Magyarországon is sikeresen startolt a francia mintára kidolgozott és 1998-ban bevezetett üdülési csekk rendszere, amelyről mára bebizonyosodott, hogy lényegesen olcsóbb és egyszerűbb megoldás, mint a vállalati üdülők fenntartása, amelyek ráadásul a cégek privatizálása után szinte mindenütt meg is szűntek. Ma már többnyire csak az olyan nagy állami társaságok működtetnek saját üdülőt, mint például a MÁV Rt. A munkáltatók inkább arra törekszenek, hogy támogatásokkal segítsék alkalmazottaik pihenését. Igaz, érdekeltségük az üdülési csekkhez kapcsolódó adó- és járulékmentesség miatt egyértelmű. Ugyanakkor az "üzlet" a munkavállalók számára is előnyös, hiszen többnyire a cég nem kér saját hozzájárulást, így a dolgozók a teljes üdülésicsekk-értéket ajándékba kapják, ami után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az üdülési bon adókedvezménye személyre szóló juttatás, ezért a csekket csak a kedvezményezett használhatja fel, másvalakire nem ruházható át.
Élénkülő forgalom
A statisztikák azt jelzik, hogy bevezetése óta ugrásszerűen élénkült a cégek csekkvásárlási kedve. A konstrukció indulásakor, 1998-ban a vállalati támogatású bonok értéke 457 millió forint tett ki, tavaly viszont csaknem 12 milliárdos volt a keret, amelyből mintegy 8,5-9 milliárd forintnyit váltottak be.
Különösen 2003-tól érzékelhető a forgalom látványos növekedése – mondta lapunknak Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) elnöke. Ekkor döntött ugyanis az Országgyűlés úgy, hogy az üdülési csekk adómentes felső határát a mindenkori egyhavi minimálbér összegére emeli. (Korábban csak a legkisebb bér 50 százalékáig terjedt ezt a kedvezmény.)
A múlt évben tovább nőtt a csekktulajdonosok száma is: míg az azt megelőző évben 291 ezren éltek vele, 2005-ben már mintegy ötszázezren. Az elfogadóhelyek száma az utóbbi négy évben megduplázódott, s a csekkel fizetett szolgáltatások értéke megnégyszereződött. Az idei tervek szerint az elfogadóhelyek forgalma meghaladja a 14 milliárd forintot.
A munkáltató az idén már alkalmazottja és annak közvetlen hozzátartozója számára is 62 500 forint összegig adományozhat üdülési csekket, amely a munkaadónak minden járuléktól mentes ráfordítást, a dolgozónak pedig adómentes nettó jövedelmet jelent. Ezzel – a személyi jövedelemadó szabályozásán keresztül – a kormány 2006-ban mintegy 18 milliárd forint adókedvezményt nyújt a munkavállalóknak, illetve az őket pihenésükben, fizikai és szellemi rekreációjukban segítő munkaadóknak – hangsúlyozta az alapítvány elnöke. Szerinte kiemelkedő eredményt értek el a csekkforgalomban az év elején, hiszen januárban 376 millió forintért adtak el bonokat, 65 százalékkal többet, mint 2004 hasonló időszakában.
Kölcsönös előnyök
E konstrukcióról maguk a munkaadók is úgy vélekednek, hogy jó érzés, ha adómentes juttatásként valami pluszt nyújthatnak dolgozóiknak, akkor is, ha a csekkek megvásárlása nehezen kigazdálkodható pluszköltséget jelent.
Mindazonáltal munkáltatói tapasztalat, hogy a dolgozók egy része a folyamatosan emelkedő éttermi és szállodai árak miatt nem is igényli e lehetőséget. Ezzel is magyarázható, hogy éppen azok nem élnek a kedvezménnyel, akik a legrászorultabbak, nevezetesen a gyengén keresők. Az egy éven belül több alkalommal is felhasználható csekket leginkább a jó fizetést nyújtó cégek vásárolják meg az amúgy is jól kereső alkalmazottaiknak.
Ugyanakkor viszont – várhatóan – megnövekszik az alacsony bért fizető vállalkozások csekkvásárlási kedve is, ugyanis tavaly óta az üdülési alapítvány pályázaton nyerhető támogatással nyújt számukra segítséget oly módon, hogy hozzáteszi a cégek befizetésével azonos összeget. A forrásra a versenyszférában a nemzetgazdasági átlag alatt fizető vállalkozások pályázhatnak.
Arról, hogy valójában mi motiválja a csekkvásárló társaságokat, illetve a költségvetési intézményeket, a munkáltatói szervezeteknél úgy nyilatkoztak: mind több munkaadó ismeri fel a kollégák regenerálódásának szükségességét. Ugyanakkor azt is érzékelik, hogy dolgozóik munkájának jutalmazásakor nem csupán a hagyományos módszerek – mint amilyen például a bérköltséget terhelő juttatás – alkalmazhatók, hanem jó eszköz az üdülési csekk is, amelynél a nettó vállalati költség megegyezik a munkavállalónak adott nettó jutalommal. Ennek odaítélésével tehát vállalati költség takarítható meg, miközben a dolgozó is jobban jár, mint a hagyományos megoldások esetében.
Törvényi szabályozás
Az üdülési csekk kizárólagos kibocsátója a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA), vásárlói pedig a magyar bejegyzésű cégek és költségvetési szervek, valamint az alapítvány által meghirdetett szociális pályázatok esetében maga az MNÜA. Kedvezményezettjei – vagyis felhasználói - kizárólag belföldi természetes magánszemélyek, azaz munkavállalók, nyugdíjasok és fogyatékkal élők lehetnek.
Mindezen feltételeket a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény egyes pontjai szabályozzák. E jogszabályba foglalt kedvezmények lényege, hogy a munkáltató minden munkavállalójának vásárolhat üdülési csekket, amely után a kedvezményezettnek nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, a munkáltatót pedig nem terhelik a személyi juttatásoknál szokásos bérjárulékok (jelenleg 29-32 százalék).
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a kormány, valamint hat szakszervezeti konföderáció által 1992-ben létrehozott, közhasznú tevékenységet ellátó civil szervezet. Az alapítók célja az volt, hogy a munkavállalók, a szövetkezeti tagok, valamint a családtagjaik, a nyugdíjasok és más önálló jövedelemmel nem rendelkező személyek szociális célú, kedvezményes üdültetésben vehessenek részt. A jelenleg hatályos törvény szerint az alapítvány által kibocsátott üdülési csekk mind a gazdálkodó szervezetek, mind a belföldi magánszemélyek számára a minimálbér értékéig, az idén 62 500 forintig adható adómentesen.
Okos kompromisszum
Nyilvánvaló - hangsúlyozták –, hogy minden gazdálkodó szervezet érzékenyen vigyáz a bérköltségére és bértömegére. A keresetemelések kérdése minden évben visszatérő és kényes eleme a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között zajló tárgyalásoknak. Az is egyértelmű, hogy az üdülési csekk e tekintetben mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot jelent.
A tapasztalatok azonban azt mutatják: azokon a munkahelyeken, ahol a szakszervezetnek megfelelő súlya van, eredményesen képes közbenjárni a munkáltatónál, hogy minél több üdülési csekket vásároljon. Emellett a kifejezetten anyagi szempontok szerint mérlegelő cégvezetők többsége is felismeri, hogy ily módon tudja a "legolcsóbban" pénzhez juttatni alkalmazottját.
Az üdülési kedvezmény eredeti tartalma jelentősen megváltozott. 1998-tól – a csekkrendszer bevezetésétől – 2002-ig a bont csak azok a szállodák, panziók, gyógyszállók fogadhatták el, amelyekben a csekktulajdonos hosszabb-rövidebb ideig, szállással egybekötött módon kívánt pihenni. Napjainkban már közel háromezer szolgáltató vállalkozás fogadhatja el a bont fizetőeszközként. Ugyanakkor a szállodák, panziók, kempingek, ifjúsági szállások és a fizető-vendéglátás mellett ugyanezen elfogadóhelyeken a szállás nélküli éttermi szolgáltatásért is lehet üdülési csekkel fizetni. Igaz viszont az is: tavaly például a bonok többségét – mintegy 60 százalékát - szálláshelyeken váltották be.
Széles körű felhasználás
A visszajelzések szerint a legnépszerűbb üdülési célpont továbbra is a Balaton és Budapest, de sokan keresik fel hazánk kedvelt hegyvidéki üdülőhelyeit is, ahol a szolgáltatások a piaci árak ellenére megfizethetőek. Nem kétséges: ma már akár szabadidő-utalványnak is nevezhetnénk az üdülési bont, hiszen háromszáz utazási iroda belföldi programjait, a tömegközlekedési vállalatok helyközi menetjegyeit, államilag támogatott kulturális fesztiválok részvételi díjait, balatoni horgászengedélyeket, gyógyfürdő-szolgáltatásokat, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert belépőjegyeit is ki lehet egyenlíteni e speciális fizetőeszközzel.
Azt a szakemberek is elismerik, hogy e mindinkább közkedvelt támogatási forma nem csupán a jogszabályokban pontosan definiált csekk, hanem meghatározott üdülés, pihenés, fizikai és szellemi rekreáció, illetve egészségmegőrzés körében felhasználható, személyre szóló utalvány szerepét tölti be.
Tavaly tovább bővült a közkedveltté váló bon felhasználhatósága. A Balaton térségében horgászjegyek megvásárlására, valamint a balatoni hajójáratokon, az üdülési célú utazáskor a MÁV Rt. és a Volán Vállalat távolsági járatain viteldíj megfizetésére, illetve a szálláshoz nem kapcsolódó fürdőszolgáltatások költségei esetében a tb-térítés összegén felüli díj megfizetésére is lehet fordítani. AMol Rt. és a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány képviselőinek együttműködési megállapodása alapján február óta a Mol töltőállomásai is beváltják a csekket: kétszer ötezer forint összeghatárig ily módon üzemanyag vásárolható.
Ez utóbbi lehetőséget a szállodák kifogásolják, szerintük ugyanis ezzel nem kifejezetten a belföldi turizmus fellendítését érik el. A szállodák attól tartanak, hogy a mostani tankolási lehetőség nyomán jelentősen csökken majd a hotelek csekkből származó forgalma. Az érintettek jelenleg is tárgyalnak, miközben az üdülési alapítványnál már egy másik olajcég, a Shell is érdeklődik a lehetőség iránt.
Pályázati lehetőség
Újdonság, hogy az idén a Forma-1-es Magyar Nagydíjra is vásárolható belépő üdülési csekkel. Az MNÜA-nál ugyanis célszerűnek látták, hogy a futam minél több magyar számára nyújthasson kikapcsolódási lehetőséget.
Nemzetközi tendencia ugyanis, hogy amíg az F1-es versenyek televíziós nézettsége évről évre emelkedik, addig a helyszíneken csökken az érdeklődők száma. Magyarországon az utóbbi években stagnált a nézőszám a mogyoródi eseményen. Bár tavaly mintegy 70 ezren váltottak – borsos árú – jegyet, közülük azonban csak mintegy 15 ezer lehetett a magyar rajongók száma. Karácsony Mihálytól megtudtuk: a csekk felhasználhatóságának bővítését célzó szervezőmunka nem állt meg, várhatóan még az idén számos új kedvezmény lát majd napvilágot. A kuratóriumi elnök azonban a konkrét elképzelésekről még korainak tartotta a tájékoztatást.
Az MNÜA – a munkáltatók számára adókedvezmény formájában nyújtott közvetett segítség mellett – pályázat útján támogatja a szociálisan rászorultak üdülését is. Idén azok részesülhetnek támogatásban, akiknek nyugdíja a havi 74100, illetőleg munkavállalók esetében havi keresetük a 85 ezer forintot nem haladja meg. Az ez évre rendelkezésre álló 2,3 milliárd forintos keretet – ez mintegy 2,7 milliárd forint összegű üdülési csekket jelent – a pályázati feltételeknek megfelelő pályázók között osztják fel, ekképpen közel százezer szociálisan rászorult személy számára nyújthatnak támogatást pihenésük megszervezéséhez.
Az e területen végbement jelentős fejlődést mutatja, hogy 2002-ben még csak évi 60 millió forint jutott erre a célra, s ily módon összesen 5700-an jutottak támogatáshoz.
