Bejelentkezés az EMMA-ba
Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba (EMMA) 6,3 millió bejelentést tettek a munkáltatók 2004. május 1-je óta, amióta ez kötelező számukra. Az eddig regisztrált 6,3 millió munkáltatói bejelentés közül 2,9 millió vonatkozott új munkaviszonyok létesítésére, az ezzel kapcsolatos adatmódosításokra, 1,9 millió pedig a kilépésekre. A fennmaradó hányad olyan bejelentéseket tesz ki, amelyekben – például határozott idejű munkaviszonyoknál - a munkáltató egyszerre jelzi a munkaviszony létesítését és a kilépést. Kezdetben a munkáltatók többsége még a munkaügyi kirendeltségeken személyesen vagy postai úton jelentette be az adatokat; ekkor az elektronikus úton, vagy a telefonos ügyfélszolgálatnál történő regisztráció aránya 37 százalék volt. Ma már ez átlagosan 63 százalék. A kirendeltségeken történő bejelentések aránya a kezdeti 15 százalékról 6-8 százalékra csökkent, a postai úton történő adatközlések csaknem 50 százalékos aránya pedig ma már 25-30 százalék.
Együttműködési megállapodás
A Foglalkoztatási Hivatal és a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. augusztusban együttműködési megállapodást írt alá a közigazgatásból elbocsátott munkavállalók alkalmazása céljából. A megállapodás keretében az Állami Foglalkoztatási Szolgálat közreműködésével hamarosan 200 fő, hosszabb távon, évente országosan 1500 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A központi közigazgatásból kikerülők elhelyezkedésének elősegítésére júliusban a Foglalkoztatási Hivatal és a Fővárosi Munkaügyi Központ szolgáltatócentrumot hozott létre, melynek feladata, hogy a közigazgatásból távozó munkavállalók álláskeresését személyre szabottan, az egyéni igények alapján segítse elő. Eddig 279-en keresték fel a fővárosban működő irodát; az érdeklődők többsége a képzési lehetőségéről (95 százalék), illetve állásajánlatokról (90 százalék) tájékozódott.
Nőtt a reálkereset
A reálkereset az idén január-májusban – a fogyasztóiár-index 2,6 százalékos növekedése mellett – 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júliusban. Ezen időszak alatt a nemzetgazdaságban összességében a bruttó átlagkeresetek 7,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 8,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 168 700, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 154 600 forintot kerestek.
Több az állástalan
Az idén május-július között a foglalkoztatottak száma 3 millió 934 ezer, a munkanélkülieké 311 ezer volt, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékra emelkedett – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusban. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszaki 7,1 százaléknál, de 0,4 százalékponttal alacsonyabb – a szezonális hatásokból is következően –, mint a január-márciusi. Az idén, a vizsgált időszakban a munkanélküliek 19,7 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,5 százalék volt, ez 0,8 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az állástalanok 48,1 százaléka egy éve vagy annál is régebben keresett kenyérkereseti lehetőséget. A munkanélküliség átlagos időtartama 17 hónapnak felelt meg. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő júniusban az EU korábbi, 15 tagállamában 7,1 százalék, az újonnan csatlakozott országokkal együtt 7,8 százalék, Magyarországon 7,1 százalék volt.
Biztonságos foglalkoztatás
A foglalkoztatás biztonságának javítása érdekében partneri kapcsolat kialakítására törekszik az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) a munkaadókkal és a munkavállalókkal – közölte Papp István, az OMMF elnöke augusztusban, kilenc munkáltatói szervezet képviselőivel folytatott konzultációt követően. Emlékeztetett arra, hogy a partneri kapcsolat kialakítása folyamatában nemrégiben konzultáltak a munkavállalók képviselőivel, és a közeljövőben hasonló megbeszélést folytatnak az Építési Vállalkozók Országos Szövetségével (ÉVOSZ), az áramszolgáltatókkal, a kamarákkal. Papp István felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 20-ától nyilvánosságra hozzák a munkaügyi jogsértéseket elkövető vállalkozók listáját. A munkaadói szövetségek képviselői úgy nyilatkoztak, hogy - a versenyegyenlőség jegyében – érdekükben áll a legális foglalkoztatás megteremtése. Fontosnak tartották azt is, hogy a munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok összhangja meglegyen.
