Az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz eddig legfeljebb a betanított munkások iránti tömegesebb igény esetén fordultak a cégek, miközben a munkaadók nagy részét a rugalmatlan és nehézkes ügyintézés távol tartotta a munkaügyi központoktól. Ez az oka annak, hogy bár a szervezet szolgáltatásai a magán-munkaerőközvetítőkéivel szemben ingyenesek, előbbi részesedése az állásközvetítés piacán csak 20-25 százalékosra becsülhető. E téren ígér változásokat az ÁFSZ 2002-ben elindított modernizációs programja, amit az uniós csatlakozás is ösztönzött, hiszen az EU foglalkoztatáspolitikai stratégiája Magyarország számára is fontos célként tűzte ki az állami foglalkoztatási szolgálat piaci részesedésének növelését és szervezetének modernizálását.
Ütemezett fejlesztés
A fejlesztés első lépcsője már lezárult: az 1,22 milliárd forintos költségvetésű PHARE-program keretében 2002-2005 között húsz kísérleti kirendeltségen (megyénként egy-egy) új szolgáltatási modellt vezettek be - tudtuk meg a Foglalkoztatási Hivatal modernizációs programirodájától. Ennek lényege, hogy minden ügyfelet – így a munkaadókat és a munkavállalókat - személyre szabott, vagyis differenciált kiszolgálásban részesítenek. Az a cél, hogy az ÁFSZ gyorsan és a legjobb jelentkezőkkel tudja kielégíteni a munkáltatók létszámigényét. A munkavállalók egyrészt önkiszolgáló módon tallózhatnak az üres állások naprakész adatbázisában, másrészt szoros személyes kapcsolatot is kialakítanak a meglévő és potenciális munkáltatói ügyfelekkel, s ennek érdekében növelik a munkaadói kapcsolattartó munkakörök számát. A cégek hamarosan az interneten keresztül, az eddigieknél kevesebb adminisztrációval jelezhetik munkaerőigényüket, így várhatóan nagyobb számban küldik meg a betöltetlen álláshelyeikre vonatkozó adatokat. Az új szolgáltatási modell alkalmazásához szükséges ismereteket a munkatársak belső képzés keretében sajátították el; a felkészülésben svéd és dán szakértők segítettek.
A projekt részeként eddig 19 kirendeltség képe is megváltozott: a hagyományos papír alapú irodát felváltotta a Svédországban és Dániában bevált önkiszolgáló tér, ülő és álló számítógépes kioszkokkal. Az ügyfelek itt bizonyos mértékig önállóan intézhetik ügyeiket, és gyűjthetik össze az őket érintő információkat. Az új modellt támogató informatikai infrastruktúra teljes rekonstrukciója várhatóan 2006 végére fejeződik be. A fejlesztést a kísérleti szakasz után a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program viszi tovább, amelynek keretében 8,16 milliárd forintból 2004 és 2007 között újabb 60 kirendeltségen folytatódik a modernizáció.
Önkiszolgáló állásportálok
A korszerűsített Zala Megyei Munkaügyi Központban kedvező tapasztalatokat szerzett Papp Péter, a Flextronics országos személyzeti igazgatója. Sokkal inkább ügyfélbarát, a XXI. század követelményeinek megfelelő képet mutat a megyei munkaügyi központ – mondja az igazgató. Papp Péter számára különösen szimpatikusnak tűnik az önkiszolgáló állásportálok kialakítása, ahol a munkát keresők önállóan intézhetik az ügyeiket.
Az emberek nagy részét eddig a sorban állástól és a tömegtől való félelem is visszatarthatta attól, hogy a munkaügyi kirendeltségekhez forduljon, ám most nem kell az ügyintézőre várni, hanem könnyebben és gördülékenyebben kereshetnek állást a munkavállalók – vélekedik az igazgató. A Flextronics – és a hozzá hasonló multinacionális nagyvállalatok – eddig is elégedettek voltak a munkaügyi központokkal. Igaz ugyan, hogy a – több megyében is a legnagyobb foglalkoztatónak számító – cég problémáit mindig is kiemelten kezelték a munkaügyi központok – teszi hozzá Papp Péter. Nagyobb létszámbővítés esetén például a kirendeltségek elvégzik a toborzást a Flextronics helyett, s a cégnek csak ki kell választania a megfelelő munkatársakat.
A vállalat azonban nem bízhatja a munkaerő-kiválasztást csupán a munkaügyi központokra, mert a tartósan munkanélküliek gyakran olyan mentális és fizikai állapotban vannak, hogy nem tudnak megfelelni a Flextronics követelményeinek. Az ÁFSZ-nél azonban azt ígérik, hogy a modernizáció révén a jövőben az álláskeresők jóval szélesebb kínálatából válogathatnak majd a munkaadók.
Testületi felügyelet
Az ÁFSZ modernizációját tavaly óta egy szakmai testület felügyeli, amelyben a munkavállalók és a munkaadók képviselői is részt vesznek. A tanács munkáltatói képviseletét ellátó Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke szerint a testület garanciát jelent arra, hogy az ÁFSZ-t ne az íróasztal mellől, hanem a valós igényeknek megfelelően fejlesszék.
Ahhoz, hogy a munkaügyi központok igazán jól működjenek, minél szorosabb kapcsolatot kell fenntartaniuk a munkaadókkal – vélekedik Antalffy Gábor. Ehhez azonban az is kell, hogy ne csak a nagyvállalatok többsége, hanem minél több kis- és közepes cég is kapcsolatba lépjen a foglalkoztatási szolgálattal. A KISOSZ elnöke szerint e téren pozitív fejleményeket indítottak el az állam által nyújtott képzési és járulékátvállalási kedvezmények. Ezek ugyanis már komoly ösztönzőt jelentenek a cégek számára, hogy a munkaügyi központokhoz forduljanak.
A modernizációs programnak része az is, hogy a magán-munkaközvetítőkkel, illetve a kamarákkal és az önkormányzatokkal is erősítik a kapcsolatokat. A magán-munkaközvetítőkkel együttműködési megállapodáson alapuló, kölcsönös, az üres álláshelyekre vonatkozó információcserét javasol az ÁFSZ. A gazdasági kamaráktól, az önkormányzatoktól pedig azt remélik, hogy a gazdasági szervezetek beruházásairól, tevékenységük fejlesztéséről és foglalkoztatási szándékaikról tájékoztatják a munkaügyi központokat.
