A kedvezmények közötti eligazodást segítve az alábbiakban néhány fontosabb területre, illetve lehetőségre hívjuk fel a figyelmet.
Újra munkába állók utáni járulékkedvezmény
A 2004. évi CXXIII. törvény értelmében
– a gyermekgondozási segély,
– a gyermekgondozási díj,
– a gyermeknevelési támogatás,
– az ápolási díj
folyósítását követően munkát vállalók után a foglalkoztató járulékkedvezményre jogosult.
Ennek feltétele, hogy az érintett nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban (tehát saját dolgozó letelt fizetés nélküli szabadságát követően nem vehető igénybe a kedvezmény!). További követelmény, hogy a dolgozó foglalkoztatására irányuló jogviszonyt az adott ellátás folyósításának megszűnését követő első alkalommal létesítsék.
A kedvezmény feltételei közé tartozik továbbá, hogy az érintett munkavállalót legalább kilenc hónapon keresztül, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben foglalkoztassák.
A kedvezmény igénybevételéhez a munkaadónak legalább három hónapig terjedő továbbfoglalkoztatást kell vállalnia.
Ha a jogviszony a kötelező 9 havi foglalkoztatást megelőzően, a munkavállalónak felróható okból megszűnik, a munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg a kedvezmény.
A járulékkedvezmény összege
A kedvezmény összege az érintett munkavállaló után a foglalkoztatás első 9 hónapjára fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulék 50 százaléka, azzal a korlátozással, hogy az összeg megállapításánál maximum havi 90 ezer forintos bruttó munkabér vehető alapul.
A járulékkedvezmény visszaigénylése
A kedvezményt a foglalkoztató a 9 havi foglalkoztatás letelte után – az Art. költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai szerint –, egy összegben igényelheti vissza az adóhatóságtól.
A START-kártyához kapcsolódó kedvezmények
A START-kártyával foglalkoztatott munkavállaló után a munkaadót a következő kedvezmények illetik meg:
– a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség,
– a foglalkoztatási törvényben előírt 3 százalékos munkaadói járulék és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százalékának, második évében 25 százalékának megfelelő fizetési kötelezettség.
A fenti két kedvezmény valamennyi foglalkoztatót automatikusan megilleti.
A START-kártya igénylése
A START-kártyát az igényelheti az adóhatóságtól, aki
– a 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be,
– tanulmányait befejezte vagy megszakította,
– első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt. (E tekintetben figyelmen kívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá a tanulói és a hallgatói jogviszony megszűnése után alkalmi munkavállalói könyvvel létesített jogviszonyt.)
A START-kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség, ide nem értve az elvesztése és megsemmisülése miatti új igénylését, valamint megrongálódása miatti cseréjét.
Mikro- és kisvállalkozások kedvezménye
A 2005. évi CLXXX. törvény (illetve a végrehajtása tárgyában kiadott 55/2005. (XII. 29.) PM-FMM együttes rendelet) a foglalkoztatás bővítése érdekében további járulékkedvezményeket tesz lehetővé. E kedvezmények igénybevételének feltételei szigorúk (nem is adottak valamennyi foglalkoztató számára), viszont előnyösebb a foglalkoztatási törvényben meghatározott – hasonló logikán – alapuló kedvezményekhez képest, hogy nem pályázat útján igényelhetők, hanem adott esetben járnak.
Álláskereső alkalmazása esetén járó kedvezmények
A kedvezmény lényege, hogy a foglalkoztató – a munkaügyi központ igazolása szerint - legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után 1évig mentesül
– a társadalombiztosítási járulék,
– a 3 százalék munkaadói járulék, valamint
– a tételes egészségügyi hozzájárulás
megfizetése alól.
A kedvezmény igénybevételének feltételei
A kedvezményt az a foglalkoztató veheti igénybe, amely
– mikro- és kis- vagy középvállalkozásnak, illetve civil szervezetnek minősül, és
– legfeljebb 250 fős átlagos statisztikai létszáma van, amelyet
– a 3 hónapja nyilvántartott foglalkoztatásával tovább növel, és
– ezt a bővített létszámot 2 évig megtartja.
A járulékkedvezményt teljes munkaidős foglalkoztatás esetén havonta a minimálbér 130 százalékáig, részmunkaidő esetén pedig ezzel arányos mértékig lehet igénybe venni.
Három hónapja nyilvántartott álláskereső
Három hónapja nyilvántartott álláskereső foglalkoztatásának minősül a legalább 4 órás (heti 20 órás) részmunkaidőt előíró, határozatlan idejű munkaszerződés alapján a legalább 2 éves időtartamú foglalkoztatás.
A munkaügyi központ megállapodása a munkáltatóval
A foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez a munkaügyi központ a munkáltatóval megállapodást köt, amely tartalmazza:
– munkavállalóként a kétéves foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a munkaidőt és munkabért,
– a megállapodás – ha több megállapodás megkötésére kerül sor, az első megállapodás - megkötését megelőző időszak alapulvételével a munkáltató átlagos statisztikai létszámát,
– a munkáltatót megillető 1 éves kedvezmény kezdő és befejező időpontját,
– a munkáltató kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a munkavállaló munkaviszonyát – működésével összefüggő okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg, továbbá nem határozza el a végelszámolását, és tudomásul veszi, hogy e kötelezettségek megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül,
– a megállapodás betartása ellenőrzésének a módját, valamint a jogkövetkezményeket.
A kedvezmény érvényesítése
A foglalkoztató a kedvezményt a járulékbevallásában érvényesítheti.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások
A foglalkoztatási törvény értelmében a munkaadó részére a munkavállaló munkabére 50-100 százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra, ha vállalja a legalább hat hónapja – pályakezdő esetében legalább három hónapja – álláskereső foglalkoztatását a támogatás folyósítása alatt, továbbá azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamban úgy, hogy a folyósítás és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt a munkaviszonyt rendes felmondással nem szünteti meg.
A támogatás feltétele, hogy a munkaadó a támogatott álláskereső alkalmazását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy az ilyen munkaviszony megszüntetésére az álláskereső alkalmazása idején nem kerül sor.
A támogatási kérelem benyújtása
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás iránti kérelmet a foglalkoztatás megkezdését megelőzően kell a munkaügyi központhoz benyújtani.
A támogatás feltétele
A támogatás csak olyan munkaadónak nyújtható, amely a támogatási feltételeknek a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja.
Nem támogatható munkaadók
Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének a), d), valamint i)-n) pontjaiban felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig.
45. életévét betöltött álláskereső foglalkoztatása
Ha a munkaadó olyan, a munkaügyi központ által kiközvetített álláskereső foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásakor a 45. életévét betöltötte, a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatásra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
– a támogatás legalább három hónapja álláskereső személy foglalkoztatásához jár,
– a támogatás mértéke a munkavállaló munkabérének 70-100 százalékáig terjedhet,
– a támogatás legfeljebb két év időtartamra nyújtható.
A támogatást havonta utólag folyósítják.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
A foglalkoztatási törvény értelmében támogatásként a munkaadót terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható - legfeljebb egyévi időtartamra. Az átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven százalékánál.
A támogatás folyósításának időtartama
A támogatás legfeljebb 200 napra folyósítható. A támogatás legfeljebb egy évre nyújtható, ha a munkaadó olyan álláskereső foglalkoztatását vállalja, aki a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte.
Ettől eltérően a támogatás legfeljebb egyévi időtartamra annak a munkaadónak is nyújtható, amely pártfogó felügyelet alatt álló személy, vagy olyan személy foglalkoztatását vállalja, aki a szabadságvesztés-büntetésből a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőzően, hat hónapnál nem régebben szabadult. Ebben az esetben a támogatás összege nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás együttes összegének 70 százalékánál.
A támogatás a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatással együtt nem nyújtható.
Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
A foglalkoztatási törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, az arra kötelezettséget vállaló (foglalkoztatási kötelezettség) munkaadó részére pályázati eljárás alapján támogatás nyújtható
– munkahely létesítésére,
– a termelő-, szolgáltatólétesítmények a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő átalakítására, beleértve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti akadálymentesítést,
– a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására,
– a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére,
– beruházásra, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében - beruházással egybekötötten – munkahely létesítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére, továbbá létesítmény építésére, szerelésére, bővítésére, illetőleg átalakítására, biztonságosabbá tételére, valamint munkaeszközök beszerzésére, átalakítására és biztonságosabbá tételére irányul.
Megváltozott munkaképességű személy
A támogatás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek azt a személyt kell tekinteni,
– akinek a munkaképesség-csökkenése mértéke legalább az 50 százalékot eléri, vagy
– akinek munkaképesség-csökkenése az előző bekezdésben meghatározott mértéket nem éri el, de – a foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.
A foglalkoztatási kötelezettséget a támogatással érintett, illetőleg a támogatásra tekintettel felvett létszámú személyre vonatkozóan, ezen belül a támogatás célcsoportjaként megjelölt testi vagy szellemi károsodással élő személyekre, és
– a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámra, vagy
– a megyében több telephellyel, fiókteleppel rendelkező munkaadó a pályázati eljárást lefolytató munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyeinek a pályázat benyújtását megelőző hónapban meglévő havi átlagos statisztikai állományi létszámára kell megállapítani.
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása
A foglalkoztatási törvény alapján támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki legalább a teljes munkaidő felét, de legfeljebb a háromnegyedét elérő munkaidős foglalkoztatását vállalja olyan személynek,
– akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy
– aki a fenti pontban meghatározott feltételnek nem felel meg, de saját háztartásában legalább egy tizennégy évesnél fiatalabb gyermeket nevel, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. §-a alapján ápolási díjban részesül.
A támogatás további feltétele
A támogatás megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó részmunkaidős foglalkoztatás támogatása alapjául szolgáló új munkaviszonyt létesítő személy esetén
– a támogatással érintett munkakörrel azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben a munkaviszonyt a támogatás folyósítását megelőző három hónapon belül a működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és vállalja, hogy a munkaviszony ilyen megszüntetésére az álláskereső alkalmazása idején nem kerül sor, továbbá
– vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósításával legalább megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt a működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szünteti meg,
Az előbbiekben meghatározottak alá nem tartozó személy részmunkaidős foglalkoztatásának támogatása esetén a munkaadónak azt kell vállalnia, hogy a munkavállalót legalább a támogatás folyósításával megegyező időtartamban továbbfoglalkoztatja úgy, hogy a munkavállaló munkaviszonyát a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatás időtartama alatt működésével összefüggő okból rendes felmondással nem szünteti meg.
A támogatás tartalma
Támogatásként a feltételeknek megfelelő munkavállaló
– munkabére és járulékai együttes összegének legfeljebb 75 százaléka és/vagy
– munkába járásával kapcsolatban felmerült helyközi utazási költségek munkaadót terhelő része, egészben vagy részben
téríthető meg.
A támogatás időtartama és folyósítása
A támogatás legfeljebb egyévi időtartamra állapítható meg. A támogatást havonta utólag kell folyósítani.
