Hozzátartozói ellátások

A hozzátartozókat megillető ellátások nem teljeskörűek, hiszen ők sem teljeskörűen vesznek részt a társadalom közösségi munkájában. Így tehát az egészségbiztosítás, a nyugdíjbiztosítás területén csak korlátozottan részesülnek ellátásban, a szociális ellátások körében azonban már – jellegénél fogva is – nincs ilyen lényeges megkülönböztetés.

Hozzátartozói egészségbiztosítási ellátások és nyugellátás

A társadalombiztosítás keretében egyes egészségbiztosítási ellátásra és nyugellátásra szerezhet jogosultságot a hozzátartozó.

Az egészségbiztosítási ellátások közül egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe a hozzátartozók. Egészségügyi szolgáltatásra elsődlegesen a biztosítottnak minősülő személy jogosult. A biztosítottakon túl bizonyos esetekben a közeli hozzátartozói, illetőleg az élettársi jogviszony ad alapot az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Az egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személyek közeli hozzátartozói, illetőleg élettársa jogosultak az ellátás igénybevételére azzal a feltétellel, hogy havi jövedelmük nem haladja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, feltéve hogy az egészségbiztosításijárulék-fizetésre kötelezett személy eltartottja.

A közeli hozzátartozó fogalma

Ki tekinthető közeli hozzátartozónak? Erre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontjában foglalt rendelkezések az irányadók. E szerint közeli hozzátartozónak minősülnek a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Ezt a meghatározást a társadalombiztosítási jogszabályok is elfogadják.

Egészségügyi szolgáltatások

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásai lehetnek

– megelőző szolgáltatások,

– gyógykezelő szolgáltatások,

– egyéb szolgáltatások.

Megelőző szolgáltatások

A betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatások keretében a hozzátartozó például jogosult lehet

– az életkornak és nemnek megfelelő rizikófaktorok által indukált betegségek tekintetében az egészségügyi miniszter rendeletében nevesített szűrővizsgálatokra az ott meghatározott gyakorisággal,

– évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra.

Gyógykezelő szolgáltatások

Gyógykezelés céljából végzett ellátások közül a hozzátartozó jogosult lehet:

– az egészséges életmód segítését szolgáló tanácsadásra és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésére,

– betegsége esetén a háziorvosi rendelőben, illetve amennyiben egészségi állapota indokolja, az otthonában történő orvosi vizsgálatra és gyógykezelésre - ideértve az ellátás során felhasznált, az elsősegély keretében alkalmazott gyógyszert (kivéve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszert), illetve kötszert is.

A szolgáltatásokat a külön jogszabály szerint választott háziorvosnál lehet igénybe venni. Amennyiben választott háziorvosát felkeresni nem tudja, annál a finanszírozott szolgáltató háziorvosánál veheti igénybe, amelynek ellátási területén tartózkodási helye van.

Fogászati ellátás címén a hozzátartozó jogosult lehet:

– 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra,

– életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre.

Járóbeteg-szakellátás keretében a hozzátartozó jogosult lehet:

– vizsgálat, gyógykezelés, gyógyszer, továbbá a gyógykezeléséhez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra.

Betegsége esetén a hozzátartozó jogosult lehet fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra orvos beutalása alapján, vagy annak hiányában is, amennyiben egészségi állapota az azonnali ellátását indokolja:

– a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,

– az orvos előírása szerinti gyógykezelésre,

– a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre.

Egyéb egészségügyi szolgáltatások lehetnek:

– szülészeti ellátás,

– orvosi rehabilitáció,

– betegszállítás, mentés.

Orvosi beutaló nélkül is igénybe lehet venni:

– szakorvosi rendelő által nyújtott bőrgyógyászati, a fül-, orr-, gégészeti, nőgyógyászati, általános sebészeti és baleseti sebészeti, szemészeti, onkológiai, urológiai, pszichiátriai szakellátást,

– az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó és az addiktológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátást.

Nyugellátások

A másik nagy terület társadalombiztosításon belül a nyugellátások köre, amelyek közül a következők illethetik meg a hozzátartozókat:

– özvegyi nyugdíj,

– árvaellátás,

– szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások baleseti nyugellátások keretében is megállapíthatók.

Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta, hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra nem jogosult.

Özvegyi nyugdíj

Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt: házastárs) kaphat.

Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával ennek haláláig

– egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy

– megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

Élettársa után nem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az előzőekben megjelölt együttélési időszak vagy ennek egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

Ki tekinthető élettársnak?

A Ptk. 685/A §-ában meghatározott személyeket kell élettársnak tekinteni.

Ha a kérelmező hatósági igazolvánnyal vagy bizonyítvánnyal igazolja, hogy a vonatkozó jogszabályban meghatározott ideig a jogszerzővel azonos lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezett, az együttélést bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben az ellenkezőjére utaló tény vagy körülmény az eljárás során nem merült fel. Ennek hiányában az együttélést egyéb hitelt érdemlő módon igazolni kell.

Ha az élettársak korábban házasságban éltek, és a házasságot jogerős bírói ítélet felbontotta, általában a házasság felbontását követő együttélési idő vehető figyelembe.

Jogosultság az özvegyi nyugdíjra

Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Ideiglenes özvegyi nyugdíj

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor

– a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy

– rokkant, vagy

– házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik.

Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be.

Az igénylőnek a társadalombiztosítási határozat meghozatala időpontjában kell megfelelnie az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek.

Az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár alatt korkedvezmény és egyéb kedvezmények nélkül számított életkort kell érteni.

Hogyan kell igazolni a jogosultsághoz a gyermek egészségi állapotát?

– A gyermek fogyatékosságát a fogyatékossági támogatásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásával az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes szakértő bizottságának szakvéleményével,

– a gyermek tartósan fennálló betegségét a családi pótlékra irányadó szabályok alkalmazásával szakorvosi igazolással kell igazolni.

Az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.

Az előzőekben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt kötött házasságot felbontották és - bármelyikük irányadó korhatárának betöltése után – ismét házasságot kötöttek.

Az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.

Ha az elvált személy a házastársától már a házasság megszűnése előtt is külön élt, a tíz évet a tényleges különélés kezdő időpontjától kell számítani.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj mértéke

Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj ötvenöt százaléka annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az özvegyi nyugdíj mértéke

– Az előírt feltétellel rendelkező, de saját jogú nyugellátásban nem részesülő özvegy esetében ötvenöt százaléka,

– az előírt feltétellel rendelkező és egyidejűleg saját jogú nyugellátásban részesülő, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy esetében harminc százaléka

annak az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Ötvenöt százalékos mértékű özvegyi nyugdíj helyett harmincszázalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban részesül.

Az elvált, illetve házastársától több mint egy éve külön élő személynek az özvegyi nyugdíj a tartásdíj összegénél több nem lehet.

Abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíjra az igény 1998. december 31-ét követően nyílt meg, olyan összegű saját jogú nyugdíjból kell az özvegyi nyugdíjat megállapítani, amely a jogszerzőt az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év december 31-én megillette volna.

Az elváltnak megállapított özvegyi nyugdíj akkor is csak legfeljebb az évenkénti rendszeres emelések összegével haladhatja meg a tartásdíj összegét, ha a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen sem éri el a kormány által évenként meghatározott együttfolyósítási összeghatárt. A megözvegyült részére megállapítandó özvegyi nyugdíj a tartásdíjnak a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések alapján emelt összegénél több nem lehet.

Az elvált, továbbá az egy évnél hosszabb ideje külön élő személy ideiglenes özvegyi nyugdíjra és özvegyi nyugdíjra való jogosultságához előírt – tartásdíjban történő részesülés – feltételt a tartásdíj fizetésére kötött egyezséget jóváhagyó vagy a tartásdíjfizetésre kötelező jogerős bírósági határozattal, illetőleg közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell igazolni.

Ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg, az özvegyi nyugdíj alapját képező rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint ami az elhunytat halála időpontjában

– a III. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, vagy

– az I. vagy II. csoportos rokkantságra tekintettel megillette volna, ha az elhunyt I. vagy II. csoportos rokkantsága az orvosi bizottság által a halált megelőzően kiadott orvosszakértői véleménnyel igazolt.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2006. január 1-jétől havi 56 170 forint összeghatárig folyósítható együtt.

Az özvegyi nyugdíj mértéke szempontjából a bányásznyugdíjban, a korengedményes nyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a szolgálati nyugdíjban és az előnyugdíjban részesülő személyt is saját jogú nyugellátásban részesülőnek kell tekinteni.

Az özvegyi nyugdíj megosztása

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani.

Ha a külön élő, illetőleg elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

Az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult ellen indított perben az özvegyi nyugdíj más arányú megosztását kérheti.

Az özvegyi nyugdíjnak bírói ítélet alapján történő megosztását az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap első napjától kell végrehajtani.

Amennyiben a jogosultak száma megváltozik, az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból meg kell osztani. A megosztásra (újbóli megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap első napjától kerülhet sor.

Az özvegyi nyugdíj megosztásánál azt az özvegyi nyugdíjat kell egyenlő arányban megosztani, amely a jogosultat (jogosultakat) megilletné.

Az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs részére az 1999. január 1-je előtti időponttól megállapított özvegyi nyugdíj akkor éled fel, ha az elvált vagy egy évnél hosszabb ideje külön élő személy a házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy a jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése

Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegy a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkorának betöltése előtt házasságot köt.

A rokkantság címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az özvegyi nyugdíjas már nem rokkant.

Az árvaellátásra jogosult gyermekek tartása címén megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha már egyik gyermeket sem illeti meg árvaellátás.

Az özvegyi nyugdíj feléledése

Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs 1993. február 28-át követően bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül bekövetkezik.

A házasságkötés miatt megszüntetett özvegyi nyugdíjra a jogosultság a házasság megszűnése után feléled, ha az igénylő a házasságkötéskor az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések alapján végkielégítést nem vett fel, és az igénylőt a házasság létrejötte nélkül az özvegyi nyugdíj egyébként megilletné.

Az özvegyi nyugdíj feléledése esetén a jogosultat az özvegyi nyugdíj megszűnését követő emelések, kiegészítések megilletik.

Ha az özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtti időponttól állapították meg, az özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor éled fel, ha a férfi a 60., nő az 55. életévét eléri.

Árvaellátás

Az ellátásra jogosultság

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttélésből származó gyermeket is –, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg.

Az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe.

Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az előzőek alkalmazásánál a házastársi, élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban, közösen nevelt gyermeke az a gyermek, akit a házastárs, élettárs a házasságba, életközösségbe vitt, és ezt a gyermeket a házastársak, élettársak egy háztartásban közösen nevelik.

Meddig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a jogot adó személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megrokkant, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki

– az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

– huszonöt évesnél fiatalabb és a felnőttoktatás keretében tanul.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. A tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által kiállított igazolással

– középiskolai tanulmányok esetén évente,

– felsőfokú tanulmányok esetén félévente,

a tanulmányok megkezdésétől számított három hónapon belül kell igazolni.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya az oktatási intézmény igazolása szerint a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

Az árvaellátás szünetelése

Az árvaellátás folyósítása szünetelhet, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik.

A 16., illetőleg a 25. életévének betöltése előtt rokkanttá vált gyermek a rokkantsága tartamára akkor jogosult az árvaellátásra, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.

A felnőttoktatás keretében folytatott tanulmányok alatt a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett képzés idejét kell érteni a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával.

Ismételt jogosultság az árvaellátásra

Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a meghatározott jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

Az ellátás összege

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Az előzőekben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

– akinek mindkét szülője elhunyt,

– akinek életben lévő szülője rokkant.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

A 2009. január 1-je előtt megállapított árvaellátás legkisebb összege évenként a nyugdíjemelés januári mértékének megfelelően emelkedik.

Az életben lévő szülő rokkantságának megszűnése esetén a változás (megszűnés) időpontját követő hónap első napjától kezdődően harmincszázalékos mértékű árvaellátás járhat.

Az ebben az évben, 2006 bármely napjától megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 21 900 forint.

A szülői nyugdíj

Jogosultság a szülői nyugdíjra

Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a gyermeke az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg, ha

– a szülő a gyermekének halálakor rokkant, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte, és

– a szülőt a gyermeke a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő (nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben eltartottnak, ha nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

A szülői nyugdíjra jogosultság nem szűnik meg, ha a szülői nyugdíjra jogosult személy saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátása a szülői nyugdíj folyósításának tartama alatt az évenkénti emelésekkel már meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Az előírt feltételek fennállása esetén szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta.

E rendelkezéseket a nagyszülőre és az unokára is megfelelően alkalmazni kell.

A szülői nyugdíj időtartama

A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte esetén – legkorábban a jogot adó személy halála napjától a jogosult rokkantságának tartamára jár.

Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

A szülői nyugdíj összege

A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a szülői nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük – az özvegyi nyugdíj megosztására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – egyenlő arányban meg kell osztani.

A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a jogosultak száma megváltozik. Az újbóli megosztásra legkorábban a jogosultak számának a változását követő hónap első napjától kerülhet sor.

A baleseti hozzátartozói nyugellátások

A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt.

A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját megilleti a baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg.

A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de vélelmezhető, hogy életben maradása esetén baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

A baleseti sérült hozzátartozói ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek megszűnését követően özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra és szülői nyugdíjra a hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás a jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül megilleti.

Ápolási díj

A szociális ellátások körében a hozzátartozó után lehet/lehetett jogosultságot szerezni az előírt feltétel esetén. Ilyen – még ma is többek által igénybe vett - ellátás az ápolási díj, amelyet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szabályoz.

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére folyósított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosultság

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.

Az ápolási díjat az ápolást végző személy lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől annak jegyzője állapítja meg.

Ápolási díj iránti kérelem

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

– igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg,

– arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

Amikor nem jár ápolási díj

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha például

– az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

– a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

– az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

– az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

– rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,

– szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

– keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

Az ápolási díj összege

Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 százaléka, 130 százaléka vagy legalább 80 százaléka az ápolt egészségi állapotától, jövedelmétől függően.

Szolgálati idő, nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség

Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíj-biztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

Az ápolási díj megszűnése

Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

– az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

– az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

– az ápolt személy meghal,

– az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták.

Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.