A munkaerőpiacnak évek óta neuralgikus pontja a szakképzés. Vállalkozások garmadája "szenved" a kvalifikált mesteremberek hiányától, miközben az alulképzett vagy korszerűtlen szakmával rendelkező – az elhelyezkedésre esélytelen – emberek az állástalanok táborát gyarapítják. Sokan, sokszor elmondták már: itt valami nincs rendjén, felborult a korábbi egyensúly, aminek beláthatatlan következményei lesznek a magyar gazdaság versenyképességére.
Nos, szakértői jóslatok mára igazolódni látszanak, ugyanis egyre markánsabban fogalmazódik meg az a munkaadói vélemény, miszerint a szakképzési anomáliák - beruházások meghiúsulása okán – akár a 2007-től megnyíló uniós források megnyerését is hátráltathatják. ezen aggályok – lényegüket tekintve – abból a tapasztalati felismerésből fakadnak, hogy ha a vállalkozás nem talál felkészült, hadra fogható szakembereket, akkor nincs fejlődés, nincs kitörési lehetőség, ekképpen nincs esély a pályázati pénzek elnyerésére sem. Mindez pedig a foglalkoztatás bővüléséhez fűzött reményeket is derékba töri.
Természetesen más és más a nagy és a közepes, illetve a kisvállalkozások helyzete. Előbbiek - különösen a multinacionális cégek – házon belül megszervezik a képzéseket. A kicsik számára azonban a szakképzési rendszer nem kínál olyan formákat, amelyek keretében el lehetne sajátítani az élenjáró technikákat és technológiákat, s amelyek gyakorlatorientált ismereteket nyújtanának. Egyelőre hiányoznak az erre szakosodott képzőközpontok, az eszközök és a tananyagok is.
Vitathatatlan, hogy a felnőttoktatás csak rásegítő – ám a munkaerő-piaci igények kielégítése szempontjából nélkülözhetetlen – mechanizmusként működhet a jól szervezett és okosan felépített szakképzés mellett. De éppen ez utóbbi áll gyenge lábakon. A szakképző iskolák ugyanis – a finanszírozás normatív rendszere miatt – olyan mesterségeket is oktatnak, amelyekre nincs piaci kereslet; mindmáig az iskolákban koncentrálódik a gyakorlati képzés, holott ennek a vállalkozásoknál lenne a helye; nem utolsósorban pedig szétaprózott a szakképzés intézményrendszere.
Érzékelve e problémákat, számos intézkedés született a közelmúltban. Például – a támogatási rendszer korrekciójával s a gazdálkodók érdekeltségének erősítésével - általánossá vált a tanulószerződés intézménye, illetve elkészült az új, kompetencia alapú és moduláris szerkezetű Országos Képzési Jegyzék, amely elősegíti a szakképzések közötti átjárhatóságot. E változások azonban csak a kezdetet jelentik. Az új kormánynak halaszthatatlan dolga lesz a további korszerűsítés; ez garantálhatja, hogy a szakképzés híd legyen a munkaerőpiac felé.
