A magyarok nem a nyelvtudásukról híresek. A hazánkba látogató külföldi turisták, illetve a Magyarországra települő befektetők egyaránt tapasztalják: a nyugat-európai átlaghoz képest nálunk kevesebben és nem túlságosan jól beszélnek idegen nyelveket. Az okok ismertek, a hátrány azonban ledolgozható. Egyfelől az iskolai oktatásban – az egyetemi, illetve a főiskolai felvételiken szerezhető pluszpontok, valamint a nyelvvizsgához kötött diploma miatt – felértékelődik a nyelvi képzés, másfelől – versenyképességi szempontok miatt – a cégek is hajlandók támogatni dolgozóik ez irányú ambícióit. Végezetül, de nem utolsósorban: a munkavállalók is tudják, hogy egyre több állás elnyeréséhez hasznos a nyelvtudás.
Megfontoltabb költekezés
A nyelviskolák tapasztalatai szerint a vállalatok készek támogatni dolgozóik nyelvi képzését. A szemléletváltást jelzi, hogy pár évvel ezelőtt bár a cégek beíratták a különböző nyelvtanfolyamokra jelentkező munkatársakat, azonban a későbbiekben nem ellenőrizték, hogy a hallgatók milyen eredményeket értek el. Vagyis akadtak olyan munkáltatók, amelyek felelőtlenül költötték a pénzt. Amióta azonban számos vállalat a szakképzési alapból írja le a nyelvtanfolyamra fordított pénzt, érezhetően változott a helyzet. Gyakorlattá vált, hogy az érintett dolgozókkal tanulmányi szerződést kötnek a cégek, s figyelemmel kísérik, hogy a tanfolyamokon az előírt szinteket teljesítik-e.
Jellemző, hogy a középkorúak, illetve az idősebbek inkább az alapszintű, míg a fiatalabbak a haladó nyelvi kurzusokra iratkoznak be. A nyelviskolák megrendelői között sok a külföldi tulajdonban lévő vállalat, pénzintézet. A legtöbben angolul tanulnak, a képzeletbeli ranglista második helyén pedig a német áll.
A 38 ezer embernek munkát adó, saját oktatási központtal rendelkező Magyar Postánál tavaly egymilliárd forintot fordítottak oktatásra, képzésre. A tetemes összeg annak tudható be, hogy a társaság sok szakképzetlen dolgozót vesz fel, akik a későbbiekben a cégnél szereznek szakmát. A vállalat 2005-ben 20 millió forintot költött munkatársai nyelvi képzésére – tudtuk meg Kiss Erika humánerőforrás-fejlesztési igazgatótól. Természetesen azon kollégák oktatását támogatják, akiknek feladataik ellátásához szükség van a nyelvtudásra. E körbe tartoznak a menedzserek. A harminc felsővezető évi 120 órás egyéni nyelvi képzésben részesül, míg a 400 középvezető kétszer hatvanórás tanfolyamon vesz részt.
Tanulmányi szerződés
Mivel a nyelvi kurzusokat a szakképzési alapból finanszírozzák, a résztvevőkkel tanulmányi szerződést kötnek, s követelmény, hogy a hallgatók a tanfolyamokon kitűzött szinteket teljesítsék. A legtöbben angolul és németül tanulnak. Az igazgatónő hozzátette: a vezetők közül jó néhányan beszélnek valamilyen idegen nyelvet – a cégnél még nyelvpótlék is jár –, ezért az oktatás során főleg az üzleti nyelv elsajátítása a cél.
A Magyar Posta közbeszerzési pályázaton választotta ki a képzőintézményt. Jóllehet a Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) pályázatán is indultak, azonban nem nyertek. A pályázati forrásból a kiemelt turisztikai övezetekben lévő postahivatalok dolgozóinak nyelvtanulását szerették volna támogatni. Tény, hogy mióta a valutaváltás kikerült a posta hatásköréből, a hivatalokban kevesebb külföldi fordul meg.
A nagyobb postahivatalokban természetesen dolgoznak idegen nyelvet beszélő kollégák. A cég tervei között szerepel, hogy az idén saját forrásból próbálják megoldani a frekventált idegenforgalmi körzetekben lévő posták három-három dolgozójának nyelvi képzését, de erről még nem született döntés.
A tudás a fontos
A külföldi tulajdonban lévő cégeknél bevett gyakorlat, hogy a munkatárs felvételekor nem a nyelvvizsga-bizonyítványt kérik a jelentkezőtől, hanem az állásinterjúkon tesztelik az illető nyelvtudását, kommunikációs szintjét.
Az IBM Magyarországnál követelmény az angoltudás – mondta Intődy Gábor kommunikációs menedzser, s e nyelv elsajátítását támogatja is a cég. Ez két formában történik. Egyfelől a dolgozók a piacinál kedvezőbb áron vehetnek részt a tanfolyamon, másfelől a vállalaton belüli számítógépes program segítségével is csiszolhatják nyelvtudásukat. A dolgozók körében mindkét forma népszerű. A menedzser megfogalmazása szerint a nyelvi képzésre fordított források megtérülnek, ha a dolgozók jobban végzik a munkájukat.
"Ha egy vállalat versenyképes akar maradni a piacon, figyelmet kell fordítania dolgozói képzésére is. A gyorsan változó piaci körülményekkel, a technológia fejlődésével csak úgy lehet lépést tartani, ha magunk is fejlődünk, tanulunk" - hangsúlyozta Árvai István, a KÉSZ Közép-európai Építő és Szerelő Kft. PR-igazgatója.
Társaságuk sikeresen megvalósította a vezetői utódképzést (VUK) szolgáló programot, s támogatja munkatársai szakmaspecifikus képzését, illetve a felsővezetők rendszeres tréningjeit is.
Pályázati források
Az elmúlt évek során a nyelvoktatásban is jelentős lépéseket tettek, mert – a kft. vezetői szerint – e téren van mit pótolniuk. Ugyanis a magyar magántulajdonban lévő KÉSZ – mint az egyik legnagyobb hazai építőipari társaság – jelentős külkereskedelmet folytat, sok építési projektet bonyolít le külföldön is. Ugyanakkor a hazai megrendelők között is számos külhoni befektető képviselőjével van dolguk. A cég kelet-közép-európai terjeszkedése, külföldi leányvállalatai létrejötte ugyancsak többnyelvű kommunikációt követel.
Tavaly a KÉSZ három telephelyén – Szegeden, Kecskeméten és Budapesten – indított csoportos angol nyelvi képzést, 360 órás programok keretében. Az NFI pályázati forrásából elindított EuroFile elnevezésű angol nyelvi programban, 15 csoportban (a nyelvi szintektől függően) több mint 70 munkatársuk (minden dolgozói csoportból) vesz részt. A program költségvetése 11 millió forint. A hallgatók az általános nyelvi képzés mellett megismerkednek az üzleti angol nyelvvel, valamint az EU szaknyelvezetének alapjaival is. A kurzus befejezését követően a munkatársak tanúsítványt kapnak, illetve próba- és nemzetközi Pitman nyelvvizsgára jelentkezhetnek.
Az idén szintén pályázati forrásból – a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) lehetőségét kihasználva – kívánják folytatni a nyelvi képzéseket, immár egy másik munkatársi kör számára. Ez az angol vagy német nyelvi program 120 órás és teljesen személyre szabott. Az oktatás formája kiscsoportos (maximum 4 fő/csoport), illetve igény szerint one to one oktatás.
Munkakörhöz igazítva
A BKV Rt. hagyományosan támogatja a munkavállalók idegennyelv-ismeretének fejlesztését. A cég sajtóirodáján elmondták: a nyelvismeret javítja a szolgáltatás színvonalát, hozzátartozik az utasok minőségi kiszolgálásához. Ugyanakkor sok munkaterületen - a szakmai ismeretek fejlesztésekor – nélkülözhetetlen a nyelvtudás. Örvendetes, hogy a társadalmi környezet változása nyomán az ilyen irányú munkavállalói igények is növekedtek.
Az egyes forgalmi, végrehajtói területen foglalkoztatottak – például a jegyellenőrök, a jegypénztárosok vagy más idegenforgalmi szempontból frekventált területen tevékenykedők - részére munkakörhöz igazított speciális idegen nyelvi képzést szervez a cég; a kurzusokat a társaság finanszírozza. Emellett valamennyi dolgozó számára – a belső szabályzatban meghatározott feltételek teljesítéséhez kötötten - garantálja, hogy a sikeres nyelvvizsga után a tanulásba befektetett költségeket részben visszatéríti. Ugyanakkor a munkavállalói csoportok igénye esetén a cég közreműködik ezen egyéni tanfolyamok előkészítésében és megszervezésében is. A szellemi dolgozók közül többen már a munkába álláskor, illetve a nemzetközi kapcsolatokkal és a sajtóval foglalkozó, valamint az ügyfélszolgálaton tevékenykedő kollégák szintén beszélnek legalább egy idegen nyelvet.
Az ASG Gépipari Kft. a következő két évben több tízmillió forintot fordít dolgozói továbbképzésére, s ennek keretében a munkatársak intenzív angol nyelvi kurzuson is részt vehetnek. Sólyom Ferenc ügyvezető igazgató szerint erre azért van szükség, mert a tatabányai cég termelésének döntő hányadát az exportpiacokon értékesíti, így kulcskérdés, hogy a munkatársak kommunikálni tudjanak az üzleti partnerekkel.
