Már tavaly fokozta az ellenőrzéseket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), az idén azonban további szigor várható. Papp István, az OMMF elnöke szerint a keményebb fellépésre azért van szükség, mert a munkáltatók óriási arányban sértik meg a jogszabályokat.
Hétvégi razziák
Tavaly az ellenőrzött 20 ezer 686 munkaadó 88 százaléka szegte meg a munkaügyi jogszabályokat, 78 százalékuk pedig a munkabiztonsági előírásokat nem tartotta be. Az elkövetett szabálytalanságok tavaly az ellenőrzött munkavállalók 38 százalékát, összesen 175 ezer embert érintettek.
A növekvő szigort jól mutatja, hogy míg tavaly az első fél évben 5500 feketefoglalkoztatót buktatott le az OMMF, addig az év második felében négyszer több, összesen 22 400 céget bírságoltak meg munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatásért. A szabályszegő munkáltatókra tavaly összesen majdnem hárommilliárdos büntetést róttak ki a felügyelők. A legtöbb jogsértő céget Közép-Magyarországon, illetve a Dél-Alföldön találták a felügyelők.
A lehangoló statisztika miatt az idén új ellenőrzési módszereket vezetett be a szervezetét is modernizáló OMMF. A cél az, hogy minél több munkaadót ellenőrizzenek a felügyelők, de az sem mindegy, hogy mikor. Eddig inkább hétköznap, munkaidőben érkeztek a helyszínekre, az idén azonban már hétvégén és éjszaka is egyre több razziát indítanak majd.
Korábban úgy tartották, hogy egy munkahelyen elegendő egyszer ellenőrizni, és sok esetben csak a papírokat vizsgálták meg. A felügyelők ezentúl – ha szükséges – többször is kimennek a helyszínre, sőt a már ellenőrzött munkaadók is gyakrabban számíthatnak újabb vizsgálatra.
A munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvény tavaly év végi módosítása után februárban lépnek életbe az új bírságtételek: a korábbi hatmillió forintos maximum helyett akár húszmilliós büntetést is ki lehet szabni. Az elnök szerint az idén elsősorban a súlyos jogsértések elkövetésekor fognak bírságolni, a kisebb szabálytalanságok, pláne, ha először követi el azokat a munkaadó, nem járnak majd anyagi szankciókkal. Utóbbiaknál csak arra kötelezik a vállalkozásokat, hogy hagyjanak fel a jogsértéssel. Vagyis az ellenőrök az idén nemcsak szigorúbban, de differenciáltabban is büntetnek.
Papp István elmondta, az OMMF 2006-ban a súlyos jogsértésekre fog koncentrálni. Idetartozik például a feketemunka, vagyis a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt – azaz a munkaviszonyt palástoló vállalkozói – szerződés, illetve a munkavállalók életének és egészségének veszélyeztetése. Emellett a munkaidő szabálytalan nyilvántartása is a "fő bűnök" közé tartozik, mert a munkáltatók általában ezzel leplezik például a jogellenes túlórát vagy azt, hogy négyórás munkaszerződés ellenére nyolc órában foglalkoztatják az embereket.
Az idén a mezőgazdasági, az építőipari, a kereskedelmi és a vendéglátó-ipari vállalkozások mellett a személy- és vagyonvédelem, valamint a szolgáltatások területén működő cégek is szigorúbb ellenőrzésekre számíthatnak. Emellett az egyes ágazatokban a speciálisan gyakori szabálytalanságokat külön figyelni fogják majd a felügyelők. Például vizsgálják a pénzintézeteknél a munkaidőre vonatkozó szabályok betartását, illetve az élelmiszeriparban a munkaerő-kölcsönzés gyakorlatát. Az új módszerek és elvek végrehajtásához ráadásul az OMMF az idén több emberrel láthat hozzá, hiszen tavaly száz fővel növekedett a kollektíva, amely jelenleg 285 munkaügyi és 195 munkabiztonsági ellenőrből áll.
Az idén számos törvénymódosítás is megkönnyíti a felügyelők dolgát: például öt évre eltiltja a törvény a közbeszerzéstől a megbírságolt feketén foglalkoztatókat, az építőipari cégeknek pedig minden alvállalkozójukat nyilván kell tartaniuk, ami a fantomcégek kiszűrésében segíti az ellenőröket. Az OMMF 2006-ban más hatóságokkal is szorosabb együttműködésre készül: az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral már aláírták a megállapodást, az ÁNTSZ-szel is javul a kooperáció, az adóhatósággal pedig most tárgyalnak. Az APEH-hal való együttműködés olyan nagy horderejű, hogy ahhoz a kormányzat segítségét fogja kérni az OMMF.
Súlyos munkaügyi jogsértések
– Írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás;
– külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása;
– színlelt szerződéssel való foglalkoztatás;
– jogellenes munkaerő-kölcsönzés;
– a munkaidő-nyilvántartás hiánya, illetve kettős nyilvántartás;
– az alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértések
