Az új szolgáltatás lényege, hogy a Foglalkoztatási Hivatal a KSH részletes adatait feldolgozva, illetve ezeket a regisztrált munkanélküliekre vonatkozó saját információival összevetve régiókra, megyékre és kistérségekre is kiszámítja a foglalkoztatási, munkanélküliségi mutatókat, amelyek eddig nem álltak rendelkezésre. Ezen adatokat azonban – a feldolgozás időigényessége miatt – a KSH által közölt országos adatokhoz képest egy-két hónapos késéssel teszik közzé.
Adatok három kategóriában
A változás a regisztrált munkanélküliekre és az álláskeresőkre vonatkozó adatszolgáltatást is érinti. Ezek szerint nem csupán az összesített regisztrált munkanélküliségi számot közlik majd, hanem három kategóriában határozzák meg e mutatókat.
Külön közlik majd azok számát, akik csak érdeklődtek, illetve tanácsot kértek a munkaügyi kirendeltségeken, s szintén külön informálnak azok számáról, akik álláskeresőként regisztráltatták magukat és álláskeresési megállapodást kötöttek a kirendeltséggel. Ugyancsak külön csoportot képeznek azok is, akik pillanatnyilag képzésben, illetve támogatott foglalkoztatásban vesznek részt, s ezért nem szerepelnek a regisztrációban.
"Mivel a múlt év novembere óta a regisztrált munkanélkülieknek is kötelességük a rendszeres és tevékeny álláskeresés, a regisztráltak száma közelíteni fog a KSH munkaerő-felmérésében közölt adathoz" – mutatott rá Székely Judit, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára. Korábban a KSH által közölt munkanélküliségi adat évről évre körülbelül százezerrel alacsonyabb volt a regisztrált állástalanok számánál. Ennek oka, hogy a KSH azokat, akik nem keresnek rendszeresen és tevékenyen állást, nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak között veszi számításba. A regisztrációban viszont ezek a személyek is munkanélkülinek számítanak - hangsúlyozta Székely Judit.
Munkapiaci definíciók
Munkaképes korban lévők (KSH, EUROSTAT: 15-74, OECD: 15-64) = gazdaságilag aktívak + inaktívak;
gazdaságilag aktívak = foglalkoztatottak + álláskeresők (munkanélküliek);
nem foglalkoztatottak = munkanélküliek + inaktívak;
regisztrált álláskereső (munkanélküli) = aki kéri nyilvántartásba vételét. Általában három csoportja van: álláskeresési (munkanélküli-) ellátásra jogosult, szociális segélyezett, ellátásban nem részesülő;
ellátásban nem részesülő: jellemzően inaktív.
Számítási módszerek
A munkaerőpiacot természetesen nem lehet kizárólag a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, illetve az inaktívak számával és arányával jellemezni; e három tényezőt együttesen, egymással összefüggésben kell figyelembe venni - figyelmeztetnek munkaügyi szakemberek. Ugyanakkor bonyolítja a helyzetet, hogy többféle számítási módszer létezik.
Az egyik adatforrás a Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felmérése. Ezt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által előírt – összehasonlításra alkalmas – módon végzik, s az eredményt havonta az előző három hónapos időszakra vonatkozóan közlik.
A hivatal kérdezőbiztosai negyedévente 32 ezer háztartást keresnek fel, körülbelül 65 ezer személyt kérdeznek meg. Mindazokat, akiknek az interjú előtti héten legalább egyórányi jövedelemszerző munkájuk volt, foglalkoztatottként veszik számba. Azokat viszont, akiknek nyilatkozata szerint ilyen elfoglaltságuk nem volt, de rendszeresen és aktívan keresnek munkát – s az álláslehetőséget bizonyos időn belül el is fogadnák –, a munkanélküliek közé sorolják. Azok, akiknek nem volt jövedelemszerző tevékenységük, de a munkanélkülieknél felsoroltaknak sem felelnek meg, inaktívaknak számítanak.
Ugyanakkor a KSH intézményi összeírás alapján is rendszeresen közli a – legalább öt dolgozót foglalkoztató – cégeknél, valamint a közszférában alkalmazásban állók számát. Ennek mértéke kisebb, mint a munkaerő-felmérés eredményeképp kapott adat, abban ugyanis foglalkoztatottnak számítanak az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági kistermelők és mindenki más is, akinek jövedelemszerző tevékenysége volt.
A regisztrált munkanélküliek és a nyilvántartott álláskeresők* száma és változása (2006. március)
Főváros, megye
A regisztrált munkanélküliek és a nyilvántartott álláskeresők
száma,
változása az előző hónaphoz
változása az előző év azonos időszakához
fő
fő
%
fő
%
Budapest
21 626
142
0,7
–2 756
–11,3
Baranya
22 835
–893
–3,8
829
3,8
Bács-Kiskun
24 437
–1 085
–4,3
–1 063
–4,2
Békés
22 164
–1 523
–6,4
290
1,3
Borsod-Abaúj-Zemplén
56 189
–2 602
–4,4
–3 588
–6,0
Csongrád
17 428
–821
–4,5
–1 611
–8,5
Fejér
15 374
–118
–0,8
–88
–0,6
Győr-Moson-Sopron
11 151
–809
–6,8
–296
–2,6
Hajdú-Bihar
33 465
–1 918
–5,4
–1 313
–3,8
Heves
16 115
–972
–5,7
193
1,2
Jász-Nagykun-Szolnok
20 129
–1 554
–7,2
–1 663
–7,6
Komárom-Esztergom
9 738
–423
–4,2
–805
–7,6
Nógrád
14 823
–1 239
–7,7
–811
–5,2
Pest
20 606
–753
–3,5
–554
–2,6
Somogy
22 930
–808
–3,4
120
0,5
Szabolcs-Szatmár-Bereg
44 148
–3 188
–6,7
852
2,0
Tolna
12 620
–1 239
–8,9
–958
–7,1
Vas
8 672
–588
–6,3
–836
–8,8
Veszprém
13 965
–863
–5,8
–998
–6,7
Zala
14 382
–1 033
–6,7
1 506
11,7
Összesen
422 797
–22 287
–5,0
–13 550
–3,1
*Az Flt. 2005. november 1-jei változásával összhangban
Forrás: FH
Foglalkoztatottság, munkanélküliség – számokban
A KSH adatai szerint a 2005. november-2006. január közötti időszakban a foglalkoztatottak száma – hasonlóan az egy évvel korábbihoz – 3 millió 898 ezer volt, a munkanélkülieké 43 ezerrel, 318 ezerre nőtt, ami 7,5 százalékos rátát jelent, szemben az egy évvel korábbi 6,6 százalékkal.
Az EUROSTAT által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben az EU-15 országaiban 7,5 százalék, az EU-25-ben 8,4 százalék, Magyarországon 7,2 százalék volt. A 2005. november-2006. januári időszak átlagában a 15-74 éves népesség 54,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Az állástalanok 19,8 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző ráta 18,8 százalék volt, némileg magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 0,8 százalékponttal több, mint tavaly ebben az időszakban. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg.
Többfajta adatforrás
A foglalkoztatottak számáról – legalábbis a Munka Törvénykönyve (Mt.) hatálya alá tartozókról – a nemrég létrehozott Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) is szolgáltat adatokat. Ugyanakkor a nyugdíj- és az egészségbiztosító, valamint az adóhatóság is rendelkezik hasonló kimutatásokkal.
Az állástalanok számát érintő kimutatások a regisztráltak alapján is rendelkezésre állnak. A Foglalkoztatási Hivatal rendszeresen közli a munkaügyi kirendeltségeken lajstromozott munkanélküliek, álláskeresők számát. Az egyes időszakok összevetésére viszont általában a KSH munkaerő-felmérésének adatait használják.
A többfajta adatforrás és felmérés szerint a foglalkoztatottak száma 1992-ben még megközelítette a 4 millió 100 ezret, aztán évről évre mérséklődött; 1996-ban már csak 3 millió 650 ezer körüli volt. A csökkenés 1997-ben megállt, 1998-ban pedig már bővült a foglalkoztatottak köre. Utóbbiak 1998-ban 3 millió 700 ezren voltak, majd 1999-ben 3 millió 800 ezren. Ha kisebb mértékben is, de a foglalkoztatotti kör ezt követően is évről évre bővült; 2002-re megközelítette a 3 millió 900 ezret. Ezek szerint ez utóbbi évben a 7 millió 762 ezer 15-74 éves népességből 4 millió 110 ezer volt a gazdaságilag aktív, illetve 3 millió 652 ezer az inaktív. A gazdaságilag aktívak között 3 millió 871 ezer foglalkoztatottat, illetve 239 ezer állástalant tartottak számon.
Ezt követően tovább bővült a foglalkoztatás. Tavaly, a negyedik negyedévben 3 millió 916 ezer embert tartottak nyilván e körben, az éves átlag 3 millió 902 ezer volt. Összehasonlítva 2002 első negyedévét 2005 negyedik negyedévével: a foglalkoztatottak száma 76 400-zal bővült.
Növekvő állástalanság
A munkaerő-felmérésből kitűnik, hogy az állástalanok száma – 500 ezer főt meghaladó mértékkel – 1993-ban érte el a csúcsot. Az azt megelőző évben, 1992-ben még 450 ezer volt ez a szám. 1993-at követően évről évre folyamatosan zsugorodott a munkanélküliség, majd az állástalanok száma 2001-re 200 ezer közelébe került.
A munkanélküliség ezt követően növekedni kezdett. A legutóbbi adatok szerint 2004-ben átlagban 252,9 ezer volt az állástalanok száma, 2005-ben pedig 304 ezer. Munkaügyi szakemberek szerint azonban ezt azzal együtt kell értékelni, hogy közben csökkent az inaktívak száma is, azaz egyre többen válaszolták a kérdezőbiztosoknak, hogy rendszeresen keresnek munkát, s ezért az inaktívak helyett a munkanélküliek között vették őket számításba. A 2002. első és a 2005. negyedik negyedév közötti időszakban 195 600-zal csökkent az inaktívak és 73 700-zal nőtt a munkanélküliek száma.
Az állástalanságot illetően egy másik adatsor is létezik, mégpedig a munkaügyi kirendeltségeken regisztrációra jelentkezőké. E kimutatás szerint is 1993 volt a csúcs, a regisztrált munkanélküliek száma megközelítette a 700 ezret. Korábban, 1992-ben még 550 ezer volt. A regisztráltak száma – körülbelül 100 ezerrel magasabb értékkel – tendenciájában mindig jól követte a KSH munkaerő-felmérésének adatsorát. Ugyanúgy, csaknem egyenletesen csökkent 1993-tól a regisztrált munkanélküliek száma is, s 2002-ben már 350 ezer fő alatt maradt. A múlt év végén azonban 399 ezer körülire alakult.
A mintegy 100 ezres különbség azzal magyarázható, hogy a felmérés, illetve a regisztráció alapján nem ugyanazok számítanak állástalannak. Előbbinél például alapkövetelmény, hogy az illető rendszeresen keressen munkát, a regisztrációhoz viszont erre a múlt év őszéig nem volt szükség.
A munkanélküliség főbb adatai
Megnevezés
2006. március
Változás az előző hónaphoz képest
Változás az előző évhez képest
főben
%-ban
főben
%-ban
Nyilvántartott álláskereső
422 797
–22 287
–5,0
–13 550
–3,1
Nyilvántartott pályakezdő álláskereső
38 245
–1 788
–4,5
366
1,0
25 évesnél fiatalabb
67 863
–4 094
–5,7
952
1,4
Férfi
225 251
–15 766
–6,5
–9 447
–4,0
Nő
197 546
–6 521
–3,2
–4 103
–2,0
Fizikai foglalkozású
351 362
–20 882
–5,6
–12 751
–3,5
Szellemi foglalkozású
71 435
–1 405
–1,9
–799
–1,1
Szakképzetlen
210 189
–12 681
–5,7
–7 840
–3,6
Diplomás
16 942
–307
–1,8
595
3,6
Nyilvántartásba belépő
43 663
–9 360
–17,7
–10 572
–19,5
Első alkalommal belépő
7 670
–1 933
–20,1
–1 531
–16,6
Tartósan nyilvántartott álláskereső*
103 655
–3 841
–3,6
1 848
1,8
Tartósak aránya (%)
24,5
0,3**
–
1,2**
–
Átlagos nyilvántartási idő (nap)
291
9
3,2
14
5,1
* Egy éve vagy annál régebben megszakítás nélkül minden hónapban szerepelt a nyilvántartott álláskeresők állományában
** %-pont
Forrás: FH
Megyei ráták
További mutató is használatos, mégpedig a munkanélküliségi ráta. Ez azt fejezi ki, hogy mekkora az állástalanok aránya a gazdaságilag aktívak között. Utóbbiak számába természetesen a munkanélküliek is beleszámítanak. A munkanélküliségi rátát a KSH munkaerő-felmérésének munkanélküliek, illetve a regisztrált munkanélküliek és az álláskeresők száma alapján is lehet számítani. A kétféle ráta keverése miatt néhány éve a regisztrált állástalanok országos adata alapján nem számítanak rátát, csak megyei mutatókat tesznek közzé.
Az országos munkanélküliségi rátát csak a KSH közli. Ez 1993-ban csaknem elérte a 12 százalékot. Ezt követően folyamatosan csökkent, 2001-ben 5,7 százalék volt. Ezután magasabbra kúszott; a legutóbbi közlések szerint 2004 negyedik negyedévében 6,3 százalékra, 2005 ugyancsak negyedik negyedévében pedig 7,3 százalékra.
A regisztrált munkanélküliek száma alapján az utóbbi években csak a megyei rátákat közlik. Ezek szerint például e mutató a múlt év augusztusában 3 százalék volt Budapesten s 18,5 százalék Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A budapesti adat az elmúlt néhány évben 2,2-2,8 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig 17,6-19 százalék között változott.
Munkaerő-piaci adatok forrásai
KSH munkaerő-felmérés: havi, mintavételes (12 ezer fő); ILO-standard szerinti; 3 havi átlag – 15-74 éves korosztály; EU-ban használt, nemzetközi összehasonlításra alkalmas.
KSH intézményi: havi, legalább 5 fős vállalkozásokra + közszférára terjed ki.
EUROSTAT: havi, éves, a KSH alapadatai alapján készül.
ÁFSZ: a regisztráltak adataira vonatkozik, havonta készül.
EMMA: körülbelül 250 ezer munkáltató és 2,7 millió – az Mt. hatálya alá tartozó – alkalmazott (közszféra, önfoglalkoztatás nélkül) napi adatait tartalmazza.
Új lehetőségek a statisztikában
Új lehetőségeket nyit a foglalkoztatásstatisztikában, hogy január végétől pontosított információkkal rendelkezik az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis - hangsúlyozta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkaügyi kérdésekkel foglalkozó kutatója.
Az adatbázisba 2004 májusa óta kötelező bejelenteni az Mt. hatálya alá tartozó munkaadóknak a létesített és a megszüntetett munkaviszonyokat. Az ezt megelőző munkaviszonyok nyilvántartása érdekében a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítótól vették át a korábbi adatokat. Ezek pontosítása, aktualizálása, tisztítása a munkaadók közreműködésével, illetve a megszűnt cégek esetében más adatbázisok segítségével gyakorlatilag befejeződött. Mindennek nyomán a nyilvántartás 95 százalékos pontossággal képes informálni a versenyszférában dolgozók foglalkoztatási adatairól.
Az EMMA egyedülálló adatbázis Magyarországon. A hasznosítást a jól felépített adattárház és a rugalmas lekérdezési rendszer teszi lehetővé. A nyilvántartás mind a munkavállalókra, mind a munkáltatókra tartalmaz információkat.
Az egységes munkaügyi adatbázis felhasználásával információk nyerhetők a munkaerő-piaci mozgásokról, illetve a munkapiac résztvevőiről. Ugyanakkor a tárolt adatok szerkezeti elemzésekre is módot adnak az alkalmazottak korcsoportja, neme, iskolai végzettsége és állampolgársága szerint. Lehetséges továbbá a foglalkoztatók, a nemzetgazdasági ágazatok, valamint a területi jellemzők szerinti vizsgálódás is. Mindez új perspektívát nyit az elemzők, kutatók előtt.
Adler Judit szerint természetesen eddig is rendelkezésre álltak információk a foglalkoztatottak számáról és struktúrájáról, de azok tartalma eltérő a most felállított adatbázisétól. Eddig a foglalkoztatottakról a két legfontosabb információforrás a KSH munkaerő-felmérése, illetve az intézményi statisztika volt.
Az előbbi a lakosság megkérdezésén alapul. A kérdezőbiztosok negyedévente 66 ezer személyt keresnek fel, s azt tudakolják, hogy volt-e az előző héten legalább egyórányi jövedelemszerző munkája az illetőnek, illetve ha nem, keresett-e rendszeresen, aktívan munkát. A KSH a válaszok alapján számítja az országos munkanélküliségi, foglalkoztatottsági és inaktivitási adatokat.
Párhuzamos adatbázisok
Különbségeket eddig is lehetett tapasztalni. Mivel – például – a munkaügyi központok regisztrációjába azok az állástalanok is bejelentkezhetnek, akik nem keresnek rendszeresen munkát, ezért a regisztrált munkanélküliek száma folyamatosan körülbelül 100 ezerrel több, mint a KSH munkaerő-felmérése által közölt munkanélküliségi mutató.
Feltételezhető ugyanakkor az is, hogy a kérdezőbiztosoknak azok közül is többen nyilatkoznak úgy, hogy van jövedelemszerző munkájuk – tehát foglalkoztatottak –, akik a jövedelmüket feketemunkával szerzik. Elvileg ezt nem áll érdekükben letagadni, a kérdezőbiztos ugyanis nem hatóságot képvisel. (Bár az sem kizárt, hogy eltitkolják). Ennek ellenére lehetséges, hogy a KSH munkaerő-felmérésében szereplő foglalkoztatottsági mutató azonos adatkörben is magasabb lesz az EMMA-ban szereplő adatnál.
A másik, ugyancsak a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatforrás a KSH évközi intézményi adatfelvétele, amely a legalább öt dolgozóval tevékenykedő cégek, illetve a költségvetési szféra alkalmazottainak számát közli.
A kutató szólt arról is, hogy adatvédelmi okok miatt jelenleg az EMMA tisztított adatait nem használhatja fel az egészség- és a nyugdíjbiztosító, valamint az APEH sem, jóllehet, a rendezett munkaügyi kapcsolatok szükségessé tennék ezen adatbázisok összekapcsolását. Ugyanakkor javítaná az EMMA használhatóságát az is, ha kibővülne a költségvetési szféra foglalkoztatási adataival. Ha ez utóbbi, valamint az adatbázisok összekapcsolása megvalósulna, az alapot adna arra, hogy a munkáltatóknak csak egy helyre kelljen bejelenteniük – a jelenlegi 4-5 helyett – a munkaerő-piaci adatokat.
Az adatbázis lehetőségeinek jobb hasznosítását jelentené az is, ha a jövőben nemcsak arról közölnének információkat a munkáltatók, hogy a belépő vagy a kilépő munkavállalónak milyen a munkaköre és a képzettsége, hanem mód nyílna a munkaviszony alatt a munkakörben, képzettségben történő változások követésére is. Ez számos munkaerő-piaci tanulsággal szolgálna. Végezetül szintén technikai kérdés, hogy az adatbázis egyelőre nem használhatja a FEOR-osztályozást, ezért a munkakörökre vonatkozó információit nehezebb összevetni a KSH adataival.
15-74 éves népesség gazdasági aktivitása 2004. január-2006. február
Időszak
Foglalkoztatottak
Munkanélküliek
Gazdaságilag aktívak
Gazdaságilag nem aktívak
Munkanélküliségi ráta (%)
Foglalkoztatási arány (%)
Aktivitási arány (%)
2004. január-március
3891,5
252,2
4143,7
3580,7
6,1
50,4
53,6
2004. június-augusztus
3904,0
246,6
4150,6
3569,4
5,9
50,6
53,8
2004. december-2005. február
3877,2
286,8
4164,0
3558,4
6,9
50,2
53,9
2005. június-augusztus
3917,0
302,5
4219,5
3502,7
7,2
50,7
54,6
2005. december-2006. február
3882,9
326,5
4209,4
3512,7
7,8
50,3
54,5
Forrás: KSH
