer rehabilitációs járadékossal számol.
