Foglalkozás-egészségügy az irodákban

Az irodák uralkodó technikai eszközei vitathatatlanul a számítógépek. Erre utal az 1999-ben megjelent 50. számú úgynevezett képernyős rendelet is a minimális egészségügyi és biztonsági követelményekről. Ez abból indul ki, hogy az irodai dolgozók immáron nélkülözhetetlen eszközeiket munkakezdéskor rendszerint "gépiesen" bekapcsolják, majd a munkaidő leteltével annak rendje és módja szerint kikapcsolják. A számítógépeket és a hozzájuk tartozó monitorokat tehát általában a teljes munkaidő alatt üzemi állapotban tartják, s a közvetlen környezetükben dolgoznak. Felvetődik tehát a kérdés: mindez mennyire káros az irodai dolgozók egészségére?

Korunk "kínzókamrája"

Az egyik ismert genfi kutatólaboratórium szakemberei tíz éven keresztül vizsgálták a képernyő – nem az újabban terjedő korszerű, lapos, hanem a hagyományos, nagy testű – biológiai hatásait. Megállapították, hogy a monitoroktól bizonyos távolságokban és pontokon egy alacsony frekvenciájú tartományban káros biológiai hatásokat kibocsátó, pulzáló elektromágneses mező alakul ki. Ez azért veszélyes a szervezetre, mert a pulzációhoz az emberi sejtek nem képesek alkalmazkodni, és állandó küzdelemben emésztik az energiájukat.

A téma a mai napig további vizsgálódások tárgya. Egy német orvos-kutató nemrégiben magyarul is megjelent "A számítógép: korunk kínzókamrája?' című könyvében nemcsak a komputert veszi górcső alá, hanem az irodai munka számos más, lehetséges veszélyforrását is. A "fő" technikai eszközről ő is megállapítja, hogy túlzott mértékű használata káros lehet az emberi testre a szemektől, az ujjaktól, a kartól egészen a derékig, a láb vénás ereiig. Egérkarja, teniszkönyöke nőhet az embernek, ízületi és pszichés panasz, szédülés jelentkezhet.

A szerző szerint sérülhetnek a kézizmokat vezérlő idegek, a túlzott intenzív irodai munka váll-, nyak- és fejpanaszokat okozhat, deformálódhat a gerincoszlop, megbillenhet az izomzat egyensúlya és esetenként a szívpanaszoknak, illetve a keringési rendszer elégtelenségének az okai is a túlhajtott irodai munkára vezethetők vissza. A szerző, dr. Barbara Voll a foglalkozás-egészségügyi veszélyeket azonban korántsem tartja végzetszerűeknek, mint írja: a bajok megelőzhetők, például megfelelő irodai életmóddal és különböző gyakorlatokkal. Ez utóbbiakra példákat is felsorakoztat.

Hasonlóan vélekedik a téma egy másik, nemzetközileg ismert szakértője, Pete Egoscue is, akinek "Fájdalom nélkül a computer mellett" című könyve az amerikai kiadás alapján ugyancsak a közelmúltban jelent meg magyarul. A korszerű irodai körülmények felvázolása után javaslatokat tesz. E szerint előzd meg a visszatérő sérüléseket, gyógyítsd meg a kézfőalagút betegségét, vess véget a krónikus csukló-, váll- és nyaki fájdalmaknak, könnyíts szemed megerőltetésén. Intelmeihez nem kevesebb, mint 45 gyakorlatot mellékel.

Kutatásaikkal szintén a nemzetközi vizsgálódások fő vonalában vannak a hazai szakemberek és intézetek is. A Magyar Üzem-egészségügyi Tudományos Társaság és a SOTE Munka- és Környezet-egészségtani Tanszéke például rendre felveszi tudományos tanácskozásai, konferenciái napirendjére az irodai munkahelyek foglalkozás-egészségügyi kérdéseit, s az idén erről szóltak az előadások a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok ötévenként sorra kerülő továbbképzésén is.

Mágneses terek

Az Országos Sugárbiológiai és Sugár-egészségügyi Kutató Intézetben (OSSKI) megkülönböztetett figyelmet fordítanak a különböző berendezések keltette elektromágneses terek erősségének vizsgálatára. Legújabb kutatásaik közé tartozik az ultraibolya fénnyel működő pénz- és okmányvizsgáló szerkezetek UV-sugárzásának elemzése.

Dr. Thuróczy György, az intézet főosztályvezetője szerint szakmai körökben jól ismert, hogy az irodákban általában három fő típusú elektromágneses tér érheti az embert. Az egyik a hálózati áram hatására létrejövő mágneses tér, amely az irodai – és más munkahelyi – berendezések transzformátorai körül alakul ki. A másik a hagyományos képcsöves monitorok körül keletkezik, ez azonban korszerűbbre cserélésükkel mind kisebb jelentőségű. Előtérbe kerültek viszont napjainkban az újabb "veszélyforrások", az immár az irodákban is használatos, hagyományos telefonok vezeték nélküli változatai, illetve a mobiltelefonok révén.

Ezek az eszközök használat közben úgynevezett nagyfrekvenciás expozíciót hoznak létre, az előbbiek még mágneses teret is. E körbe tartoznak a számítógéppel vezeték nélkül kapcsolatot tartó billentyűzetek és egerek, a komputerekkel, az internettel társítható mobiltelefonok, valamint a hordozható számítógépek, a laptopok. Mindezek az eddigi ismeretek szerint külön-külön nem károsak az emberre, az azonban még kérdés, hogy az elektromágneses terek összeadódásuk esetén miként hatnak a szervezetre, különösen, ha történetesen az irodai dolgozó tartósan van kitéve a sugárzásoknak. Az újabb külföldi kutatások erre próbálnak válaszokat keresni, és ilyen vizsgálatokat végeznek az intézet szakemberei is.

Az Európai Parlament és a Tanács által kibocsátott 2004/40/EK számú irányelv a többi között az elektromágneses terekkel is foglalkozik, megjelölve a munkaadók által betartandó minimális határértékeket. Az intézet kutatásai a várhatóan jövőre megjelenő hazai jogszabályhoz adják majd meg a tudományos alapokat. Az eddigi tapasztalatokból messzemenő következtetéseket dr. Thuróczy György szerint még korai lenne levonni, de azt már nagy biztonsággal ki lehet mondani, hogy az átlagos, néhány fős hazai irodákban a különösebben nem gyakori eszközhasználat nem jelent egészségügyi kockázatot.

Az egyértelmű, tudományosan bizonyított teljes körű megállapítások inkább az egyterű irodákkal kapcsolatban váratnak magukra, ahol egyidejűleg sokan dolgoznak, és a technikai eszközök garmadáját szinte szünet nélkül használják. Az első következtetések itt sem adnak okot az aggodalomra, a helyiségekben az elektromágneses térerősség a minimális határértékeket sehol sem haladja meg. A vizsgálatok, az ellenőrző mérések azonban folytatódnak, annál inkább, mert újabb és újabb technikai eszközök jelennek meg az irodákban. Alapos elemzéseket igényelnek például a belső, vezeték nélküli telefonhálózatok lehetséges egészségügyi kockázatai.

Munkáltatói felelősség

Az OSSKI kutatóinak tapasztalatai egybevágnak más foglalkozás-egészségügyi szakemberekével, akik szerint a nagy multinacionális cégek irodái a legkorszerűbb technikával felszereltek, a világszínvonalat képviselik, s ennek megfelelően az egészségügyi kockázatok mindenütt a határértékek alatt maradnak. Másutt kevésbé figyelnek erre. A főosztályvezető szerint az általános irodai munka-egészségügyi helyzet lényegesen nem tér el az általános munkavédelmi helyzettől, amelyen, mint ismeretes, van mit javítani.

Honi viszonylatban könnyen lehet találni például olyan, nem túlzottan nagy alapterületű irodákat, amelyekben két tucatnál többen ülnek a minden lehetséges kiegészítővel felszerelt számítógépek, képernyők előtt, mögött, mellett, és a mobilkészülékek szünet nélkül szólnak. Itt nem biztos, hogy kockázatmentesen élik az életüket az irodai dolgozók, s ezért nem feltétlenül az eszközök a felelősek. Bizonyos, hogy a fizika törvényei szerint minden munkahely "térerősségét" egyedileg lehet és kell megítélni, az uniós direktíva magyar joganyagába azonban a kutatók javasolják majd, hogy a munkáltatók felelősségéről külön is beiktassanak néhány bekezdést.

Ugyanakkor segítene a veszélyek elkerülésében és könnyítene a munkáltatók dolgán, ha létezne olyan séma, amely előírná, hogy adott négyzetméternyi területen hány számítógépet, telefont, faxot, szkennert és más irodai eszközt lehet elhelyezni minden egészségügyi kockázat nélkül. Dr. Thuróczy György szerint ez a gondolat felmerült munkatársai körében is, de elvetették az ötletet, mert a technika oly mértékben fejlődik, hogy a kutatók és a jogszabály-előkészítők már-már nem tudják követni a változásokat.

Valószínűleg jobb megoldás lenne, ha az irodai dolgozók nem zsúfolnának be munkahelyükre okkal, ok nélkül minden eszközt, ami a piacon fellelhető. A józan kompromisszum, az okos belátás tudná megállítani ezt a ma még jellemző folyamatot, egyelőre azonban a műszaki berendezések csodálói és többnyire kritikátlan felhasználói vagyunk.

Takarékoskodó cégek

Csillik Árpád munkavédelmi szakember, jeles hazai nagyvállalatok munkabiztonsági tanácsadója megerősíti a kutató tapasztalatait: a nagy cégek általában törődnek munkavállalóik egészségével, figyelnek a munkakörülményekre, adnak arra, hogy minden rendben legyen a különböző részlegekre, így az irodai munkahelyekre vonatkozó előírások betartása körül. Gond inkább a kisebb vállalkozásoknál tapasztalható, főleg azoknál, amelyek a nyereséget nem forgatják vissza a vállalkozásba és a munkavállalókon takarékoskodnak. Ezeknél nem ritka, hogy még a legelemibb előírásokat sem ismerik, illetve ha ismerik, akkor tudatosan kikerülik a betartásukat.

Egészében elmondható, hogy az irodák munkabiztonsága a versenyszférában jobb; az állami fenntartású intézmények lassabban követik a fejlődést. Utóbbiaknál gyakran nincs pénz arra sem, hogy kicseréljék a régi irodabútort a képernyős munkahelyeken. Jóllehet, rendszerint itt is, ott is tisztában vannak azzal, hogy az évtizedek során alapvetően megváltoztak az irodai munka eszközei, ám többnyire nem a szándékon múlik, hogy igazítsanak a munkafeltételeken is. Sok helyütt megtalálhatók még a régi, hagyományos monitorok, pedig – becslések szerint – napjainkban az irodai dolgozók munkaidejüknek mintegy 80 százalékát képernyő előtt töltik el.

A két évtizedes praxissal rendelkező szakértő szerint a korszerű irodai eszközök és berendezések nemcsak a dolgozók teljesítménynöveléséhez járulnak hozzá, nemcsak könnyítik munkájukat, hanem befolyásolják közérzetüket és egészségi állapotukat is. Az eszközök egészségkárosító hatását persze gyakran nehéz bizonyítani, mert például a látásromlás idősebb korban a képernyőtől függetlenül is bekövetkezik. Miként kérdés az is, hogy milyen része van az idegrendszeri kimerültségben a tartós figyelemmegoszlásnak vagy éppen a monotóniának.

Uniós ajánlás

Bizonyos rendellenességek azonban ismertek. A hagyományos, nagyfrekvenciás sugárzású számítógép-monitorok például nagy fénykibocsátásuk, képpont-rezonanciájuk és statikus feltöltődésük miatt figyelmet érdemlő egészségügyi kockázatot jelentenek tartós használóiknak, szemben a korszerű lapmonitorokkal, amelyek tizedannyi kockázattal járnak, és ráadásul jóval kisebb energiafogyasztásúak.

A nagy teljesítményű irodai fénymásolók ugyancsak a nélkülözhetetlen eszközök közé tartoznak, viszont számottevő mennyiségű ózont bocsátanak a levegőbe, ezért a közvetlen közelükben dolgozók egészségére ártalmasak lehetnek. Nem véletlen, hogy ezeket ma már a legtöbb helyen az irodaházak lezárt folyosóin vagy elkülönített szobáiban helyezik el. Kockázati tényezők még a festékpatronok, amelyek rákkeltő anyagot is tartalmaznak, ezért a gépek karbantartóinak a munkavédelmi szakemberek védő gumikesztyű használatát ajánlják.

Bevonultak az irodákba a mobiltelefonok, ott találhatók az ügyintézők, az előadók, az ügyfélszolgálatosok, a műszaki tervezők, a könyvelők, a bérszámfejtők, az informatikusok előtt, s a titkárnők asztalán a maguké mellett még ráadásul a főnök telefonjai is. Csillik Árpád szerint a néhány személyes helyiségekben különösebb foglalkozás-egészségügyi kockázatuk nincs, az idegrendszerre sem hatnak, főleg, ha a kollégák magánbeszélgetéseikre diszkréten félrevonulnak, kimennek a folyosóra.

Elterjedőben van azonban, hogy az egy légterű irodákban a szolgáltatók – az egyidejűleg kezdeményezett és fogadott hívások zavartalan lebonyolítására, a megfelelő térviszonyok kialakítására – úgynevezett irodai bázisállomást szerelnek fel. Ezek a technikai követelményeknek tökéletesen megfelelnek, de egyidejűleg nagyfrekvenciás teret hoznak létre, amely bizonyos határon túl káros lehet az egészségre. Külföl-dön ezzel az eszközzel már régebben élnek, ezért az Európai Unió irányelve kötelezi a munkáltatókat a térerő időnkénti ellenőrzésére. A tagországoknak 2008-ig kell saját jogszabályukat elkészíteniük, hazánkban is elkezdődött a kodifikálás, s egyes nagyvállatok, irodacentrumok már ma is az ajánlás szerint járnak el.

A "gépesített" irodák alapeszközei, a vonalas telefonok, a telefaxok, a főnöki irodák televíziókészülékei, a számítógépek, a laptopok, a videók, a CD- és DVD-lejátszók a munkabiztonsági szakember szerint általában nem jelentenek kockázatot az egészségre. Az egy-egy irodában nagy mennyiségben található számítógépek elhelyezésére azonban – a hozzájuk tartozó képernyők miatt - ajánlatos figyelni.

Zsúfolt irodák

Foglalkozás-egészségügyi szempontból kifejezetten hátrányos például a munkahelyek, asztalok összezsúfolása, négyes csoportokban történő elhelyezése, mert ezáltal a testközelbe kerülő monitorok, katódcsövek mintegy körülölelik az ott dolgozókat. Holott jobb betartani a "három lépés" távolságot. Csillik Árpád szerint a hagyományos monitorok túlzott közelsége annál inkább valóságos veszély, mert egyes munkáltatók a helyiségek gazdaságos kihasználása érdekében igyekeznek minél több munkatársat beszorítani egy-egy terembe.

A korszerű irodai munkahelyeket különböző kiszolgálóhelyiségek egészítik ki, amelyeket gyakran speciális követelmények szerint rendeznek be. A különlegességek közé tartoznak például az antistatikus padlózatú, a nagy teljesítményű adattároló komputerek elhelyezésére szolgáló termek. Már Budapesten is van olyan iroda, ahol a munkatársak benntartózkodásához, mozgásához automatikusan igazodik a mesterséges fényerő, a levegő páratartalma, hőmérséklete, általánosan elterjedtek az irodaházakban a folyosóvégi teakonyhák. Mindezek közvetlenül vagy közvetve a munkavállalók egészségét szolgálják. A többi között a konyhák mikrohullámú melegítői is, főként, ha azokat – a gyakori használat miatt tönkrement árnyékoló ajtószigetelők miatt – három-négy évente lecserélik.

Csillik Árpád szerint gyakran munkaügyi, foglalkozás-egészségügyi viták kereszttüzébe kerülnek azok a munkahelyek, ahol nem hagyományos méretű képernyőt használnak, hanem nagyméretű, olykor falnagyságú kivetítőkön követik a szakemberek a munkafázisokat. Ezek gyakran folyamatos üzemmódban működnek, de általában nem igénylik – csak rendellenesség esetén kívánják meg – a kezelő folyamatos aktív közreműködését. A rendellenességet viszont jelzik. A viták a képernyős rendelet értelmezése körül keletkeznek, amely a folyamatos műszakban munkát végzők részére kimondja, hogy a munkaidőnek csak a 75 százalékát tölthetik képernyők előtt, és a szüneteket úgy kell közbeiktatni, hogy azok ne veszélyeztessék az adott üzemvitelt.

E követelménynek a kivetítők előtt dolgozók, például a repülőtéri menetirányítók, az ügyfélszolgálati központokban dolgozók vagy a biztonsági szolgálatokat teljesítők – és a munkáltatóik – aligha tudnak eleget tenni, s foglalkozás-egészségügyi tapasztalatok szerint talán nem is lenne szükségük rá. Csillik Árpád szerint nem indokolt képernyős állásnak minősíteni a kivetítős munkahelyeket, amelyek a rendelet megalkotásakor még jószerével ismeretlenek voltak.

Ezért tehát itt az ideje a jogszabály módosításának – néhány más okból is. Kérdéses például, hogy a legkorszerűbb számítógépes konfiguráció – benne a lapmonitor – esetén is indokolt-e a 6 órás jogszabályi korlát, nem lehetne-e ezt a felülvizsgálat során 8 órára kiterjeszteni.