A munkahelyteremtés pozitív irányt vett
Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint a források növekedésével, a támogatási programok bővülésével a munkahelyteremtés folyamata pozitív irányt vett. Például a hátrányos helyzetű rétegek dotációjára fordítható pénz 60 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban: míg 2002-ben 19 milliárdot fordítottak erre a célra, addig 2006-ban már 55 milliárd jut. A foglalkoztatási támogatásoknál pedig 2006-ban az előző évinél több, megközelítőleg 7,8 milliárd forint fordítható közmunkára. Ugyanakkor a felnőttképzésre szánt összeget is folyamatosan növelik, ez 2006-ban meghaladja a 16 milliárd forintot.
A kormány új foglalkoztatási célú támogatásokat is bevezetett, ezek közül Kordás László szerint a legismertebb a Start program, amely október elsején indult, s márciusban már több mint 17300 Start-kártyát igényeltek a fiatalok. A következő időszakban szeretnék elindítani a Start-Plusz és a Start-Extra programokat. Előbbi lényege, hogy a gyedről, gyesről visszatérő kismamák foglalkoztatása esetében ugyanolyan kedvezményt nyújtanának a foglalkoztatóknak, mint a pályakezdők esetében. A Start-Extra program az 50 év felettieknek, illetve a hátrányos kistérségekben élő embereknek segít munkához jutni.
A kormány fontosnak tartja a mikro-, kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatást javító lehetőségeinek bővítését. A kkv-plusz program lényege, hogy azok a kis és közepes cégek – 250 fő foglalkoztatotti létszámig –, amelyek vállalják, hogy három hónapnál régebben a munkaügyi regiszterben lévő álláskeresőt alkalmaznak, egy évre mentesülnek az ily módon alkalmazott álláskereső bérére rakódó adó- és járulékterhek megfizetésétől. Ennek feltétele, hogy a nettó létszámbővítésük eggyel nőjön még egy évre, tehát összesen két éven át foglalkoztassanak regiszterben lévő álláskeresőt. Ahhoz viszont, hogy az álláskereső képzettsége is összhangban legyen a munkáltatók igényeivel, elindult a "Lépj egyet előre" program. Magyarországon ma 1,5 millió olyan ember van, akinek nincs szakképesítése, számukra piacképes szaktudást kell nyújtani. A program januárban indult, s március közepéig több mint háromezren jelentkeztek a munkaügyi kirendeltségen. Ez természetesen magával vonja a regisztráció növekedését. E program célja, hogy ha az álláskereső tesz egy lépést a képzettség megszerzéséért, akkor az állam vállalja ennek költségeit a felnőttképzési keretből.
A kkv-k egyre több foglalkoztatáspolitikai aktív eszközt vetnek be a foglalkoztatás bővítésére. A Munkaerő-piaci Alap decentralizált kerete is rendelkezésre áll, amelynél helyben dől el, hogy milyen munkavállalókat támogatnak. E forrásból - 2005-ben – több mint 220 ezer ember részesült támogatásban.
Kordás László szerint a foglalkoztatáspolitikában a kormányzat akkor jár jó úton, ha célzott támogatásokkal próbálja segíteni azon társadalmi csoportokat, vállalkozásokat, amelyek valamilyen hátránnyal küzdenek a munkaerőpiacon. Most a kismamákra, az 50 év felettiekre, a pályakezdőkre, a kkv-k támogatására gondolnak, azonban a következő időszak foglalkoztatásbővítésének egyik jelentős táborát az inaktívak között lehet keresni.
A 2007-2013 közötti időszakban az EU-tól rendelkezésünkre álló forrásokból a foglalkoztatást is bővítő fejlesztések valósulhatnak meg – mondta Kordás László. Ehhez nemcsak a vállalkozásokat, hanem az embereket is versenyképessé kell tenni. Az államtitkár szerint van néhány olyan iparág, amely a következő időszakban a fejlesztések kedvezményezettje lesz, ilyen a gyógyturizmus, a logisztikai centrumok létesítése, a járműgyártás, a mérnöki szakértelmet igénylő vállalkozások.
Támogatást várnak a vállalkozások
A munkaadói oldal szerint a foglalkoztatásbővítőpályázatoknál érezhető, hogy az állam el akarja ismerni, ha a vállalkozók új munkahelyek létrehozását vagy meglévők megőrzését vállalják. Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke elmondta: bár a foglalkoztatás bővítésével és a szakképzéssel kapcsolatban már elég sok pályázat megjelent, több esetben érezhető volt a kapkodás. Ennek ellenére a képzést szolgáló "Lépj egyet előre" program, illetve a különböző munkahelyteremtő beruházások támogatása jó és előremutató lépés.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) kapcsán azonban a munkáltatók úgy vélik, a gazdaságba sokkal kevesebb pénz áramlott vissza, mint amennyire szükség lett volna. Ezt azért tekintik súlyos problémának, mert a munkahelyet nem a különböző állami intézkedések teremtik, ez a vállalkozásoktól várható. Terheik csökkentéséhez hozzájárul, hogy az év végén megjelent a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény. Ennek részeként – tartósan munkanélküli alkalmazása esetén – a kormány egy évig átvállalta a járulékot a kkv-k esetében.
Miközben a kabinet jól látja a problémákat – preferálja a roma munkavállalást, az 50 év felettieket, a pályakezdő fiatalokat –, a munkaadók mégsem érzékelik a kkv-k kellő támogatását, márpedig a foglalkoztatást a vállalkozások bővíthetik – mondta Antalffy Gábor. Rámutatott: a kormányzat is elismeri, hogy a foglalkoztatásban a legtöbbet a magyar kkv-szektor teheti, ám az ösztönzésük nem elégséges. Kisvállalkozói körökben várhatóan nagy felháborodást fog kelteni, hogy az Emberi Erőforrás Operatív Program (EROP) – a HEFOP utóda – tervezete a gazdasági szerkezetváltás céljából épp az idetelepülő multinacionális társaságoknak nyújt képzési pályázati támogatást. Az esélyegyenlőség, illetve a magyar kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepe nem érdemelte ki ezt a megkülönböztetést – mondta Antalffy Gábor.
Az ügyvezető közölte: a második NFT-ben érvényesíteni kívánják, hogy a kormány – támogatások formájában - ismerje el a vállalkozások szerepét a foglalkoztatás bővítésében. A munkáltatók visszalépésnek érzik, hogy épp a hazai kis cégek nem jelennek meg kellően az EROP-ban. Konkrét javaslatuk az, hogy utóbbi célrendszerét még egyszer gondolják végig. Azt fogják kérni, hogy a vállalkozások számára legyenek olyan kiírások, amelyek keretében a foglalkoztatás bővítésére, a munkakultúra fejlesztésére és a szakképzésre egyaránt forrásokat nyerhetnek.
.Elsődleges a foglalkoztatási szint emelése
Az MSZOSZ mindig is azt képviselte, hogy a foglalkoztatási szint emelése elsődleges cél – jelentette ki Pataky Péter, a szövetség alelnöke, aki szerint az utóbbi időben megjelent eszközök ebbe az irányba hatnak. A munkavállalói érdekképviseletek úgy ítélik meg, hogy a programok célcsoportjai jól meghatározottak, s a pályázatok érdeme, hogy kellően differenciáltak: vannak például térségi alapon szervezett foglalkoztatásbővítő eszközök is.
Örvendetes ugyanakkor, hogy a bevezetett konstrukciók korrekciójára is sor kerül, ha kiderül, hogy az adott eszköz nem éri el a kívánt hatást. Így volt ez például a pályakezdőket érintő Start-kártya esetében is, amely már a tapasztalatok figyelembevételével indult. Viszont a képzési támogatásoknál nem volt kellő összhang a támogatott képzések és a munkaerő-piaci igények között. A foglalkoztatási jogszabályok vonatkozó részének módosítása remények szerint szabályozni fogja a képzési piacot.
Pataky Péter rámutatott: a szakszervezetek nem a foglalkoztatást segítő eszközrendszerrel, hanem a vállalkozások munkahelyteremtő lehetőségeivel elégedetlenek. Nem hatékonyak a munkáltatók felzárkózását, piacra jutását és versenyképességét segítő programok, különös tekintettel a kisebb vállalkozásokra. Fontosak a pozíciók megőrzését segítő támogatások is, de mégiscsak az a meggyőzőbb, ha az innovációt, a műszaki fejlesztést preferálják. Az új NFT-ben éppen ezekre kell hangsúlyt helyezni.
Az alelnök szerint a magyar foglalkoztatásban jelenleg is szerkezetváltás zajlik. Látszik, hogy az élőmunkára alapuló tevékenységek le fognak épülni, s a szakszervezeteknek sem érdeke, hogy e munkahelyek megmaradjanak. Azonban nehéz eldönteni, hogy az érdekképviseletnek meddig kell az ilyen állásokért harcolni. Pataky Péter úgy véli, komplexen kellene ezeket figyelni, s közelebb vinni a döntéseket oda, ahol a problémák felmerülnek.
Pataky Péter szerint a kínálati oldal fejlesztését szolgáló foglalkoztatási eszközrendszer jó és elég széles körű. Azonban ezek sietve, másfél év alatt születtek meg. Most tehát időszerű lenne megvizsgálni, hogy miként működnek e konstrukciók, s a tapasztalatok alapján finomítani ezeket. A szakszervezeti vezető szerint nem kell új technikákat kitalálni, azonban itt az ideje a hatékony működtetésnek, jóllehet, megfelelő alkalmazásukhoz kifutási idő kell.
