Az OÉT az idei évre a bruttó keresetek átlagos 4-5 százalékos növelését ajánlja a versenyszféra munkáltatóinak, illetve a kollektív bértárgyalásokat lefolytató szociális partnereknek. Jelentős változás, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács – eltérően a korábbi gyakorlattól – középtávú megállapodást kötött a kötelező legkisebb munkabérről és a képzettségtől függő garantált bérminimumokról a 2006-2008. évekre.
Hátrányos ágazatok
A megállapodás értelmében a minimálbér hatályos összege ez év január elsejétől 62 500 forint, július elsejétől pedig a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben két évnél rövidebb gyakorlati idő esetén a minimálbér 105 százaléka, legalább két év gyakorlati idő meglétekor pedig 110 százaléka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy július 1. és december 31. között a szakképesítéssel rendelkező, legalább két éve dolgozók bérminimuma 68 800 forintra emelkedik.
Ha a magyar vállalatok képzeletbeli bértérképére nézünk, látható, hogy jelentősek a különbségek. Vannak olyan cégek, amelyek az OÉT ajánlásánál magasabb keresetnövelést is végre tudnak hajtani, ugyanakkor akadnak olyan ágazatok is, ahol a minimálbér emelkedése, illetve a garantált bérminimum bevezetése is problémát jelent. E körbe tartozik a kereskedelem is, ahol jellemzően alacsonyak a fizetések, s főleg a kkv-szektorban sok alkalmazott dolgozik minimálbérért, illetve akörüli összegért.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke elmondta, tagságuk körében kérdőíves felmérést végeztek arról, hogy a változások miként érintik a vállalkozások működőképességét. Az elnök hangsúlyozta: a garantált bérminimum a jövedelemhányad adótartalmának és járulékának megfizetése miatt fontos költségelem. A felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozások megmaradásuk érdekében várhatóan csökkentik a létszámot. Bővülhet a részmunkaidős foglalkoztatás, illetve a munkakörök átminősítése is szóba kerülhet.
Foglalkoztatási gondok
A KISOSZ már korábban is – főleg a kiskereskedelmi törvény szakmai vitájában – folyamatosan hangoztatta, hogy egyre szűkül a hazai bolti kiskereskedők piaca. Ezért célszerű lenne a bevásárlóközpontok és a kereskedelmi hálózatok terjeszkedésének korlátozása. A kereskedelmi foglalkoztatási adatok egyébként azt mutatják, hiába születnek újabb és újabb nagy alapterületű szuper- és hipermarketek, a létszám tekintetében a szaldó minden esetben negatív. Azaz a kkv-k piacvesztése a foglalkoztatás csökkenésével jár.
A KISOSZ korábbi években lefolytatott kérdőíves felmérései is azt jelezték, hogy a vállalkozások általános működési költségei jóval erőteljesebben nőttek, mint a forgalom, illetve az árbevétel. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy az egyes munkáltatók miként tudják kitermelni a foglalkoztatás forrásait. Antalffy Gábor rámutatott arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kizárólag saját forrásokból nem tudnak előrelépni, piacot nyerni és fejlődni. Ha az államháztartás hiánya miatt a közeljövőben a kormányzat többletbevételt tervez az adókból, a járulékokból és az egyéb közterhek révén, számolni kell azzal, hogy további hazai kkv-k szűnnek majd meg.
A kereskedelemnél jóval kedvezőbb a helyzet a vendéglátásban, ahol a minimálbér, illetve a garantált bérminimum bevezetése nem jelent majd problémát.
Differenciált javadalmak
Vannak olyan ágazatok, amelyek gazdasági barométerként működnek. Ilyen szektor az építőipar is, ahol jelentős változást hozott, hogy az idén tavasszal - mintegy tizenöt éves fejlődés eredményeképpen – sikerült megkötni az ágazati kollektív szerződést. Ez rögzíti, hogy az építőiparban a legalacsonyabb kereset 80 ezer forint lehet. (A KSH adatai szerint az építőipari átlagkereset 20 ezer forinttal alatta marad a nemzetgazdasági átlagnak. Elemzők szerint ennek fő oka az ágazatra még ma is jellemző feketemunka magas aránya.)
Az egyik legnagyobb hazai építőipari vállalat, a magyar magántulajdonban lévő Kész Közép-európai Építő és Szerelő Kft. HR-igazgatója, Lénárt Szabolcs elmondta: a vállalkozásoknak nemcsak az ágazati kollektív szerződés előírásait kell figyelembe venniük, hanem azt is, hogy az úgynevezett színlelt szerződések megszüntetésére adott moratórium is lejárt júniusban. Cégüknél az éves bérfejlesztés megállapításakor három fő szempontot vesznek figyelembe, nevezetesen az elmúlt 12 havi inflációs rátát, a vásárlóerőt, valamint az euró-forint árfolyam alakulását. A KSH adatai szerint az infláció mértéke tavaly 3-3,5 százalék között mozgott. Az igazgató szerint ekkora mértékű bérfejlesztést nem éreznének meg a dolgozók, ezért a minimális bérfejlesztésnek el kell érnie a hét százalékot. Az emelés differenciált, s a bértömeg-növekedés a tervezet szerint nem haladja meg az öt százalékot. A béremelési tervezetről júliusban döntenek a tulajdonosok.
Lénárt Szabolcs kifejtette: a cég tavalyi üzleti eredménye nem befolyásolja a béremelés mértékét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ott dolgozók ne lennének érdekeltek a cég teljesítményének növelésében. Ha a társaságnak sikerül elérnie a tervezett nyereséget, akkor nemcsak a menedzsment, hanem a fizikai dolgozók is részesülnek a siker hozadékából. Utóbbiak kiváló, illetve példamutató dolgozó címet kaphatnak, ami egyszeri nettó 80-120 ezer forint jutalommal jár.
Versenyben a cégek
A Kész Kft.-nél 187 ezer forint az átlagkereset – a dolgozók 35 százaléka teljesítménybéres –, ami a HR-igazgató szerint az ágazati átlagot tekintve is kedvező. Ugyanakkor a munkaerőpiacon nemcsak az építőipari toplista vezető cégeivel kell versenyezniük, hanem esetenként a néhány embert foglalkoztató társaságokkal, sőt a feketén tevékenykedő vállalkozásokkal is meg kell küzdeniük. Hiába az ágazati szinten jónak mondható fizetés, a támogatott képzések és az érdekes projektek, sokan csak ugródeszkának tekintik a társaságot, s pár év elteltével távoznak; saját vállalkozást alapítanak, vagy egy másik munkáltató alkalmazásába állnak. A cég sikeres működése ellenére a társaságnál az éves fluktuáció húsz százalék körül mozog.
A gazdasági növekedés mértéke jelentősen befolyásolja a nyomdaipar helyzetét is. A Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség közelmúltban tartott konferenciáján elhangzott, hogy az ágazatot érintő problémák – nyomott árak, éles verseny, a kapacitások túlkínálata – változatlanok, ráadásul az Unió további bővülését követően számítani lehet újabb konkurensek megjelenésére. Az idei első félévben az ágazat cégeinek jövedelmezősége tovább romlott. A szakemberek szerint e problémákkal a nyomdaiparnak továbbra is együtt kell élnie. A fontos az, hogy a vállalkozások megtalálják a helyes választ a kihívásokra.
Általános vélemény, hogy a munkáltatók csak a költségek csökkentésével, illetve a hatékonyság növelésével javíthatják versenyképességüket. A szigorú költséggazdálkodásra hivatkozott Gampel István, a Zrínyi Nyomda vezérigazgatója is, amikor elmondta, hogy az idén nem tudják teljesíteni az OÉT keresetnövelési ajánlását. A piaci helyzet egyre kiélezettebb, s egy-egy új megrendelést nem magasabb, hanem inkább alacsonyabb áron tudnak megszerezni. Ezért a cégnél szeptemberben kismértékű, differenciált béremelés várható. Ez inkább csak bérkorrekciónak tekinthető, s mértéke legfeljebb az OÉT-ajánlás felét érheti el. A vezérigazgató szerint ez a cégnél nem okoz majd fluktuációt, hiszen a nyomdák többsége hasonló cipőben jár. A minimálbér-emelés nem érinti a céget, mivel a legalacsonyabb keresetek is meghaladják a 62 500 forintos határt.
Partneri megállapodás
Magyarország két legnagyobb foglalkoztatója az állami tulajdonban lévő MÁV, valamint a Magyar Posta. Mindkét társaságnál sikerült olyan bérmegállapodást kötni, mely eleget tesz az OÉT ajánlásának. Jóllehet, a vasúttársaság évek óta súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, azonban a szakszervezetek érdekérvényesítő képessége erős.
A MÁV Zrt. vezetésének sikerült megállapodnia a reprezentatív szakszervezetekkel abban, hogy a társaságnál az idei bérfejlesztés mértéke 5+1,5 százalék lesz. Az elfogadott mérték tartalmazza az OÉT bruttó átlagbér-növelési ajánlatát (4,5 százalék), az uniós csatlakozással összefüggő bérfelzárkóztatási elvárásokat (0,5 százalék), továbbá a négyéves megállapodásban vállalt teljesítményösztönző rendszer kompenzációs forrását is (1,5 százalék). Az év elején létrejött önálló árufuvarozási részvénytársaságnál, a MÁV Cargo Zrt.-nél foglalkoztatott vasutasok azonos béremelésben részesülnek. A MÁV-nál egyezség született arról is, hogy még az idén elkezdődik a középtávú foglalkoztatás- és jövedelempolitikai megállapodás kidolgozása.
A Magyar Posta Zrt. dolgozói a tervezett infláció feletti, átlagosan 4,6 százalékos alapbéremelésben részesülnek 2006-ban. Hasonló mértékben emelkednek a – szolgáltatások javítása céljából idén bevezetett – minőségi pótlékok, valamint az értékesítés támogatására szolgáló ösztönzők is. A postások átlagkeresete az idén 145 ezer forintra emelkedett.
Bérfelzárkózási program
A társaságnál 2002-ben kezdték meg az úgynevezett bérfelzárkózási programot, mely azt célozza, hogy a postások átlagkeresete minél hamarabb elérje a nemzetgazdasági átlagot. A cég munkavállalóinak több mint tíz százalékát, mintegy 4200 főt érintett a strukturált minimálbérre történő átállás. A Postánál úgy ítélik meg, hogy a tavaly bevezetett minőségi pótlék beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s javult a szolgáltatások színvonala. Ezért a minőségi pótlék változatlanul szerepel a bérelemek között.
A minőség mellett a kiemelkedő értékesítési munkát külön ösztönzővel is elismerik. E célra tavaly 1,9 milliárd forintot fordítottak, s azok a postások juthattak hozzá ehhez a pluszkereseti lehetőséghez, akik munkájukkal közvetlenül hozzájárultak a társaság árbevételének növekedéséhez. 2006-ban a tervek szerint 100 millió forinttal növekszik a kifizetésre szánt összeg.
Magyarország uniós csatlakozása óta a munkavállalók rendre összehasonlítják az itteni béreket az uniós keresetekkel. Teszik ezt annak ellenére, hogy a szakemberek nem győzik hangsúlyozni: bérfelzárkózás nem képzelhető el gazdasági felzárkózás nélkül. Elemzői vélemények szerint, ha a következő években a magyar gazdasági növekedés eléri az évi négy százalékot – s közben az uniós átlag két-négy százalék között lesz –, akkor a magyar átlagbérek huszonöt év múlva érhetik el az uniós keresetek 85-90 százalékát.
Az uniós tagság okán – önmagában – nem számíthatunk jelentős keresetemelkedésre. Erre számottevően csak akkor kerülhet sor, ha a magyar cégek termelékenysége – amely jelenleg az uniós szint 50-60 százalékát éri el – javulni fog a jövőben. Igaz, a termelékenység tekintetében ma is kisebb az elmaradásunk, mint a bérek tekintetében.
Megszorítások és keresetek
A GKI Gazdaságkutató Rt. becslése szerint a magyar gazdaság egészében 2005-ben a reálkereset-emelkedés 6,2 százalék volt, ami 2004-2005 átlagában közel 3 százalékos növekedést jelent. Különösen dinamikusan (11,5 százalék) nőtt a költségvetési szektorban dolgozók bruttó keresete, ami – a nettó bérek átlagosan egy százalékkal magasabb emelkedését is figyelembe véve – bő nyolcszázalékos reálkereset-növekedést jelent. Ez részben a 2004. évi 13. havi fizetés 2005. évi egységes kifizetésének statisztikai következménye, jóllehet, e szektorban ettől eltekintve is gyorsabban nőnek a bruttó, s ezzel a reálkeresetek, mint a versenyszférában (7,5, illetve 5 százalék).
A Gazdaságkutató Rt. az idei évre 6-7 százalékos átlagkereset-emelkedést prognosztizált, s azt, hogy a költségvetési konszolidáció mellett is emelkedik a lakosság életszínvonala. Kérdés azonban, hogy a kormány évközi megszorító intézkedései miként befolyásolják majd e mutatókat.
