Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a 31. számú Magyar Közlönyben tette közzé a 2006. április 1-je és április 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat.
Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ólmozatlan motorbenzinek
ESZ-95 262 Ft/l
ESZ-98 272 Ft/l
Gázolaj259 Ft/l
Keverék279 Ft/l
Azbeszttel kapcsolatos munkavédelmi intézkedések
A szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletet, amikor a munkavégzés során a munkavállalók azbesztből vagy azbeszttartalmú termékből, illetve azbeszttartalmú termékkel végzett tevékenységből származó kockázatnak (azbesztexpozíciónak) ténylegesen vagy feltételezhetően ki vannak téve.
A 32-es Magyar Közlönyben megjelent, április 15-én hatályba lépő jogszabály szerint a munkáltató köteles minden olyan tevékenység esetében, amikor azbesztexpozíció kockázata feltételezhető, kockázatértékelést végezni, amelyből megállapítható a munkavállalót érő azbesztexpozíció jellege és mértéke.
A kockázatosnak minősített tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézetének.
A munkavállalókat érő azbesztexpozíciót elsősorban a következő intézkedések alkalmazásával kell csökkenteni:
– a munkahelyen azbeszt hatásának ténylegesen vagy feltételezhetően kitett munkavállalók létszámát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb számban kell meghatározni és tartani,
– az egyes munkafolyamatokat úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy ne keletkezzen azbesztpor, illetve ha ez elkerülhetetlen, akkor meg kell akadályozni az azbesztpornak a levegőbe jutását,
– az azbeszt kezelésére szolgáló helyiséget és berendezést úgy kell kialakítani, hogy rendszeresen és hatékonyan (pormentesen) tisztítható és karbantartható legyen.
A Legfelsőbb Bíróság a 13. havi illetményről
A Magyar Közlöny 15. számában jelent meg a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata (1/2006. PJE szám), amely megállapítja, hogy a 13. havi illetmény 2004-re is jár a jogosultaknak.
A 2004-re vonatkozó egyhavi különjuttatást 2005. január 17-éig kellett kifizetni. Ha a munkáltató ekkor egyhavi különjuttatást fizetett, ezzel a 2004-es járandóságot teljesítette, ilyen esetben a munkavállaló 2004-re vonatkozó igényt - függetlenül attól, a munkáltató milyen jogcímet jelölt meg a kifizetésre - alappal nem támaszthat.
Kifogás a bírósági eljárás elhúzódása miatt
A Magyar Közlöny 17. száma tartalmazza a 2006. évi XIX. törvényt, amely a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás jogintézmények bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szól. Atörvény 2006. április 1-jétől hatályos.
Az új jogintézmény bevezetésének elvi indoka a törvényi indokolás szerint a jogállami működés egyik legfontosabb eleme, a jogbiztonság, amelynek része, hogy mind a büntető-, mind a polgári ügyekben ésszerű időn belül szülessen döntés a bíróságokon. A strasbourgi szervekhez benyújtott magyar panaszok tapasztalatai szerint a magyar ügyek jelentős részét a polgári és büntetőperek elhúzódása miatti panaszok teszik ki. A bírósági jogkörben okozott kár megtérítésének szabályai nem teremtettek ehhez hatékony jogorvoslatot. Ezért a bírósági eljárások elhúzódása miatti kifogás jogintézményének kialakítását a külföldi – elsősorban osztrák – tapasztalatok alapján, a magyar eljárási sajátosságok indokolták.
Két törvény módosítására kerül sor az új jogszabályban: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) rendelkezéseinek megváltoztatására. A két eljárási szabály rendkívül hasonló módon rendezi a kérdést.
A perbeli személyek az ügyben eljáró bíróságnál írásban nyújthatnak be kifogást, az eggyel magasabb szintű bíróságtól kérve a mulasztás tényének megállapítását. A kérelem alapján a mulasztó bíróságot – megfelelő határidő kitűzésével – utasítják az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy az elmulasztott határozat meghozatalára.
Kifogás három esetben terjeszthető elő. Egyrészt, ha törvény szabott a bíróság részére az egyes eljárási cselekményekre határidőt, másrészt, ha a bíróság határozott meg az eljárásban részt vevő részére ilyen határidőt, és ez a határidő eredménytelenül -, a második esetben anélkül – telt el, hogy a bíróság sürgette volna a felet. A harmadik eset, ha a bíróság utolsó érdemi intézkedése óta eredménytelenül eltelt az az ésszerű idő, amely elegendő lehetett volna arra, hogy a bíróság az eljárási cselekményt elvégezze vagy annak elvégzéséről rendelkezzen.
Ésszerű határidő
A polgári perrendtartás értelmében a per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belüli befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. Ezzel ellentétben a büntetőeljárás nem használja az ésszerű idő fogalmát, ugyanakkor ebben a törvényben számos konkrét eljárási határidő található, melyek elmulasztása esetén a kifogás a polgári ügyekhez hasonlóan benyújtható.
Felesleges bizonyítás
Nem terjed ki ugyanakkor a kifogás arra az esetre, amikor a fél úgy ítéli meg, hogy a bíróság feleslegesen rendelt el bizonyítást. Ezt továbbra is a per érdemében hozott döntés elleni fellebbezésben kell majd vitatni. Nincs helye kifogás előterjesztésének olyan határozatok ellen sem, amelyekkel szemben külön jogorvoslatra van szükség.
A kifogás elbírálása
A kifogást rövid határidőn belül el kell bírálni. Maga az ügyben eljáró bíróság is megteheti a szükséges intézkedéseket (pl. az ítélet írásba foglalásának elmaradása esetén). Ha az eljáró bíró a kifogást nem tartja alaposnak, azt megküldi az ellenfél részére, aki észrevételeit a kézbesítéstől számított 8 napon belül terjesztheti elő. Ahatáridő elteltét követően a bíróságnak valamennyi iratot 8 napon belül fel kell terjesztenie a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz, amely 15 napon belül döntést hoz, és alapos kifogás esetén felhívja az eljáró bíróságot, hogy a megadott határidőn belül intézkedjen az ügy továbbvitele iránt. A kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott, konkrét eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja, mivel ez már a bírósági függetlenség megsértését jelentené. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
A polgári ügyek során, ha a kifogást előterjesztő ismételten alaptalan kifogást nyújt be, őt a kifogást elbíráló bíróság az elutasító határozatában pénzbírsággal is sújthatja. Erre büntetőeljárásban nincs lehetőség.
Bár a kifogásra vonatkozó szabályok csak április 1-jétől hatályosak, kifogást már a folyamatban lévő ügyekben is be lehet nyújtani.
A lobbizás törvényi keretei
A lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény kihirdetésére a Magyar Közlöny 25. számában került sor, rendelkezései 2006. szeptember 1-jén lépnek hatályba. (A törvény a lobbi szót magyaros írásmód szerint tartalmazza.)
A központi döntések legitimációját növeli, ha az érintettek átlátható, szabályozott módon részt vehetnek a számukra fontos döntések meghozatalában. Az érdekközvetítő, befolyásoló tevékenységet szabályozott keretek között, a tisztességtelen eszközöket és módokat kerülve, jogállami környezetben és feltételekkel kell gyakorolni.
A lobbitevékenység a törvény értelmében megbízás alapján, üzletszerűen folytatott érdekérvényesítés. A lobbizás nagyon sokféle, akár előre meg nem határozható tevékenység formájában is megnyilvánulhat. A törvény értelmező rendelkezése szerint lobbitevékenységnek tekintendő minden olyan, megbízás alapján, üzletszerűen folytatott tevékenység vagy magatartás, amely közhatalmi döntés befolyásolására irányul vagy érdekérvényesítést céloz.
A lobbisták, lobbiszervezetek azok a piaci szereplők, amelyek megbízás alapján, üzletszerűen végeznek lobbitevékenységet az Országgyűlésnél, a kormánynál, az önkormányzatoknál, valamint ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szerveknél vagy személyeknél. Lobbiszervezetek továbbá azok a jogi személyek is, amelyeknek főtevékenysége ugyan nem a lobbizás, de rendelkeznek lobbizással foglalkozó szervezeti egységgel, nyilvántartásba vetetik magukat és betartják a lobbiszervezetekre vonatkozó szabályokat.
Nyilvántartás, beszámoló
A szabályozás előírja a nyilvántartásba vételt az üzletszerűen lobbitevékenységet végző szervezetek és természetes személyek részére is. A konkrét érdekérvényesítő tevékenységről a negyedévente készítendő tájékoztatókban számolnak be a lobbisták, felsorolva, kinek a megbízására, milyen tevékenységet végeztek, kapcsolatba léptek-e a döntéshozó szerv tagjával, munkavállalójával, bármilyen juttatást, kedvezményt, előnyt biztosítottak-e bárki számára a lobbitevékenységgel kapcsolatban. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Összeférhetetlenség
A lobbisták törvényes eljárásába tartozik, hogy például nem képviselhetnek egymással ellentétes érdekeket, nem használhatják fel a megbízótól kapott információt a megbízó hátrányára. Fontos része a jogi szabályozásnak az összeférhetetlenség rendezése. A törvény kizárja, hogy az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az állami vezető, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat képviselő-testületének vagy bizottságának tagja, a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke lobbitevékenységet folytathasson.
Szankciók
Amennyiben valamely lobbista vagy lobbiszervezet megszegi a törvény szabályait, például meg nem engedett eszközökkel próbálja meg a döntéshozót befolyásolni, vagy nem tartja be a tájékoztatóhoz kapcsolódó szabályokat, őt a nyilvántartásból törölni kell, és meghatározott ideig eltiltják a lobbitevékenység folytatásától. Ha a lobbisták vagy a lobbiszervezetek nyilvántartásába fel nem vett személy vagy szervezet végez lobbitevékenységet, 10 000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
A szakképzés feltételei
A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről alkotott rendeletet az Oktatási Minisztérium. A 8/2006. (III. 23.) OM rendelet hatálya kiterjed az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, költségvetési szervként vagy jogi személy részeként létrehozott és a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhelyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra.
