A munkáltató jogellenes munkaviszony-megszüntetésének jogkövetkezményei
A munkavállaló eredeti munkakörben való továbbfoglalkoztatása
Főszabályként, a munkaviszony munkáltató által történő jogellenes megszüntetése esetén a munkavállalót – ha azt a munkavállaló kéri – eredeti munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.
A visszahelyezés mellőzése
Ezzel szemben a munkáltató kérheti a bíróságtól az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés mellőzését. A munkáltató kérelme alapján a bíróság abban az esetben mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, ha a munkavállaló továbbfoglalkoztatása a munkáltatótól nem várható el. A munkáltató kérelme esetén tehát a korábbi szabályozással ellentétben nem automatikusan kerül sor a visszahelyezés mellőzésére, hanem joga van a bíróságnak mérlegelni, hogy a felek közötti jogsérelem és per ellenére mi mindkét fél számára a legkedvezőbb megoldás, elvárható-e a munkáltatótól a továbbfoglalkoztatás. A bíróságnak a mérlegeléskor figyelembe kell vennie többek között az adott munkavállaló szakmai képzettségét, a munkavállaló által betöltött munkakört, az életkorát, a régió munkaerő-piaci helyzetét, a munkáltatói jogsértés súlyát.
A munkáltató kérelmének figyelmen kívül hagyása
A munkáltató kérelme ellenére sem mellőzhető a munkavállaló visszahelyezése, ha a munkáltató intézkedése a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, az egyenlő bánásmód követelményébe, illetve felmondási védelembe ütközik, vagy a munkáltató a választott szakszervezeti tisztségviselőre előírt munkajogi védelemben részesülő munkavállaló munkaviszonyát a jogszabályba ütköző módon szüntette meg.
Elmaradt munkabér (egyéb járandóságok), a munkavállaló kárának a megtérítése
A munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetése esetén meg kell téríteni a munkavállaló részére a munkavállaló elmaradt munkabérét, egyéb járandóságait és felmerült kárát. Ezen túlmenően a munkavállaló késedelmi kamatot is követelhet. A rendelkezés célja, hogy a munkavállaló olyan helyzetbe kerüljön, mintha a munkaviszonya nem szűnt volna meg a munkáltató jogellenes rendelkezése folytán.
Elmaradt munkabér megtérítése
Elmaradt munkabérként a munkavállalónak a kiesett időre járó átlagkeresetét kell megtéríteni. Fontos, hogy itt átlagkeresetről van szó, amit a Munka Törvénykönyvének a 152. §-a alapján a munkavállalónak a munkaviszonya megszüntetését megelőző kereseti adatai alapján kell kiszámítani, illetve időbér esetén nem a múltból kell átlagolni, hanem a kiesett munkaidő időszakára járó személyi alapbér összegével kell számolni. Fontos az is, hogy az időközben történt béremeléseket számításba kell venni.
Elmaradt egyéb járandóság
Egyéb járandóságon értendő minden olyan járandóság, amely a munkabéren felül a munkavállalót jogszabály, munkaszerződés vagy kollektív szerződés rendelkezésénél fogva megilleti (például költségtérítés).
Jogellenes rendes felmondás következményei
A határozatlan idejű munkaviszony munkáltató általi rendes felmondás útján jogellenesen történő megszüntetésének a jogkövetkezményeit az alábbi táblázat szemlélteti:
A jogellenes munkáltatói rendes felmondás jogkövetkezményei
Eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás esetén
Eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás mellőzése esetén
Elmaradt munkabér
jár
jár
Elmaradt egyéb járandóság
jár
jár
Kár
jár
jár
Késedelmi kamat
jár
jár
2-12 havi átlagkereset
nem jár
jár
Kár
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak okozott kárt. A munkavállaló kárként érvényesítheti például az elmaradt társadalombiztosítási ellátás összegét, de kárként érvényesíthetők az új munkahely keresésével felmerült igazolt költségek is. Fontos azonban itt arra felhívni a figyelmet, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat szerint a munkavállaló jogi képviseletével megbízott ügyvéd munkadíja, illetve önmagában az infláció kárként nem érvényesíthető.
Késedelmi kamat
Az elmaradt munkabére és egyéb járandósága után a munkavállaló késedelmi kamatot követelhet. A kamatfizetés kezdő időpontja a munkavállaló utolsó munkában töltött napja, a jelenlegi bírói gyakorlat alapján azonban az egyszerűbb számítás érdekében a kamat a késedelem időszakának a felétől, de a teljes összeg után számítandó.
Máshonnan megtérült kár
További szabály, hogy a munkáltatónak nem kell megtérítenie a munkabérnek, egyéb járandóságnak, illetve a kárnak azt a részét, amely máshonnan megtérült. Máshonnan megtérülő jövedelemként ismeri el általában a gyakorlat a munkavállaló részére munkanélküli-járadékként folyósított összeget, a munkavállaló által az új munkahelyén keresett jövedelmet, a munkáltató által a munkaviszony jogellenes megszüntetésekor fizetett végkielégítést, illetve a felmentési időre kapott átlagkeresetet és a keresőképtelenség idejére folyósított táppénzt.
A munkavállaló által a másodállásából, mellékfoglalkozásából származó jövedelem, feltéve hogy azt olyan tevékenységgel érte el a munkavállaló, amelyet a megszüntetett munkaviszonyából eredő munkavégzési kötelezettsége mellett, annak sérelme nélkül is elláthatott volna, nem minősül máshonnan megtérülő jövedelemnek. A másodállásból, mellékfoglalkozásból származó jövedelemnek legfeljebb az a része vonható le, amelyhez a munkavállaló éppen annak következtében jutott, hogy a munkaviszonyának a megszüntetése folytán a mellékállására több időt fordíthatott, és emiatt többletbevételre tett szert. Nem minősül máshonnan származó jövedelemnek, és figyelmen kívül kell hagyni az öregségi nyugdíj összegét is.
Nincs kárenyhítési kötelezettsége a munkavállalónak
Itt fontos azt is megemlíteni, hogy a munkavállalónak nincs kárenyhítési kötelezettsége. A munkáltató tehát nem hivatkozhat arra, hogy a munkavállalónak lehetősége lett volna a jogvita időtartama alatt másutt elhelyezkedni vagy munkanélküli-ellátást igényelni.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének további jogkövetkezményei a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezésének mellőzése esetén
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén alkalmazható egyéb jogkövetkezmények köre a továbbiakban eltérően alakul attól függően, hogy a bíróság a munkavállalót az eredeti munkakörébe visszahelyezi-e vagy sem.
2-12 havi átlagkereset
Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Az összeg megállapítása során a bíróság az eset összes körülményeit, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyát mérlegeli.
A munkaviszony megszűnésének napja
Ha a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a munkaviszony a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedése napján szűnik meg, és a munkavállaló járandósága is a munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító bírósági ítélet jogerőre emelkedésével válik esedékessé.
A határozott időtartamú munkaviszony jogellenes megszüntetése
A határozott időtartamú munkaviszony a határozott időtartam lejárta előtt csak közös megegyezéssel, illetve egyoldalúan jogszerűen gyakorolt rendkívüli felmondással, vagy az egy évre (vagy ha a határozott időből hátralévő idő ennél rövidebb, akkor a hátralévő időre) járó átlagkereset megfizetése mellett szüntethető meg jogszerűen.
Az eddigi következetes bírói gyakorlat alapján a munkavállaló választhat, hogy a határozatlan idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén alkalmazandó, fentiekben részletezett jogkövetkezmények alkalmazását (elmaradt munkabér, egyéb járandóságok, kamat, kár, esetleg 2-12 havi átlagkereset, végkielégítés), vagy az egyéves (illetve a határozott időből még hátralévő időre járó) átlagkeresetének a megfizetését igényli vagylagosan. A munkavállaló tehát nem követelheti egyszerre a határozott idejű munkaviszonyából még hátralévő időre járó átlagkeresetének a megfizetését, illetve a határozatlan idejű munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén járó járandóságokat.
A munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetésének jogkövetkezményei
Átlagkereset megtérítése
A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem a Munka Törvénykönyvének a rendelkezései szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a munkavállaló a határozott időtartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen. Ha azonban a határozott időből még hátralévő időtartam rövidebb, mint a munkavállalóra irányadó felmondási idő (és itt határozott időtartamú jogviszony lévén nyilvánvalóan csak a Munka Törvénykönyve alapján számítandó felmondási idő jöhet szóba), úgy a munkáltató csak a hátralévő időre járó átlagkereset megfizetését követelheti.
Kártérítés
A munkáltató jogosult továbbá a fenti összeget meghaladó kárának érvényesítésére is. A munkáltató a munkavállalóval szembeni kárigényét munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A munkáltató bírósági út igénybevétele nélkül akkor fordulhat közvetlenül az igényével a munkavállalóhoz, ha ennek eljárási szabályait és az ily módon követelhető összeg mértékét kollektív szerződés határozza meg. Kollektív szerződéses szabályozás hiányában a munkavállalóval szembeni közvetlen igényérvényesítésre nincs lehetőség.
Jogellenes rendkívüli felmondás következményei
Ha a munkavállaló munkaviszonya nem rendes felmondással szűnt meg, a fentieken kívül megilleti a munkavállalót a felmentési időre járó átlagkeresete és a rendes felmondás esetén járó végkielégítés is.
A határozatlan idejű munkaviszony munkáltató általi rendkívüli felmondás útján jogellenesen történő megszüntetésének a jogkövetkezményeit az alábbi táblázat szemlélteti:
Elmaradt munkabér
jár
jár
Elmaradt egyéb járandóság
jár
jár
Kár
jár
jár
Késedelmi kamat
jár
jár
2-12 havi átlagkereset
nem jár
jár
Felmentési időre járó átlagkereset
jár
jár
Végkielégítés
jár
jár
