Az NFT I. keretében megítélt támogatások mintegy 1700 településre jutottak el. Az öt operatív programra 31217 pályázat érkezett, 1400 milliárd forintos támogatási igénnyel, ami több mint kétszerese a teljes, 677 milliárd forintos keretnek. Az adatok szerint a főváros és Pest megye után az északkeleti országrész, vagyis Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye pályázói voltak a legaktívabbak.
Az operatív programok irányító hatóságai 13 400 pályázónak összesen csaknem 607 milliárd forint, legnagyobbrészt az Európai Unió strukturális alapjaiból társfinanszírozott támogatást ítéltek oda. A legtöbb nyertes pályázatot a fővárosban (2930) és Pest megyében (1072), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén (898), Hajdú-Bihar (886) és Csongrád (815) megyében regisztrálták.
Az elnyert támogatások tekintetében a főváros (109,6 milliárd forint) után, Pest megyét megelőzve, Borsod-Abaúj-Zemplén (55,6 milliárd), Hajdú-Bihar (42,5 milliárd) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (37,2 milliárd forint) vitte a prímet.
A nyertes pályázók közül a február végi adatok szerint 9842 projektgazdával kötöttek támogatási szerződést, összesen több mint 515 milliárd forintnyi értékben. A hivatal tájékoztatása szerint a kifizetések folyamatosan gyorsulnak: eddig 5478 projektgazda számlájára összesen 147,6 milliárd forint európai uniós társfinanszírozású fejlesztési forrást utaltak át. A kifizetések összege Budapest (31,9 milliárd) mellett Békés (12,1 milliárd) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (10,3 milliárd forint) meghaladta a 10 milliárd forintot, s nincs olyan megyéje az országnak, ahol a megítélt támogatások nagysága ne haladná meg a 10 milliárd, a kifizetéseké pedig a 3 milliárd forintot.
HEFOP-pályázatok
Bár az NFT I. programjai közül az agráriumot és a gazdasági versenyképességet támogató projektek is komoly hatással vannak a foglalkoztatásra, elsősorban mégis a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) az, amely konkrétan a munkaerő-fejlesztést támogatja.
A HEFOP keretében indított foglalkoztatással, felnőttképzéssel összefüggő célokra 73,2 milliárd forint áll rendelkezésre 2004-2006 között, ebből eddig csaknem 63,6 milliárd forintnyi támogatást kötöttek le, illetve ítéltek oda a pályázatokra, központi programokra – tudatta Torda Ildikó, a pályáztatást intéző ESZA Kht. kommunikációs vezetője.
A 63,6 milliárd forint nagyobb részét a központi programok finanszírozása teszi ki. Összesen 1900 pályázat érkezett a HEFOP kiírásaira, csaknem 61 milliárdos teljes támogatási igénnyel. A nyertes pályázatok száma 617, az elbírálandó beadványok száma 471, az odaítélt támogatási összeg 17,6 milliárd forint. A központi programokra, illetve szolgáltatást nyújtó konzorciummal történt szerződésre mintegy 46 milliárd forint fordítható.
Az első pályázatokat a HEFOP keretében 2004-ben írták ki, mostanra már 17 igénylő a vállalt programot befejezte, ennek eredményeként e támogatást elnyert cégek 841 dolgozója szerzett – saját maga és munkáltatója versenyképességét javító – képzettséget. A dolgozók mások mellett a papíripar, a csomagolóanyag-gyártás területén, takarékszövetkezetnél, szoftverfejlesztési, távközlési, számítástechnikai cégnél, szervizeléssel foglalkozó, illetve építőipari vállalkozásoknál fejezték be a továbbképzést az elnyert támogatást felhasználva.
A képzések között volt nyelvi és uniós ismeretek oktatása, vezetői készségek fejlesztése, szervezetfejlesztés és csapatépítés, ügyfélkezelési tréning, értékesítési tréning, eladástechnika, valamint kommunikációs készségek fejlesztése. A cégek és dolgozóik versenyképességét javító képzésekhez összesen 67 cég nyert el 544 millió forintos támogatást. A 67 munkáltató közül 50 még folytatja a programot.
Nők a munkaerőpiacon
Sok más programra is kiírták már korábban a pályázatokat. Például a nők munkaerő-piaci részvételének támogatására, a családi kötelezettségek és a munka összehangolásának segítésére. Pályázatok jelentek meg a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása érdekében is, például alternatív munkaerő-piaci képzésre és foglalkoztatásra.
A pályázatok része volt - az új munkahelyek létesítését is elősegítve – a vállalkozói készségek fejlesztése. Miként jelentkezni lehetett a felnőttképzés hozzáférésének javítása céljából is.
A központi programok közül 8,2 milliárd forint áll rendelkezésre a munkaügyi intézményrendszer modernizálásához. A másik központi program révén 29,8 milliárd forintból a munkaügyi intézményrendszer indíthat a szokásosnál kedvezőbb feltételekkel különféle tréningeket, képzéseket, támogatott foglalkoztatásokat. A harmadik központi program 3,5 milliárd forintos támogatással a felnőttképzési módszerek fejlesztését szolgálja. A negyedik pedig 3,9 milliárd forintot szánt a szakképesítéssel nem rendelkező személyek továbbképzésére.
A hivatalos adatok szerint az EU strukturális alapjainak támogatásával az ország több mint 1700 településén, összesen 840 milliárd forint értékben valósul meg valamilyen fejlesztés, 40 ezer új munkahely megteremtését és 110 ezer álláshely megóvását elősegítve.
Többletpontszám a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP Irányító Hatósága a napokban hirdette meg a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését támogató pályázat (GVOP 2.1.1.) negyedik szakaszát. A nyertes projektek támogatására előirányzott összeg 4 milliárd Ft. A pályázatok benyújtására 2006. április 3-ától 2006. május 5-éig van lehetőség. A pályázati felhívás a www.gkm.gov.hu, a www.lendulet.hu, valamint a www.mvf.hu weboldalakról tölthető le.
A "Műszaki-technológiai fejlesztés" pályázat eddigi három szakaszában összesen 35,7 milliárd forint értékben született kis- és középvállalkozások eszközvásárlását, telephelyfejlesztését támogató döntés. A közel 2000 megkötött szerződésre – a benyújtott elszámolások alapján – több mint 9,5 milliárd forintot fizettek ki.
A korábbiakhoz képest módosulnak a támogatás feltételei. Így például ingatlanépítés, -bővítés, -korszerűsítés, -átalakítás, -átépítés, -felújítás költsége nem támogatható, a pályázat alapvetően eszközbeszerzésre, műszaki gépek és berendezések beszerzésére, illetve technológiai fejlesztésre irányul.
A bírálati szempontrendszerben hangsúlyosabban jelennek meg a vállalkozás gazdálkodási adatai, a növekedést felmutató pályázó a korábbiaknál több ponthoz juthat az értékelés során.
Megszűnik azonban a foglalkoztatotti létszám bővítésével kapcsolatos kötelezettségvállalás, de továbbra is előnyt élveznek a hátrányos helyzetű embereket foglalkoztató vállalkozások. A nők, a fogyatékkal élők, a romák és további hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásáért (például pályakezdők, gyesről visszatérő nők, 50 év felettiek, munkanélküliek), valamint a munkahelyi esélyegyenlőséget javító egyéb intézkedésekért (például akadálymentesített vagy családbarát munkahelyért) továbbra is többletpontszám jár.
Szintén több pont szerezhető, ha a pályázó mérsékelten vagy jelentősen elmaradott térségben valósítja meg projektjét.
Új álláshelyek
A vállalkozások az idén február 28-áig adhattak be pályázatot a beruházás helye szerint illetékes munkaügyi központhoz új munkahelyek létesítésére, aminek támogatására 1,8 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a Munkaerő-piaci Alapból.
A pályázati kiírás szerint munkahelyenként általában 800 ezer forint nyerhető. Ennél több lehet a megítélendő összeg a hátrányos helyzetű térségekből, településekről pályázók esetében, s kiegészíthető a forrás azzal is, ha az ajánlattevő regisztrált munkanélkülit alkalmaz vagy szerepet vállal a romák foglalkoztatási helyzetének javításában.
Pályázni legalább öt új munkahely létesítésével lehetett, vállalva azt is, hogy a cég a támogatással létrehozott kapacitást, szolgáltatást legalább öt évig fenntartja. A felvett dolgozókat a vállalati kategóriától függően 2-3 évig kell foglalkoztatni. A beruházásokat legkésőbb november 30-áig kell befejezni.
A munkaügyi központok március végéig értékelték a beadványokat, s tettek javaslatot a minisztériumnak. A tárca április 21-éig dönt a támogatásokról. Pályázatonként legfeljebb 80 millió forint nyerhető el, azonban a hátrányos helyzetű térségekben, településeken ennek a duplája, 160 millió forint. Aki több mint 300 új munkahely létesítését vállalja, a munkaerő-piaci helyzet alapján további, legfeljebb 100 millió forintos forráshoz is hozzájuthat.
E pályázati forma iránt évek óta igen nagy az érdeklődés. Más konstrukcióban – egyéb beruházásösztönző programok forrásait kiegészítve – már 1999-től ösztönzik az új munkahelyek létesítését. Önálló támogatási formaként 2002-től írták ki a pályázatokat. A feltételek szigorúak, a támogatott pályázóknál rendszeresen ellenőrzik a vállaltak teljesítését. Amennyiben a vállalkozás új, vagy többletlétszáma a vállalt mérték 75 százaléka alá csökken, a támogatást pótlékokkal, büntetőkamattal növelve kell visszafizetni. A már működő cégek foglalkoztatási kötelezettsége a korábbi létszám fenntartására is vonatkozik. A tapasztalatok szerint a támogatottak csak körülbelül 5 százaléka nem teljesíti a vállaltakat.
Tavaly e pályázati forrás 1,5 milliárd forint volt, amiből 68 munkáltató 1704 munkahely létesítéséhez kapott segítséget. A támogatott vállalkozások 1044 munkanélküli foglalkoztatására vállaltak kötelezettséget.
Tanácsok a sikeres EU-pályázatok elkészítéséhez
Első lépésként utána kell járni, létezik-e olyan aktuális támogatási program, alap, melynek célkitűzései összeegyeztethetőek a potenciális pályázó céljaival. Ennek felderítésére nagy segítséget jelenthetnek a Nemzeti Fejlesztési Hivatal honlapja, a pályázatfigyelő internetes oldalak, a szakintézmények és tárcák erre szakosodott egységei, valamint az ország számos pontján megtalálható EU-információs központok. A pályázat kiválasztásakor a következő szempontokat érdemes mérlegelni: pontosan mi a fejlesztés célja; milyen eszközökkel kívánjuk azt megvalósítani; milyen módszerek alkalmazását tekintjük célravezetőnek; siker esetén ki profitál az eredményből?
Érdemes ellenőrizni, hogy a megbízó szervezet beletartozik-e a támogatásra jogosultak körébe. Gyakoriak például a csak önkormányzatoknak és/vagy nonprofit szervezeteknek szóló kiírások. Ha több szervezet tervezi egy projekt közös megvalósítását, azoknál a jogosultságot külön-külön meg kell vizsgálni.
A pályázat megírásakor törekedni kell a rövid és tömör megfogalmazásra. A benyújtandó csomag legyen áttekinthető, tartalmilag tagolt és jól kezelhető. Az eredeti és másolati példányok legyenek egyenként lefűzve. Fontos a pályázati kiírásban foglaltak pontos betartása. A pályázati dokumentumokat a megfelelő helyeken, a megfelelő személyeknek kell aláírniuk.
A költségvetés a projekt egyik legérzékenyebb pontja. Csak olyasmire célszerű támogatást kérni, amire a terv megvalósításához feltétlenül szükség van. Reális árakon, reális bérekkel kell számolni. A költségvetésre vonatkozó szabályok betartása és annak belső, számszaki konzisztenciája különösen fontos.
Mindig elegendő időt kell hagyni a munka lezárására, az ellenőrzésre, a végső simításokra. Az esetek többségében az ilyenkor felmerülő problémák érdemi kezelése döntő lehet a pályázat eredményére nézve.
A csatolandó mellékletek listájának meghatározása az egyes operatív programokat irányító hatóságok, illetve a szaktárcák feladata, de várhatóan nem tér majd el jelentősen a hasonló pályázati rendszerekben jelenleg alkalmazott gyakorlattól. A pályázati formanyomtatvány mellékleteit az irányító hatóságnak a projekt jellege szerint kell meghatároznia. E mellékletek az alábbiak lehetnek:
– aláírási címpéldány;
– jogi státus igazolása;
– előző évi pénzügyi beszámolók;
– a saját és az egyéb finanszírozási források rendelkezésre állását igazoló dokumentumok;
– háttértanulmányok (üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, környezeti hatástanulmány, műszaki tervek);
– hatósági engedélyek;
– lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárás dokumentumai;
– tulajdoni lap;
– a megvalósításban részt vevő szakemberek önéletrajza;
– referenciák;
– a partnerekkel, illetve a lakossággal történt egyeztetések dokumentumai.
"Kék" munka
A kék munka lehetősége a kormány száz lépés programjában szereplő 22 foglalkoztatási lépés egyike volt. Ennek lényege, hogy megteremtsék a magánszemélyeknél alkalmi munkát (háztartási tevékenységet, gyermekfelügyeletet, javítást-karbantartást, kertgondozást) végzők foglalkoztatási biztonságát.
A foglalkoztatottak számára lehetőség nyílt arra, hogy "életmódszerűen" alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozhassanak (több helyen akár évi 200 napot), illetve tartós biztosítási jogviszonyt szerezzenek a munkanélküli-, az egészségügyi, illetve a nyugdíjellátásokra.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló törvény módosítása a végrehajtásához kapcsolódó FMM rendelettel együtt 2005. augusztus 1-jével lépett hatályba. A kék munka legalizálását szolgálja, hogy a magánszemély munkáltató a közteherjegy összegének 75 százalékát 2005. augusztus 1-jétől leírhatja a személyi jövedelemadójából, vagyis ténylegesen csak a közteher 25 százaléka terheli.
Ugyancsak a 22 lépés egyikeként a mezőgazdasági szezonális idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel való munkavállalás lehetőségét a korábbi havi 15-ről 60 napra emelték 2005. augusztus 1-jétől.
A törvénymódosítás lehetővé teszi a harmadik országbeli munkavállalók 60 napos szezonális mezőgazdasági alkalmi foglalkoztatását is. Az intézkedések hatására a munkaügyi tárca közlése szerint ugrásszerűen nőtt az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, 2005 végéig közel 270 ezer AM-könyvet váltottak ki a munkavállalók, míg 2004-ben összesen ennek a felét, 131 ezret. Dinamikusan megnőtt az eladott közteherjegyek értéke is, az év végére megközelítette az 1,5 milliárd forintot, míg 2004-ben 773,5 ezer forint volt. Az idén már januárban több mint 50 ezren váltották ki az AM-könyvet.
Ezt az intézményt 1997-ben vezették be, s az első évben csak alig több mint 20 ezer ilyen könyvet kértek az érintettek. Az AM-könyv 2002-ben lett népszerűbb, amikor a közteherjegy értékét 50 százalékkal, regisztrált munkanélküli foglalkoztatásánál 75 százalékkal csökkentették. A nagyobb használat miatt ugyanakkor nem mérséklődött, hanem jelentősen nőtt a közteherjegyekből származó bevétel. (Az alkalmi munkavállalásról további részletek olvashatók lapunk 42-44. oldalán.)
Start program
Ugyancsak tavaly indult a Start program, amely a pályakezdők elhelyezkedését hivatott támogatni. Az Országgyűlés 2005. június 27-én fogadta el a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló törvény módosítását. A 2005. október 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás alapján a korábbi járulékkedvezmény rendszerét egy rövidebb távon ható, nagyobb járulékkedvezményt tartalmazó szisztéma váltotta fel.
Az intézkedések nyomán a pályakezdőt alkalmazó munkáltatók a fiatal első két, munkában töltött évében alacsonyabb közterhet fizetnek. A programban való részvétel feltétele a Start-kártya. Ennek kiváltására azok a pályakezdők jogosultak, akik a huszonötödik életévüket, felsőfokú végzettségűek esetén a harmincadik életévüket még nem töltötték be, s a tanulmányaik befejezését követően első alkalommal helyezkednek el vagy pályájukat ösztöndíjasként kezdik.
A munkáltatóknak az egyébként 33,5 százalékot kitevő bérjárulékok helyett az első évben mindössze a bruttó kereset 15, a második évben 25 százalékát kell közteherként befizetniük. A program 2005-2006-os költségvetési fedezetére 4milliárd forintot meghaladó összeget tartalmaz a Munkaerő-piaci Alap.
A múlt év októbere óta kiadott Start-kártyák száma több mint 14 ezer, az igényelt kártyák száma meghaladta a 16 ezret; a szaktárca adatai szerint tehát a fiatalok és a munkáltatók körében közkedveltté vált e foglalkoztatási forma.
A Start-kártya nyújtotta kedvezményt a minimálbér másfélszereséig, felsőfokú végzettségűeknél annak kétszereséig érvényesítheti a foglalkoztató. A kedvezmény egymást követően több munkáltatónál is igénybe vehető. Az igazolványt az adóhatóság állítja ki, s a kiváltástól számított két évig érvényes.
Járulékkedvezmény a kkv-nak
Az idén január elsejétől – a kormány kis- és középvállalkozás-támogatási csomagjának részeként - kifejezetten a foglalkoztatás bővítésének támogatására irányuló intézkedéseket vezettek be e vállalkozói körben.
Azok a 250 fő alatti vállalkozások, amelyek létszámukat a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők köréből bővítik, egy évre mentesülnek a teljes munkáltatóijárulék-fizetés alól (29 százalék tb-járulék, 3 százalék munkáltatói járulék és 1950 Ft/hó/fő eho). A kedvezményt igénybe vevő vállalkozásoknak egyéves továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalniuk.
A munkáltatók az idén december végéig kapcsolódhatnak be a programba. A szaktárca várakozásai szerint a támogatás mintegy félmillió egyéni vállalkozót, 340 ezer működő társas vállalkozást és 60 ezer nonprofit szervezetet érinthet. Plusz egy foglalkoztatott után legfeljebb a minimálbér 130 százalékának megfelelő járulékalap után jár a kedvezmény.
Február végéig a járulékkedvezményt 81 munkáltató vette igénybe: 60 mikro-, 16 kis-, valamint 2 középvállalkozás és 3 civil szervezet, amelyek 104, legalább három hónapja regisztrált állástalan foglalkoztatásához kérték ezt a lehetőséget. A munkáltatók a helyileg illetékes munkaügyi kirendeltségen köthetnek megállapodást a kedvezmény igénybevételéről. Ezt nem visszaigénylik, hanem a hónaponkénti bevallásban tételesen közlik. A támogatás jogszerűségét az adóhatóság és a helyi munkaügyi központ is ellenőrzi.
Az első két hónapban a legnagyobb érdeklődést Budapestről, Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Tolna, Vas és Zala megyéből tapasztalták. A járulékkedvezményt igénybe vevő vállalkozások a legkülönfélébb állásokra vettek fel alkalmazottakat: a titkárnőtől a villamossági szerelőn és a mosónőn keresztül a biztosítási üzletkötőig.
Közhasznú munka
Továbbra is népszerű foglalkoztatási eszköz a közhasznú munka; a kabinet tavaly novemberben 7 milliárd forintos keretösszeggel indította el azt a féléves programot, amelynek keretében az idén júniusig mintegy 25 ezer ember közmunkában való részvételére van lehetőség. A pályázatra az összes önkormányzat egyharmada jelentkezett, önállóan vagy kistérségi társulás tagjaként. A 7 milliárdos programmal együtt az idén összesen 10 milliárd forintot fordítanak közmunkákra.
A MÁV-val például 1 milliárd forint értékű közös finanszírozású projektet indított el a munkaügyi tárca. Ebből az összegből több mint 1200 embernek tudnak munkát adni, akik a vasúti pályák mentén dolgoznak, gallyaznak, kaszálnak, rendezik az állomások környékét. AMÁV a megállapodás szerint 500 millió forinttal egészíti ki az 500 millió forintos központi forrást. Tavaly is indítottak hasonló közmunkát, akkor 200 millió forinttal járult hozzá a vasúttársaság a 200 millió forintos költségvetési pénzhez.
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a MÁV-val kötött együttműködés aláírásakor elmondta: az utóbbi néhány évben 5-6 milliárd forintot lehetett költeni közmunkákra, ehhez képest jelentős eredmény az idei 10 milliárd forint. A központi költségvetési forrásokat az együttműködő partnerek egészítik ki, például erdészetek, vízügyi intézmények.
Az FMM a közelmúltban indította el az agrártárcával, valamint több erdészeti részvénytársasággal közösen az erdők karbantartását szolgáló ugyancsak 1milliárd forintos közmunkaprogramot, s az idén is folytatódnak a parlagfű irtására szervezett akciók. Hasonló munkák indulnak az autópályák építésénél, illetve a nemzeti parkokban és a belvízvédelmi létesítményeknél.
Tervek 2007-től
Az NFT II., vagyis az "Új Magyarország program" társadalmi vitája még tart, a tervek szerint azt a kormány június végén terjeszti be Brüsszelnek. A 2007 és 2013 közötti időszakra szóló dokumentum mintegy 6650 milliárd forintos uniós fejlesztési forrás felhasználását teszi lehetővé. (A következő hét évben nagyjából évente juthat annyi uniós forrás Magyarországnak, mint 2000 és 2006 között összesen.) A hazai kormányzati pénzeszközökkel és a vállalkozások kapcsolódó beruházásaival együtt legalább 12-15 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg 2007-2013 között.
A program négy fő stratégiai elemet tartalmaz, ezek: versenyképes gazdaság, megújuló társadalom, élhető környezet és területi kohézió. A program részeként öt irányító hatóság operatív programjain, valamint számos központi, kiemelt programon keresztül valósulnak majd meg a fejlesztések. Az "Új Magyarország program" kiemelt elemét alkotják a régiók saját operatív programjai: ugyanis a 2007-től kezdődő, hétéves költségvetési időszakban a hét statisztikai régió önállóan dönthet majd az uniós források egynegyedének – az EU Regionális Fejlesztési Alapjából érkező források felének – felhasználásáról. Az ehhez szükséges terveket a régiók maguk készítik el, s az ő feladatuk lesz a pályáztatás is.
Fontos szerepet szán a dokumentum a fejlesztési központoknak: a főváros mellett Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, valamint – közösen – Székesfehérvár és Veszprém a meglévő egyetemi, kutatási, gazdasági, infrastrukturális és logisztikai adottságaira építve meghatározó feladatot kap majd egy-egy ágazat versenyképes fejlesztésében. A dokumentum a gazdaság versenyképességének javítását szolgáló intézkedéseket a következő prioritások mentén kívánja megvalósítani:
– az innovatív, tudás alapú gazdaság kialakítása;
– a kkv-k jövedelemtermelő képességének javítása;
– az üzleti környezet fejlesztése;
– az IKT-szektor fejlesztése;
– a versenyképes gazdaság emberi erőforrásainak megerősítése.
Mindezeken túl az NFT II. is nagy hangsúlyt helyez a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére, mind a vasút, mind a közút tekintetében.
Vita a számokról
Az eddig ismertetett tavalyi, illetve idei intézkedések számszerű eredményeket hoztak a foglalkoztatottak számának növekedésében, ugyanakkor 2005-ben 436 ezer fölé nőtt a regisztrált munkanélküliek száma a 2004. évi 400,6 ezerről, s az idén az első néhány hónapban is rendre több állástalan szerepelt a statisztikákban, mint a bázisidőszakban.
Csizmár Gábor munkaügyi miniszter szerint a 2002-2006 közötti kormányzati ciklus alatt 76 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. Elmondta: négy év alatt közel 406 ezer új munkahely jött létre és mintegy 330 ezer szűnt meg, azonban az új munkahelyek minőségükben lényegesen jobbak, mint amelyek megszűntek.
A munkaügyi kormányzat szerint több mint négyszázezer munkahely jöhet létre az EU következő költségvetéséből megvalósuló fejlesztések révén. A2007-2013 közötti időszakban, az építőiparban és a beszállítói körben legalább 350 ezer, a turisztika és az idegenforgalom területén 60 ezer, az üzleti szolgáltatások területén 15 ezer új állás keletkezhet a fejlesztések révén.
Családbarát munkahelyek
A "Családbarát munkahely 2006" pályázat díjazottjai március végén vették át kitüntető elismeréseiket Budapesten. Az ünnepélyes díjkiosztás alkalmával Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca vezetője emlékeztetett rá: a munkáltatóknak nemcsak Magyarországon, de Európában is nagy kihívás, hogy - helytállva a piaci versenyben – dolgozóiknak humánus és biztonságos munkakörülményeket teremtsenek. A hazai vállalkozások ez irányú törekvéseit jól jelzi, hogy az immár hetedik alkalommal meghirdetett pályázatra ötven cég jelentkezett.
A pályázatokat négy kategóriában értékelték, s azokat jutalmazták, amelyek hozzájárulnak a dolgozók munkahelyi és családi kötelezettségei összehangolásához, a beosztottak igényeihez jól igazodó munkaidő-szervezéshez, valamint a kollégák képzéséhez és a biztonságos, illetve az egészségvédelem szempontjait is érvényesítő munkahelyi viszonyok megteremtéséhez.
Kisvállalati kategóriában a budapesti Hacona Csomagolástechnikai Kft. kapta meg a "Családbarát munkahely" címet, az oklevelet pedig az ugyancsak fővárosi M.E. Trial Masters Kft. nyerte el. A középvállalatok közül a cím viselésére a budapesti GfK Hungária Piackutató Kft. bizonyult méltónak, míg oklevelet a váci Lukács & Tamás Autókereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a fajszi Pata József Gépipari Kft. kapott. Nagyvállalati kategóriában a legjobbnak kijáró címet a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. nyerte el; oklevéllel két céget, a törökbálinti dm-drogerie markt Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint a zalaegerszegi Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt.-t jutalmazták.
A költségvetési szervek versengésében a pécsi székhelyű Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság és az egri Heves Megyei Önkormányzat Markhot Ferenc Kórháza bizonyult a legjobbnak – mindkét intézmény viselheti a "Családbarát munkahely" címet. E kategóriában egyetlen munkáltató, a szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény nyert oklevelet
