Az irány jó, az áttöréshez azonban nem elegendő – nagyjából így értékelhetők az alkalmi munkavállalói könyv eddigi tapasztalatai. Bár egyre többen élnek a lehetőséggel - s a szakemberek optimisták e technika jövőjét illetően –, azonban az AM könyv alkalmazása még nem terjedt el a kívánt mértékben.
Kék és zöld könyv
A tavaly augusztusi változtatások nagyban módosították az alkalmi munkavállalást. A korrekciók nyomán az állástalanokat foglalkoztató magánszemély a közteherjegy értékének 75 százalékát leírhatja a személyi jövedelemadójából. De talán a legalapvetőbb módosítás, hogy a munkáltatók kétféle könyvet állítanak ki: a kéket a magyarországi és az uniós tagállamok valamelyikéből származó kenyérkeresők számára, a zöldet pedig más külföldiek használhatják; ez utóbbit kizárólag mezőgazdasági idénymunka esetén.
Alapszabály, hogy egy évben legfeljebb 200 napot dolgozhat AM könyvvel az a személy, akinek a nevére kiállították a dokumentumot. A munkáltató ugyanazzal a foglalkoztatottal legfeljebb folyamatosan öt, egy naptári hónapon belül legfeljebb 15, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig dolgozhat alkalmi munkavállalói könyvvel.
A munkavégzést különböző színű oldalakon regisztrálják: a fehéreken azok az adatok szerepelnek, amelyek nem mezőgazdasági munkára, illetve nem magánszemély és kiemelt közhasznú szervezet számára elvégzett feladatra vonatkoznak. A munkavállaló – az e körbe sorolható munkáltatónál - egy naptári évben legfeljebb 90 napig, több társaságnál legfeljebb összesen 120 napig létesíthet munkaviszonyt.
A halványkék oldalakon tüntetik fel a magánszemélyek és a kiemelten közhasznú szervezetek alkalmazottainak alkalmi munkáját. A zöld színű lapok arról tanúskodnak, hogy mezőgazdasági munkát végzett az illető. Ez esetben más szabályok érvényesek, hiszen a mezőgazdasági tevékenységet végző munkáltató ugyanazzal a foglalkoztatottal folyamatosan legfeljebb öt napig, egy éven belül legfeljebb 90 napig dolgozhat, ha a tevékenységet alkalmi munkaként kívánja elismertetni. Érdemes azonban tudni, hogy – nyilvánvalóan a munka idényjellege miatt – a havi 15 napos foglalkoztatási korlátozás ez esetben nem érvényes.
Kiszámítható viszonyok
Az eddigi tapasztalatok szerint az újítás elsősorban a mezőgazdaságban váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legtöbb könyvet Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében állították ki – tudtuk meg a Foglalkoztatási Hivataltól. Tavaly összesen 268 ezer AM könyvet váltottak ki, s ezek közül 112 ezret az utolsó öt hónapban.
E konstrukció az egyik legszimpatikusabb munkaügyi lépése volt a kormánynak – értékelte Borsik János. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: különösen a munkaügyi problémákkal nehezen küszködő megyékben, mindenekelőtt a keleti országrészben és Észak-Magyarországon volt égető szükség az alkalmi munkát végzők jogviszonyának rendezésére. Az sem meglepő, hogy kiváltképp a mezőgazdaságban jelent előrelépést az AM könyv, hiszen e térségekben nemcsak a kevés munkalehetőség nehezíti az állástalanok helyzetét, hanem a határon túlról érkező konkurencia is. A főként Romániából, illetve Szlovákiából jelentkező olcsó munkaerő gyakorta rontja a kelet-magyarországiak foglalkoztatási esélyeit, számukra tehát mindenképpen fontos, hogy kiszámíthatóbb módon foglalkoztassák őket.
Persze tagadhatatlan, hogy ez csupán részben jelent számukra biztonságot, s nem ér fel azzal, mintha folyamatos munkaviszonyuk lenne. S el kell ismerni azt is, hogy az AM könyvvel bejelentettek számának többszöröse tevékenykedik időről időre néhány napot vagy hetet az agráriumban. Természetesen a költségvetés számára is fontos az alkalmi munkavállalók bejelentése, hiszen a közterhek befizetése bevételt jelent a büdzsének – tette hozzá a szakszervezeti elnök.
Munkajogi háttér
Az AM könyv természetesen nem oldhatja meg teljeskörűen sem a mezőgazdaságban foglalkoztatottak problémáját, sem a feketemunkát – hívta fel a figyelmet Borsik János. Arra kell törekedni, hogy mind többen és minél biztosabb körülmények kötött vállalhassanak munkát, s részesedjenek az alkalmazottaknak járó juttatásokban is. Ehhez azonban az AM könyv – ha nem is elhanyagolható, de - csupán egyetlen lépés. Változásra ezután is szükség van, s ha nem módosítanak a szabályozás mikéntjén, akkor csupán mérséklődik, de nem szűnik meg a kiszolgáltatottság – hangsúlyozta az elnök.
Borsik János úgy véli, meg kellene emelni az alkalmi munkavállalói könyv társadalombiztosítási összegeit, illetve stabilabb munkajogi hátteret kellene teremteni mellé. Összességében tehát e konstrukció feltételeit minél inkább közelíteni kellene a hagyományos napi 8 órás, határozatlan idejű foglalkoztatotti viszonyhoz.
Mindezzel együtt örömteli, hogy az emberek mindinkább szeretnék hivatalossá tenni és elismertetni, hogy – ha csak néhány napot is, de - kenyérkereső foglalkozáshoz jutottak. Éppen ezért arra kell törekedni, hogy e forma mindinkább megfeleljen a dolgozók igényeinek. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége – közelmúltbeli fórumán – éppen ennek érdekében igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a foglalkoztatáspolitika nem csupán egyetlen tárca ügye, hanem összkormányzati gondolkodást és cselekvést igényel.
Ugyanakkor az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak is napirendre kell tűznie az AM könyv kérdését; az érintettek megvitathatnák egyfelől a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatait, másfelől az újítás lehetséges módját. Szükség esetén pedig akár jogszabályi változtatást is javasolhatna a testület.
Fehéríteni a feketemunkát
Az alkalmi munkavállalói könyv bevezetésének célja – hogy jobb helyzetbe hozza az e formában tevékenykedő dolgozókat, illetve kifehérítse a feketemunkát - üdvözlendő, szögezte le a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.
Szabó Endre úgy véli, az AM könyv népszerűsége azt bizonyítja, hogy olyan intézményi formáról van szó, amely a munkavégzés legálissá tételével előnyös a munkavállalók számára úgy, hogy nem hátrányos a munkaadóknak sem. Ekonstrukció bevezetése nem volt tehát hiábavaló lépés, mint ahogy támogatni kell minden olyan intézkedést, amely az illegális munkát – a dolgozó számára több-kevesebb szociális biztonságot nyújtó – legális alkalmazás felé tereli. Bár cseppet sem lebecsülendő az AM könyvet ez idáig igénylők száma, vélhetően e kör gyarapodik majd a későbbiekben.
Az elmúlt időszakban kiugróan sok alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, igaz, korábban sem volt idegen az itteni dolgozóktól, hogy hivatalossá kívánták nyilvánítani rövid idejű munkavégzésüket – tudtuk meg Szabó Józseftől, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától.
Az adatok szerint 2004-ben 11 500 könyvet kértek és kaptak az észak-magyarországi megye munkavállalói, 2005-ben pedig ennek több mint kétszeresét, 23 500-zat. A borsodiak aktivitása feltehetően annak is betudható, hogy a munkaügyi szervezet széleskörűen népszerűsítette e formát és annak előnyeit.
Ellenőrzési tapasztalatok
Szabó József szerint a kiváltott könyvek számának emelkedése azzal is összefügg, hogy ily módon egyre több dolgozó akarja kiváltani a rövid időtartamra tervezett határozott idejű foglalkoztatást.
Ugyanakkor a munkaügyi ellenőrök tapasztalatai alapján az is tudható, hogy számos foglalkoztató igyekszik szabálytalan jogviszonyra rászorítani munkavállalóját. Ezt sokan nem vállalják, hanem inkább kiváltják az AM könyvet. Viszont akad olyan is, aki maga kéri, hogy a könyvbe ne vezessék be a foglalkoztatás tényét. Ha ugyanis ezt feltüntetik, akkor az illető elesik bizonyos szociális támogatástól. Szabó József felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az esetek nem jellemzőek, de előfordulnak. A bizonyítás persze rendkívül nehéz, gyakorta nem is lehetséges.
Az AM könyvvel esetenként a munkaadók is visszaélnek; "elfelejtik" kitölteni a munkavégzés kezdetének dátumát. Bár rendesen vezetik a könyvet, feltüntetik a munkavégzés tényét és beírják a tudnivalókat, azonban az első munkával töltött nap rubrikája üresen marad. Ezt a mulasztást csak akkor pótolják, amikor a társaságot felkeresik az ellenőrök – magyarázta az igazgató, hozzátéve: holott ezt a boxot a munkavégzés megkezdése előtt kellene kitölteni, hogy később ne lehessen változtatni az első munkanap tényén.
Mindezek ellenére mégis hasznos az AM könyv, hiszen hozzájárul a jogszerű foglalkoztatás feltételeinek megteremtéséhez – szögezte le az igazgató. Használóinak azonban bőven van mit tanulniuk. Sok dolgozó nincs tisztában azzal, hogy ha e dokumentumban feltünteti a munkavégzés helyét és idejét, akkor az így ledolgozott napok összeadódnak, s a munkával töltött idő éppúgy beleszámít a munkanélküli-ellátás időkeretébe, mintha azt ugyanazon a munkahelyen dolgozta volna le. Vagyis az alkalmi munkavállaló is jogszerző időt szerez a további ellátásra.
Munkaadói "trükközés"
Kivétel ez alól a munkaadói "trükközés" másik változata, nevezetesen: a foglalkoztató az előírásoknak megfelelően beírja a munkavégzés tényét – felkészülve az esetleges ellenőrzésre –, ám azt a feladat elvégzését követően sztornózza, mintha meg sem történt volna. Ez esetben nem számít jogszerző időnek az így eltöltött néhány nap.
Az AM könyvet a kereskedelemben, a vendéglátásban, az építőiparban, illetve általában a szolgáltatói szektorban is sokan váltják ki. A 2005-ös adatok szerint átlagosan 8-10 napot regisztráltak egy-egy foglalkoztatott könyvében.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) kezdettől fogva szorgalmazta, hogy az alkalmi munkavállalás szabályozásánál vegyék figyelembe a kis- és közepes vállalkozások érdekeit is. Nélkülözhetetlen ez azért is, mert a kisebb cégek gyakorta kényszerülnek alkalmi foglalkoztatásra. Jellemzően akkor van szükség külső segítségre, amikor beköszönt a szezonális munka időszaka.
Az alacsony költségvetésből gazdálkodó kis cégek igyekeznek racionalizálni a munkavégzést, s minél kevesebb létszámmal működnek. Ezért a "csúcs" idején – gyakorta – alkalmi munkavállalókkal pótolják a hiányzó szakembereket – magyarázta Szűcs György, az IPOSZ elnöke. Ez egyébként nem csupán a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék miatt kedvező a dolgozónak, hanem azért is, mert munkahelyi baleset esetére is biztosított. A munkaadók számára pedig azért is előnyös e forma, mert a kiszámíthatatlan munkaintenzitás miatt bizonyos ágazatokban és bizonyos cégeknél előfordulhat, hogy nincs szükség a korábbival azonos számú dolgozóra, s ez esetben – a hagyományos foglalkoztatási körülmények között – jelentős összegeket kell fizetni az elbocsátott dolgozóknak. Az alkalmi munkavállalás legalizálásával azonban ettől mentesülnek.
Az IPOSZ elnöke szerint nem lenne jó irány, ha az AM könyv sikere láttán azon törnék a fejüket a jogalkotók, hogy a munkaadó által fizetendő teher emelkedjék vagy változzon az időkorlát. Szűcs György szerint az újítás népszerűsége azt igazolja, hogy a kisvállalkozások be akarják tartani a törvényt, s legálisan szeretnék elvégeztetni a feladatokat. A vállalkozási díjaik azonban nem olyan magasak, hogy alkalmazottaiknak ki tudják fizetni az egyre magasabb minimálbért, ezért más megoldást keresnek.
Az AM könyv igénylése
Az alkalmi munkavállalói könyvet a megyei, illetve a fővárosi munkaügyi központoknál igényelhetik az érintettek. A kék vagy zöld színű könyvben rögzítik az illető személyes adatait: a nevén kívül a születési helyét és idejét, az anyja nevét és a taj-számát. E jogintézmény lényege, hogy - ha a munkáltató az adott naphoz tartozó rovatokat kitölti, s a felek aláírásával rögzíti a munka megkezdésének tényét – a foglalkoztató és a könyv tulajdonosa között egy napra szóló munkaszerződés jön létre.
Fontos szabály, hogy a foglalkoztatott egy éven belül a legalább három természetes személynél mint munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett munkaadónál összesen 200 napot tölthet alkalmi munkavállalásnak minősülő munkaviszonyban.
