Alig halványuló szürkegazdaság

z idén fokozott ellenőrzésre és szigorúbb büntetésekre számíthatnak a munkaadók – szögezte le még az év elején Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) elnöke. A nagyobb szigor oka, hogy még mindig óriási arányban sértik meg a munkáltatók a jogszabályokat. Tavaly az ellenőrzött munkaadók 88 százaléka vétett a munkaügyi jogszabályok ellen, 78 százalékuk pedig a munkabiztonsági előírásokat hágta át. Az elkövetett szabálytalanságok tavaly az ellenőrzött munkavállalók 38 százalékát, összesen 175 ezer embert érintettek.

Régi bűnök, új szigor

A lehangoló statisztika miatt az idén új ellenőrzési módszereket is bevezettek. A cél az, hogy minél több munkaadót ellenőrizzenek a felügyelők, de az sem mindegy, hogy mikor.

Eddig inkább hétköznap, munkaidőben érkeztek a "hívatlan vendégek", az idén azonban már egyre több razziát indítanak majd hét végén és éjszaka is, hogy teljesen kiszámíthatatlanná tegyék az ellenőrzéseket. Korábban úgy tartották, hogy egy munkahelyen elegendő egyszer megjelenni, és sok esetben csak a papírokat vizsgálták meg. Ezentúl azonban a felügyelők többször kimennek a helyszínre, sőt a már ellenőrzött munkaadókat is gyakrabban látogatják meg.

A felügyelők az idén differenciáltabban is ellenőriznek. Papp István elmondta: a súlyos jogsértésekre koncentrálnak ahelyett, hogy mindent ugyanakkora energiával vizsgálnának. Idetartozik például a feketemunka, vagyis a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt szerződés, valamint a munkavállalók életének és egészségének veszélyeztetése. A munkaidő szabálytalan nyilvántartása is a fő bűnök közé tartozik, mert a munkáltatók általában ezzel leplezik például a jogellenes túlórát vagy azt, hogy a négyórás munkaszerződés ellenére nyolc órában foglalkoztatják dolgozóikat. Az új módszerek és elvek végrehajtásához az OMMF az idén több emberrel láthat hozzá, tavaly ugyanis száz fővel növekedett a létszám. Jelenleg 285 munkaügyi és 195 munkabiztonsági ellenőr dolgozik a felügyeleten.

Hatékonyabb ellenőrzés

A létszámbővítést követően a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát egyértelműen tükrözi, hogy az első tíz hónapban vizsgált munkáltatók hetven százalékánál tártak fel valamilyen jogsértést – mondta lapunknak Szárazné Zara Andrea, az OMMF munkaügyi főosztályának vezetője. A tapasztalatok szerint az ellenőrzésekbe bevont több mint 220 000 munkavállaló csaknem 60 százalékát a munkaügyi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával foglalkoztatták a munkáltatók.

Az ellenőrzések hatékonyságának javulására utal, hogy tavaly, ugyanebben az időszakban az ellenőrzések által érintett munkavállalók mintegy 40 százalékánál tártak fel a felügyelők valamilyen jogsértést.

Az első tíz hónapban - a korábbi évek tapasztalataihoz hasonlóan – a feketefoglalkoztatás volt a legelterjedtebb és a legsúlyosabb munkáltatói szabályszegés: az írásba foglalt munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás az összes szabálytalanul alkalmazott munkavállaló közül minden negyediket érintette. Ebből a mintegy 34 000 főből minden második feketemunkás az építőiparban dolgozott. A nyári autópálya-építkezéseken például azt tapasztalták, hogy a munkások egyharmada feketén dolgozik. A feldolgozóiparban, a vendéglátás és a mezőgazdaság területén közel azonos volt a szabálytalanul foglalkoztatottak aránya (körülbelül 2800-3200 fő).

A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy Magyarországon az aktív korúak 40 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon. Közülük 390 ezer emberről, vagyis az inaktívak 20 százalékáról nem tudható, hogy miből él, mert nem tanuló, nem nyugdíjas, és nem a kisgyermekét nevelő szülő. E körből kerülnek ki a feketén foglalkoztatottak, vagyis ha őket törvényesen alkalmaznák, jelentősen bővülhetne a foglalkoztatás.

A színlelt szerződésekkel összefüggésben ugyanakkor azt tapasztalták a felügyelők, hogy - részben az ellenőrzések hatására, részben az önkéntes jogkövető munkáltatói gyakorlatnak köszönhetően – a vállalkozások többségében rendezték "kétes" szerződéses viszonyaikat. A feketefoglalkoztatáson túl tetemes a munkaidő nyilvántartására (23 ezer fő), a munkabér védelmére (17 ezer fő) és a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése. 2005-ben a feketefoglalkoztatás után szintén az előzőek szerinti szabálytalanságok érintették a legtöbb munkavállalót: a munkaidőre vonatkozó jogsértések 29 ezer embert, a munkabér védelmének megszegése 27 ezer főt, a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása pedig 26 ezer főt.

Magasabb bírságtételek

A munkaügyi bírság meghatározó részét – mintegy 70-80 százalékát – tavaly és az idén is a feketemunka szankcionálása tette ki. Ebben az évben a kiszabott bírságok már az első tíz hónapban meghaladták a 2005-ben, egész évben kirótt büntetéseket.

Az idén januártól október végéig összesen 4,4 milliárd forint bírságot róttak ki az ellenőrök, míg 2005 hasonló időszakában csupán 2,8 milliárdot. A növekedésnek alapvetően az volt az oka, hogy a munkaügyi bírságok összege jócskán megemelkedett februártól: a korábbi hatmillió forintos maximum helyett húszmilliót is ki lehet szabni. A büntetési tétel meghatározásakor attól függően differenciálnak, hogy a munkáltató egy vagy több jogsértést követ-e el, illetve a jogszabályok megszegése csak egy vagy több munkavállalót érint-e.

Különbséget tesz a szabályozás abból a szempontból is, hogy a munkáltató hány alkalmazottat foglalkoztat, illetve hogy a munkaügyi ellenőrzés első alkalommal vagy ismételten állapította-e meg ugyanazt a munkaügyi jogsértést. A felügyelők az ellenőrzések során csak a súlyos jogsértések feltárásakor alkalmaznak – már az első esetben is – anyagi szankciót. Az enyhe szabálytalanságok következménye csak figyelmeztetés jellegű, anyagi szankció nélküli kötelező határozat.

Szégyenlistán a vétkesek

A bírság kiszabásán túl további visszatartó erőt jelent a munkáltatók számára az is, hogy az OMMF szeptembertől köteles a honlapján nyilvánosságra hozni azoknak a munkáltatóknak a nevét és adatait, amelyek 2005. augusztus 4-ét követően munkaügyi jogsértést követtek el. (Jövőre a tervek szerint már a munkavédelmi szabályokat megsértők neve is nyilvános lesz.)

Az OMMF honlapjára a jogerős határozattal lezárt esetek kerülnek fel, amelyeket csak öt év után törölnének. A feketelistán számos széles körben ismert cég is szerepel, például a Malév, a Magyar Posta, a UPC és az OTP vezérének tulajdonában lévő Csányi Pincészet is.

Az említett cégek általában a munka- és pihenőidőre, a bérfizetésre vagy a szabadságra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt szerepelnek az adatbázisban százezer és félmillió forint között mozgó egy-egy bírságtétellel. Persze vannak többszörös visszaesők is – milliós összbüntetésekkel –, mint például a Lidl, amelyet tavaly december óta hatszor bírságolták meg a munkaügyi felügyelők, de a Tesco is négy büntetéssel szerepel a listán.

A Magyar Posta nem veszi zokon, hogy az OMMF nyilvánosságra hozza a munkaügyi jogsértéseket - mondta lapunknak Tomecskó Tamás, a társaság szóvivője. Az állami cég egy júliusi, négyszázezer forintos bírsággal szerepel az adatbázisban, amelyet a szabadságok kiadására vonatkozó szabályok megsértése miatt róttak ki rá. "A Magyar Posta nagyon odafigyel a munkaügyi jogszabályok betartására, s csak ritkán kap ilyen bírságot, de egy 39 ezer fős szervezetben időnként becsúszhatnak hibák" – hangsúlyozta a szóvivő, aki szerint a nyilvánosság arra ösztönzi a Postát, hogy ezentúl még jobban odafigyeljen az előírásokra.

Munkaügyi viszonyok

A munkáltatók eddigi észrevételeik alapján természetesen nem értékelik pozitívan azt a körülményt, hogy az őket jogerősen és végrehajthatóan elmarasztaló határozatok a közzététel útján nyilvánossá váltak. Ugyanakkor a jogkövető gyakorlatot folytató vállalkozások számára feltétlenül kedvezőbb, hogy – jellemzően – már nem nekik kell beszerezni a különböző támogatásokhoz szükséges hatósági bizonyítványt.

Ugyanakkor a szabálysértőknek nemcsak a nyilvános megszégyenüléssel kell számolniuk, hanem azzal is, hogy akár eleshetnek az állami támogatásoktól, s nem vehetnek részt a közbeszerzéseken. A feketefoglalkoztatás például kizáró ok még akkor is, ha csak egy munkavállalót érint.

A színlelt szerződéseknél már egy kicsit elnézőbb az állam: a központi támogatásoknál néhány esetet még eltűrnek 2008-ig, a közbeszerzéseken ugyanakkor már tavalytól nem vehetnek részt – még alvállalkozóként sem – azok a cégek, amelyeknél akár egyetlen színlelt szerződést találtak. De az állami támogatásoknál a munkaügyi viszonyok egyéb aspektusai is számítanak, például a munkabérre, a munka- és a pihenőidőre, valamint a túlórára vonatkozó rendelkezések betartása, vagy a szakszervezeti jogosítványok tiszteletben tartása. (A rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeit az államháztartási törvény tartalmazza.)

Az azonban az állami támogatás típusától függ, hogy a feltételek nem teljesítése kizáró ok-e a források elnyerésekor, vagy csak ez alapján rangsorolják-e az igénylőket, azaz a renitensek csak a tiszta cégek után jöhetnek a sorban.

Ellenőrzött alvállalkozók

A feketefoglalkoztatásban különösen érintett szektorban, az építőiparban az OMMF további szigorítást javasol, azaz a fővállalkozókat is felelőssé tennék a jogsértésekért. A fővállalkozók ugyanis – ebben az ágazatban - általában tiszták, viszont a velük szerződésben álló cégeknél találják a jogsértéseket.

Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint a generálkivitelezők nem tudják teljes mértékben ellenőrizni alvállalkozóikat. A Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója saját cégénél e tekintetben szigorításokat vezetett be, ám kiderült, hogy nem mehetnek teljesen biztosra. A vállalat azonnal felmondja a szerződést azokkal az alvállalkozókkal, amelyekről kiderül, hogy feketén foglalkoztatnak. A nagy építkezéseknél beléptetőrendszert vezettek be, s minden regisztrált dolgozónak kártyát kell viselnie, ám előfordult, hogy ugyanazzal a plasztiklappal több munkás is belépett az építkezés területére.

Tolnay Tibor az állami szigorral amúgy egyetért. Mint mondja, a szabálykövető cégeknek érdekük, hogy kiszűrjék a renitenseket, hiszen ez utóbbiak versenyelőnyben vannak velük szemben. Az elnök azonban arra hívja fel a kormányzat figyelmét, hogy a sokszor irreálisan alacsony közbeszerzési árakkal az állam is éppen arra ösztönzi az építőipari cégeket – vagyis a fekete- és szürkefoglalkoztatásra –, ami ellen harcol.