Jegybanki alapkamat
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke augusztus 29-étől 7,25 százalék. Az alapkamat új mértékét tartalmazó 106-os Magyar Közlöny augusztus 28-án jelent meg.
Üzemanyagár-változás
Az APEH a Magyar Közlöny 87. számában tette közzé a 2006. augusztus 1-je és augusztus 31-e között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek:
ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin 299 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan
motorbenzin 309 Ft/l
Gázolaj 285 Ft/l
Keverék 316 Ft/l
Az APEH a Magyar Közlöny 100. számában tette közzé a 2006. szeptember 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat.
Ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 ólmozatlan
motorbenzin 310 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan
motorbenzin 320 Ft/l
Gázolaj 290 Ft/l
Keverék 327 Ft/l
A 2006-os munkaügyi ellenőrzési irányelv
A munkaügyi ellenőrzés 2006. évre vonatkozó kiemelt ellenőrzési céljairól, az ellenőrzéssel érintett ágazatokról, szakmákról, illetve tevékenységekről, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzési erőforrásainak felhasználásáról címmel 2006 májusában adott ki a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter irányelvet. A 2006-os ellenőrzési irányelvek a Munkaügyi Közlöny júniusi számában jelentek meg.
Az ellenőrzés alapelvei között az irányelv kimondja, hogy a felügyelői eljárás elsődleges célja a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítése, épp ezért az ellenőrzések során alkalmazott szankciók az arányosság, a fokozatosság és az egységesség követelményére épüljenek.
Az OMMF ellenőrzési erőforrásait elsősorban a súlyos jogsértések széles körű feltárása érdekében kell bevetni. Ezen belül a munkaügyi ellenőrzés 2006-os kiemelt feladata a munkaszerződés kötése és a bejelentés nélkül történő (fekete, illetve szürke) foglalkoztatás visszaszorítása, következetes feltárása. Odatartozik még a munkavállalási engedély nélkül, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően foglalkoztatott külföldi állampolgárok kiszűrése, a jogellenes munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltárása.
A munkaügyi ellenőrzés valamennyi nemzetgazdasági ágazatot érinti, kiemeltek azonban azok a területek, ahol gyakoriak a visszaélések (építőipar, mezőgazdaság, vendéglátás, személy- és vagyonvédelem, kereskedelem).
Az OMMF a társhatóságok (az adóhatóság, a vám- és pénzügyőrség, a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei, a Foglalkoztatási Hivatal) közötti együttműködést, különösen a munkaszerződés kötése és a bejelentés nélkül történő foglalkoztatás, illetőleg a munkavállalókat megillető munkabér kifizetésével összefüggő jogsértések visszaszorítása érdekében fokozta. Az OMMF és regionális szervei széles körű nyilvánosság mellett látják el feladatukat, kimondja az irányelv, hogy az ellenőrzések tapasztalatait rendszeresen közre kell adni a jogsértések megelőzése és a foglalkoztatási kultúra fejlesztése érdekében.
Színlelt szerződések szigorú ellenőrzése
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-ában meghatározott ún. "moratórium" határideje (melyet előbb a 2004. évi XXVII. törvény, majd a 2005. évi LI. törvény kétszer is meghosszabbított) 2006. június 30-án lejárt. Ezt követően az adóellenőrzés során a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget megállapító határozatok – ha a színlelt szerződés nem szűnt meg, illetve nem módosult a jogszabályi előírásoknak megfelelően – végrehajthatóvá válnak. Legkésőbb eddig az időpontig volt lehetőségük a munkáltatóknak, hogy a színlelt szerződés alapján foglalkoztatottat biztosítottként nyilvántartásba vetessék.
Innentől nem csupán a munkaügyi ellenőrzés, hanem az adóellenőrzés során is "élesben" ellenőrzik a fekete- és szürkemunkát, aminek nem csupán bírságolás, hanem visszamenőleges adómegfizetési kötelezettség kirovása is lehet az eredménye.
Pénzügyi tárgyú törvények módosítása
Az Országgyűlés által július 10-én elfogadott, az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény számos jogszabályt módosított.
Így:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt,
– a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt,
– az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt,
– az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvényt, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényt,
– a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt,
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt,
– a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt,
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt,
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,
– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt,
– az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt,
– a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvényt,
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt,
– a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt,
– a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvényt.
Különadó és járadék
Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató, az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató magánszemélynek, valamint a társas vállalkozásnak – az előtársaság kivételével – a 2006. évi LIX. törvényben meghatározottak szerint különadót, a hitelintézetnek járadékot kell fizetnie.
A magánszemély adókötelezettsége
Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a különadót a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott, vagy az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadóalap) után kell megfizetnie. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alany egyéni vállalkozónak is az evaalapba nem tartozó, a személyijövedelemadó-bevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadóalap) után.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató magánszemély a különadót
– a személyi jövedelemadó adóbevallásában bevallott összevont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része, és
– vállalkozói jövedelemadózás esetén a kapott támogatás (ideértve különösen az egységes területalapú támogatást is) nélkül számított vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségeket meghaladó rész, átalányadózás esetén az átalányadó-alap együttes összege (különadóalap) után fizeti.
Amennyiben az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor a különadóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
Az ezek alapján fizetendő különadó mértéke 4 százalék.
A különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell fizetni a törvényben meghatározottak szerint.
A társas vállalkozás adókötelezettsége
A társas vállalkozásnak – az előtársaság kivételével – 4 százalékos különadót kell megállapítania és fizetnie az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a jogszabályban felsorolt tételekkel növelt, illetve csökkentett – ha nemzetközi szerződés így rendelkezik –, a külföldi fióktelep, telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek, fióktelepnek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadóalapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadóalap) után.
A különadó bevallásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.
Az adóelőleg
– az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
– az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.
Különadó-fizetési kötelezettség társas vállalkozás átalakulása esetén
Átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni.
Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.
Az adóelőleg befizetésének esedékessége
Az adóelőleg háromhavonta (negyedévente), a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál a harmadik és negyedik negyedévben, egyenlő részletekben, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig, az utolsó negyedévi adóelőleg az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.
Külföldi vállalkozóra vonatkozó rendelkezések
A külföldi vállalkozónak a különadót kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján kell megállapítania.
A fizetendő különadót és a járadékot az adóévre vonatkozó beszámoló elkészítésére előírt határidőig – beszámolókészítési kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig, illetve az adóévben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet a járadékot a kikerülést követő 90. napig – kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
Házipénztáradó
A társas vállalkozásoknak 2007. január 1-jét követően házipénztáradót kell fizetni. A különadót bevezető 2006. évi LX. törvény rendelkezései szerint az adó fizetésére akkor kötelezettek a társas vállalkozások, ha e törvényben előírt adóalap után az adóévben az átlagos napi készpénz záróegyenlege az elismert pénzkészletet meghaladja.
Annak az adóalanynak, amelynek az adóéve eltér a naptári évtől, az adókötelezettséget az adóév első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie.
A társas vállalkozás 20 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi könyvviteli nyilvántartása alapján az adóalap után. Az adó alapja az átlagos napi készpénz-záróegyenleg elismert pénzkészlettel csökkentett pozitív összege.
A házipénztáradót az adóév utolsó napját követő 150. napon kell megfizetni és a társaságiadó-bevallásban bevallani.
Céginformáció személyesen, telefonon és interneten keresztül
A Cégszolgálat papír alapon, illetve elektronikusan közokirat formájában ad céginformációt a cég
– cégjegyzékben szereplő egyes fennálló vagy törölt adatairól, a cégjegyzékben szereplő jogokról, illetve tényekről cégbizonyítvány formájában, ideértve azt az esetet is, amikor a cég elnevezésének, székhelyének, statisztikai számjelének, adószámának és pénzforgalmi jelzőszámának hatályos és törölt adatairól kérnek céginformációt (névjegy),
– cégjegyzékben szereplő valamennyi hatályos adatáról (cégkivonat),
– cégjegyzékben szereplő valamennyi hatályos és törölt adatáról (cégmásolat).
Ezek az információk - kérelemre – nem közokirati formában is kiadhatók.
A július 1-jén hatályba lépett 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet alapján a Cégszolgálattól céginformáció kérhető arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban, ideértve azt is, hogy az elnevezés a Ctv. 6. §-a alapján névfoglalás alatt áll-e.
A Cégszolgálat céginformációként a cégbírósághoz bejelentett kérelemben szereplő és elektronikus úton rögzített, de még el nem bírált adatról is tájékoztatást ad.
A Cégszolgálattól igényelhető iratok, végzések, adatok
A Cégszolgálattól céginformációként igényelhetők továbbá a cégre vonatkozó következő cégiratok, illetve végzések:
– bizonyos kivétellel a cég valamennyi, vagy a kérelmező által meghatározott, a cégbíróságon elektronikus okirat formájában nyilvántartott cégirata,
– a cég által a Cégszolgálathoz közzététel céljából benyújtott beszámoló, illetve annak részei (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet),
– a cégre vonatkozó, a Cégközlönyben megjelent, a céget vagy meghatározott változást bejegyző közlemény, illetve egyéb, a cégre vonatkozó – a kérelmező által megjelölt – bírósági közlemény szövege,
– az egyes Cégközlöny-számokban megjelenő valamennyi bírósági közlemény szövege.
A kérelem benyújtása
A céginformáció iránti kérelmet papír alapú vagy elektronikus nyomtatványon kell benyújtani a Cégszolgálathoz. A nyomtatvány a Cégszolgálat honlapján, illetve papír alapú formában a Cégszolgálat ügyfélszolgálati irodájában (Budapest V., Nádor u. 32.) áll rendelkezésre. A céginformáció iránti kérelem elektronikus úton a kormányzati portálon keresztül is benyújtható.
A nyomtatvány személyesen – az ügyfélszolgálati irodában, félfogadási időben – vagy postai, illetve elektronikus úton, valamint a jogszabályban megjelölt esetekben telefaxon, a 269-3924 és 332-8902 számokon nyújtható be.
A Cégszolgálat információjáért fizetendő díj
A Cégszolgálat a kért céginformációt a rendelet szerinti költségtérítés megfizetésének igazolását követően adja ki. A költségtérítést papír alapú kérelem esetén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 10032000-01483305-00000000 számú számlájára kell megfizetni. A befizető egyértelmű azonosítása érdekében a készpénz-befizetési utalvány vagy az átutalási megbízás "közlemény" rovatában fel kell tüntetni a befizetés jogcímét (céginformáció költségtérítése), valamint ha a befizető cég, a cégjegyzékszámát is.
A céginformáció iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtása esetén a költségtérítést elektronikus úton kell megfizetni.
Az egyes céginformációkért fizetendő díjak:
– cégkivonatért cégenként 3000 forint,
– cégmásolatért 5000 forint,
– céginformáció nem közokirat formában is kiadható, ekkor, amennyiben a céginformációt papír alapon kérik, cégbizonyítványonként 600 Ft-ot, névjegyenként 300 Ft-ot, cégkivonatonként 900 Ft-ot, valamint cégmásolatonként 1500 Ft-ot kell fizetni,
– a Cégszolgálattól céginformáció kérhető arról, hogy az adott cégnév szerepel-e a cégnyilvántartásban, ideértve azt is, hogy az elnevezés a Ctv. 6. §-a alapján névfoglalás alatt áll-e. Ezért az információért cégenként 1500 Ft-ot kell fizetni.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítása
Az Országgyűlés a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából alkotta meg a 2006. évi LXV. törvényt. Ez alapján módosult a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény.
Pályázat vállalkozások tőzsdei bevezetésének könnyítésére
A vállalkozások tőzsdei bevezetésének ösztönzésére, a tőkevonzó képesség javítására és a vállalkozói szektor átláthatóságának ösztönzésére a gazdasági és közlekedési miniszter pályázatot ír ki. Kedvezményezett lehet az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel rendelkező gazdasági társaság. A tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása fejezeti kezelésű előirányzatból nyújtható támogatások felhasználásával kapcsolatos eljárási rendet tartalmazó 56/2006. (VIII. 3.) GKM rendelet szerint az előirányzatból támogatás folyósítható a tőzsdei bevezetés számlával igazolt jogi, szakértői költségeinek fedezésére (ideértve a marketing, a kommunikációs és a befektetési szolgáltatások igénybevételével összefüggő költségeket is), de a folyósított támogatás nem haladhatja meg a tőzsdei bevezetés ezen költségeinek 50 százalékát.
A támogatás visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás, melyet számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás szerint utólagosan fizetnek.
A pályázati dokumentációt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos honlapján teszi közzé. A pályázóknak a pályázat benyújtásakor pályázati díjat kell fizetniük, amelynek összege az igényelt támogatás összegének 0,2 százaléka, de legalább 10 000 forint. A minisztérium az előirányzatból nyújtott támogatások rendeltetésének megfelelő felhasználását ellenőrzi, a támogatás jogtalanul igénybe vett részét visszavonja.
A lobbitevékenység nyilvántartása
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 176/2006. (VIII. 14.) Korm. rendelet meghatározza a lobbisták nyilvántartásának kötelező tartalmát. A nyilvántartást vezető Központi Igazságügyi Hivatal a lobbisták nyilvántartásába felvételt nyert természetes személy részére a nyilvántartásba vételt követő 15 napon belül lobbiigazolványt állít ki. Az igazolvány a lobbitevékenység folytatására való jogosultságot tanúsítja. Az igazolvány a visszavonásáig érvényes. A lobbista az igazolványt köteles megőrizni, és kérésre azt lobbista minőségének igazolása céljából bemutatni.
Az igazolvány kiállításáért 5000 Ft díjat kell fizetni, amelyet a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-00285850-00000000 számú számlájára banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással kell befizetni.
Szociális szövetkezetek
A szociális szövetkezetekről szóló, a Magyar Közlöny 79. számában megjelent 141/2006. (VI. 29.) Korm. rendelet folytatja a 2006. július 1-jétől hatályos szövetkezeti törvény végrehajtási rendeleteinek sorát.
A 2006. évi X. törvény 8. §-a a szociális szövetkezetnek két altípusát különbözteti meg, az egyik az iskola (oktatási intézmény) tagságával működő iskolaszövetkezet, a másik pedig olyan szövetkezet, amelynek célja munka nélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Ez utóbbiról szól a most kihirdetett rendelet.
A szociális szövetkezet e tevékenysége keretében különösen a munka nélküli, tanuló vagy hallgató tagjainak munkalehetőséget biztosít, illetve szervez, vagy tagjainak (akik ez esetben általában szociális intézményben gondozottak) az 1993. évi III., szociális törvény szerinti intézményi foglalkoztatást biztosít.
Szociális szövetkezet tagja csak olyan személy lehet, aki alkalmas e szolgáltatások igénybevételére, tehát megfelel pl. a Ptk. vagy Mt. szerinti szerződések alapján történő munkavégzés feltételeinek.
A hatálybalépés - 2006. július 1. – napján már működő, bejegyzett, szociális tevékenységet ellátó szövetkezetek 2007. június 30. napjáig kötelesek alapszabályukat a rendeletben foglaltaknak megfelelően módosítani.
A szakmai és vizsgakövetelmények kiadása
A 81. Magyar Közlönyben található a szakmai és vizsgakövetelmények formai előírásairól szóló 1/2006. (VII. 5.) SZMM rendeletet. Az OKJ melléklete minden, állam által elismert szakképesítésnél tartalmazza, hogy melyik tárca tekintendő a szakképesítésért felelős miniszternek, aki a szakmai és vizsgakövetelmények részletes meghatározására jogosult és kötelezett.
A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a 2/2006. (VIII. 8.) SZMM rendelet foglalja össze. A Magyar Közlöny 100. számában megjelent jogszabály augusztus 16-án lépett hatályba, de rendelkezéseit – bizonyos kivételekkel – az iskolarendszeren kívüli képzések esetében 2007. január 1-jétől kell alkalmazni.
