A hiány mérséklése a vállalkozásoknak is kedvez
A Pénzügyminisztérium számításai szerint az államháztartás egyensúlyát szolgáló intézkedések idei hatása 350, a jövő évi pedig 1000 milliárd forint. Az ez évi lépések közel fele-fele arányban, a jövő éviek pedig 40-60 százalékban eredményeznek kiadáscsökkentést, illetve bevételnövelést. Pichler Ferenc, a tárca szóvivője lapunknak elmondta, a terhek a vállalkozások és a lakosság között 1/3-2/3 arányban oszlanak meg.
A szóvivő elismerte, hogy a lépések rövid távon szűkítik a belső piaci keresletet, hiszen lényegesen visszafogottabbak lesznek az állami vásárlások, illetve lassul a reáljövedelmek eddigi gyors növekedése, ami kihat a lakossági fogyasztásra. Ez azonban differenciáltan érinti a vállalkozásokat. Azok a cégek, amelyek képesek a kieső belföldi eladásaikat exportpiaci expanzióval ellensúlyozni, továbbra is eredményesek lesznek.. Pichler Ferenc megjegyezte: az ország uniós csatlakozása, a belső vámhatáron belülre kerülése óta exportálni már nem a nagy cégek kiváltsága. Ezt a közepesek egy része eddig is kihasználta. Az uniós csatlakozás óta jelentősen nőtt a magyar tőkeexport is, amelyben egyre nagyobb szerepe van a középvállalkozásoknak. Fontos, hogy a program végrehajtása folyamán csökken a forint árfolyamának jelenlegi volatilitása. Az árfolyam-stabilitás pedig mindenképpen a gazdasági szereplők érdekében áll.
A PM szóvivője hangsúlyozta: hosszú távon ugyancsak a versenyszféra szereplőinek helyzetét javítja, ha mérséklődik a hiány, csökken az állam "elszívó" szerepe a pénzpiacokon, így több és alacsonyabb költségű forrás juthat majd a vállalkozásoknak. A program hosszabb távú intézkedései, az államháztartás reformja, a nagy ellátórendszerek működtetésének hatékonyabbá és olcsóbbá tétele pedig hozzásegít ahhoz, hogy a magyar államháztartás fenntartható módon álljon egyensúlyi pályára, így a jövőben nem lesz szükség 3-4 évente kiigazító időszakokra. Mindez előfeltétele a maastrichti kritériumok teljesítésének, az euróövezethez történő csatlakozásnak.
A PM szóvivője szerint az intézkedések egy része kifejezetten a gazdaság kifehérítését célozza, például a házipénztáradó, az elvárt adó intézménye, valamint a járulékalap szélesítése. Ez utóbbi 2006-ban 20, 2007-ben pedig mintegy 80 milliárd forinttal növeli az államháztartás bevételeit. A házipénztárakban mintegy 100 milliárd forint lehet a PM számításai szerint, a kedvezményes adózási lehetőség alapján ebből mintegy 10 milliárdos költségvetési bevétel származhat majd. Az elvárt adó a tervek szerint 2007-ben 55 milliárd forinttal növeli majd az adóbevételeket.
A 4 százalékos szolidaritási adót illetően a szóvivő megjegyezte, hogy a társasági nyereségadó 16 százalékos mértéke az egyik legalacsonyabb Európában, s az átlagos társaságiadó-terhelés jelenleg Magyarországon 10 százalék körül van. Az eva 15-ről 25 százalékra emelésével kapcsolatban úgy vélte, hogy nem kerülnek versenyhátrányba az érintettek, csupán eddigi (adó)előnyeik mérséklődnek.
A Pénzügyminisztérium nem számol azzal, hogy az egyensúlyjavító intézkedések nyomán számottevően csökkenne a foglalkoztatás a versenyszférában, sőt arra számítanak, hogy a közszférából kikerülők jó részét "felszívják" a vállalkozások. A járulékcsökkentés önmagában nem növeli a foglalkoztatást, az azonban igen, ha a cégek piacai bővülnek. Az exportjukat növelő cégeknél például a jövőben valószínűleg pluszmunkaerő-igény keletkezik. Azon cégeknél, amelyek csak a belső piacra támaszkodnak – a gazdasági növekedés jövőre várható mérséklődésével összhangban –, elképzelhető a foglalkoztatás átmeneti mérséklődése. Az Új egyensúly program ilyen hatása mindenképpen átmeneti és rövid távú lesz, hiszen 2008-ban a gazdasági növekedés ismét gyorsul.
Veszélybe kerül a versenyképesség
A kormányprogramot céljaiban szimpatikusnak nevezte Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, azonban az Új egyensúly programban kibontakozó részleteket már nem. Mint fogalmazott: látszik, hogy bevételcentrikus, a költségvetés mohóságát kiszolgáló intézkedéscsomagról van szó. Főleg adóbevételekkel próbálkozik a kormány, s kisebb részt képvisel a kiadáscsökkentés. A VOSZ szerint azonban a fő baj az, hogy hiányoznak a strukturális reform anyagai. Azt, hogy azonnal államháztartási és költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, elfogadja a munkaadói szervezet – amikor tűz van, tüzet kell oltani. A magyarországi vállalkozók, a befektetők azonban semmit sem tudnak a további lépésekről, illetve az a félelmük, hogy a gyors konszolidáció után mégsem hajtják végre a reformokat. Ezt pedig nem tudják támogatni.
A VOSZ szerint nagyon kockázatos, hogy az intézkedések a vállalkozások versenyképességét rontják. Ez le fogja lassítani a magyar gazdaság növekedési ütemét, rontja a vállalkozások versenyképességét, teherviselő képességét.
Dávid Ferenc emlékeztetett a korábbi megállapodások felmondására, például a tételes egészségügyi hozzájárulást, illetve az adó- és járulékcsökkentést érintő egyezségekre. Ennek tükrében nincs garancia arra, hogy az Új egyensúly programban megfogalmazottak teljesülnek.
A VOSZ-tagok számára elfogadhatatlan az eva kétharmados növelése, s rossz konstrukció az elvárt adó intézménye is, ráadásul nagyon emlékeztet a korszerűtlen iparűzési adóra. A szolidaritási adó pedig egyszerűen a társasági nyereségadó emelésének álneve. A bejelentett intézkedések sok oldalról kerítik be a vállalkozásokat, ezért úgy ítélik meg, hogy a hatalom nem bízik bennük. Dávid Ferenc szerint ha a kormány nem tudja megnyerni a szociális partnereket, akkor ismét elindul a gazdaság a feketeszféra felé, holott mindenki szeretne legálisan működni.
A főtitkár szerint jobban szolgálta volna a program elfogadtatását, ha a kormány nem a nyilvánosság előtt zúdítja tervezetét a szociális partnerekre, hanem előtte informálisan megtárgyalják azt. Az eva, az elvárt adó, a tételes eho, illetve a házipénztáradó ügyét a vállalkozók egyáltalán nem tudják támogatni. A járulékalap fiktív szélesítése is nagy probléma, mert az élőmunka terheit növeli. Támogathatónak tekintik viszont a gyors önkormányzati reformot, és látnak egyezkedési lehetőséget az áfa kérdésében is.
A foglalkoztatás bővítése gazdaságfejlesztést követel
Az új kormány programjában megfogalmazott célok vágyálmok gyűjteményének tűnnek az Új egyensúly programjában bejelentett megszorító intézkedések alapján – véli Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke. Szerinte a foglalkoztatás javításához gazdasági fejlesztés kell. Ha gazdaságbarát politikát folytat a kormány, akkor esély nyílik arra, hogy bővül a foglalkoztatottság.
Gaskó István szerint kifogásolható, hogy a magyar kis- és középvállalkozások segítése még mindig nem kap kellő hangsúlyt, sőt az Új egyensúly program minden korábbinál több terhet rak rájuk. A kormány szinte minden politikai cselekvése arra irányul, hogy a közteherviselésben eddig is jelentős szerepet vállaló jövedelemtulajdonosok terhei tovább nőjenek. Ez pedig nyilván a feketegazdaságot fogja erősíteni, hiszen a jövedelmek eltitkolását ösztönzi. Azokat a vállalkozásokat viszont, amelyek betartják a szabályokat, többletterhek sújtják, ami nem járul hozzá a foglalkoztatás bővüléséhez - fogalmazott az elnök. Az Új egyensúly program a LIGA szerint tűzoltó akció, a gyors bevételek reményében elkészített megszorító csomag, s nem a hosszú távú stratégián alapuló, mélyreható reformokat ígérő program része.
A megszorító csomag munkavállalókat érintő elemei elfogadhatatlanok a LIGA számára – idézte Gaskó István a LIGA döntéshozó testületének határozatát. Emiatt attól sem riadnak vissza, hogy tüntetésen demonstráljanak a csomag ellen. Az elnök lehetetlen helyzetnek minősítette, hogy volt egy OÉT-megállapodás 2006-ra, amelyben a reálkeresetek növelésében megegyeztek, ugyanakkor a bevezetni szándékozott elvonások ezt meg fogják akadályozni. Az elnök e kérdések ez évi újratárgyalására nem lát esélyt, ugyanakkor 2007-re a tárgyalást nagyban befolyásolni fogja az esetleges pluszterhek kivetése, hiszen a különféle energiaár-emelések és az áfaemelés jelentkezni fognak a nettó keresetek csökkenésében s az inflációs rátában. A jövő évi bérköveteléseiket ezek ismeretében fogják megfogalmazni, így az akár kétjegyű is lehet – mutatott rá.
A LIGA teljesen egyetért azzal, hogy az állami apparátust lehetőleg zsugorítani kell. Azonban a köztisztviselők sorsáról dönteni kell, és az új struktúrában egyenként kell gondoskodni minden elbocsátott emberről.
