Munkanélküliség – számokban
A 2005. november és 2006. január közötti időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 898 ezer és a munkanélkülieké 318 ezer volt; a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékot tett ki. Egy évvel korábban a munkanélküliségi ráta 6,9 százalék volt – tudatta a KSH márciusban. Az állástalanok száma a vizsgált időszakban 40 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek 19,9 százaléka a 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,3 százalék volt, némileg magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Az állástalanok 45,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 1,1 százalékponttal több, mint tavaly.
Ügyfélbarát kirendeltségek
Folyamatosan újítják fel az ország munkaügyi kirendeltségeit; az idén nyolcvan készül el, s várja önkiszolgálásra is alkalmas felszereléssel az ügyfeleket – hangzott el a témában tartott tájékoztatón márciusban. A korszerűsítési program keretében 2010-re valamennyi kirendeltség modern, ügyfélbarát körülményeket teremt az álláskeresőknek és az ügyfélként jelentkező munkáltatóknak. A szolgálat kirendeltségei évente 800 ezer ügyfelet fogadnak. Az elérhetőségi lehetőségek kiegészültek az önkormányzatoknál, civil szervezeteknél, illetve a teleházakban létesített 350 úgynevezett információs ponttal.
Területfejlesztési programok
A területfejlesztési Phare-programok főként az ország hátrányos helyzetben lévő régióit támogatták – derül ki az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) összesítéséből. Magyarország számára e projektek mintegy 180 millió euró – 45 milliárd forint – támogatásra teremtettek lehetőséget 1992-2003 között. A támogatások révén többségében gazdaságfejlesztési, munkaerő-piaci, infrastrukturális és turisztikai beruházások valósultak meg. A források 26 százalékát Észak-Magyarországon, 25 százalékát az Észak-Alföldön, 18 százalékát a Dél-Alföldön, 13 százalékát Dél-Dunántúlon, 9 százalékát Közép-Magyarországon, 5 százalékát Közép-Dunántúlon, 4 százalékát pedig Nyugat-Dunántúlon használták fel.
Nőtt a reálkereset
Az idén januárban a reálkereset – a fogyasztóiár-index 2,7 százalékos növekedése mellett – 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal márciusban. Januárban a versenyszférában dolgozók bruttó átlagkeresete 8,1, a költségvetési szférában dolgozóké 4,7 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszaki értékénél. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó 195 500, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 147 800 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél tevékenykedők bruttó átlagkeresete 312 100 forint volt, ami az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi különjuttatást is tartalmazza.
Felmérés a bérekről
Az idén átlagosan 4 százalékkal nőnek a fizetések Európában, ezen belül a kelet-európaiak magasabb, 5,5 százalékos bérnövekedésre számíthatnak, míg nyugati szomszédaik csupán 3,5 százalékosra. A Hewitt Associates humánerőforrás-tanácsadó cég 15 európai ország – köztük Magyarország – több mint ezer magán-, illetve állami vállalatának megkérdezésével végzett felmérést az idén várható bérnövekedésről. A márciusban közzétett tanulmány megállapításai szerint a keresetnövekedés mértéke minden országban főként az infláció és a gazdasági bővülés mértékével áll korrelációban. A felmérés szerint a képzettségi szint nem befolyásolja a bérnövekedés mértékét. A felsővezetők keresete az idén hasonló százalékban nő, mint a munkatársaké.
Ipari Park pályázat
A gazdasági tárca meghirdette a 2006. évi Ipari Park pályázatot. A felhívás szerint az a cél, hogy lehetőség teremtődjék az "Ipari Park" cím elnyerésére olyan szervezetek számára, amelyek az ipari parkban, illetve annak környékén működő - elsősorban kis- és közepes – vállalkozások számára széles körű üzleti és innovációs szolgáltatásokat nyújtanak. A pályázatokat június 30-áig lehet beadni, eredményhirdetés szeptemberben várható. A szaktárca adatai szerint 2006 elején 179 ipari park működött az országban, 9870 hektáron. Az ipari parkokban 2855 vállalkozás 154 ezer munkavállalóval tevékenykedik.
Moduláris képzés
Az idén ősztől moduláris képzésben vehetnek részt a jelentkezők a gépészet és a kereskedelem, a marketing és az üzleti adminisztráció szakmacsoportokban – tudatta Nagy László, a Nemzeti Szakképzési Intézet főigazgatója márciusban. Elmondta: körülbelül 40 iskolai rendszerben oktatott szakmánál kínálják majd ezt az új lehetőséget a Térségi Integrált Szakképző Központok. A moduláris rendszer általános, valamennyi szakmánál történő bevezetése a jövő év elejétől folyamatosan történik majd. Erre azt követően kerülhet sor, hogy a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit a szakképesítésekért felelős miniszterek rendeletben kiadják. Az ütemezés szerint 2007 őszétől az iskolai rendszerű szakképzésben is általánossá válik a moduláris képzés.
