Közszolgálatból munkaviszonyba
A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik. A közszolgálati jogviszony így szűnik meg akkor is, ha a munkáltató szervezeti vagy jogállásváltozása miatt a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya már nem terjed ki a jogutód munkáltatóra.
Értesítés a változásról
A munkáltató ilyenkor a szervezeti jogállás megváltozását megelőzően legalább 60 nappal értesíti a köztisztviselőt a változásról. Ezzel egyidejűleg a köztisztviselőt írásban tájékoztatni kell arról, hogy az új munkáltató vállalja-e a köztisztviselő továbbfoglalkoztatását.
Hozzájárulás a továbbfoglalkoztatáshoz
Ha az új munkáltató a továbbfoglalkoztatást vállalja, a közszolgálati jogviszonyban álló dolgozó a tájékoztatást követő 30 napon belül írásban nyilatkozik, hozzájárul-e a továbbfoglalkoztatáshoz. Hozzájárulása esetén áthelyezik az új munkáltatójához, vagy munkaszerződést köt az őt átvevő munkaadóval. Áthelyezésre akkor kerül sor, ha az átvevő munkáltató költségvetési szerv.
Ha a köztisztviselő nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatáshoz, vagy az erre nyitva álló határidőn belül nem nyilatkozik, közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
Munkaszerződés
Ha a köztisztviselő munkaszerződést köt, a korábbi közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatójánál töltötte volna el. Határozatlan idejű közszolgálati jogviszony esetén határozatlan idejű munkaviszonyt kell létesíteni.
A felmondási idő és a végkielégítés tekintetében az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony időtartamát a közszolgálati jogviszony megszűnésének időpontjától kell számítani. A felmondási idő és a végkielégítés mértékéhez hozzá kell számítani a megelőző közszolgálati jogviszony időtartama alapján az említett időpontban irányadó szabály szerint számított felmentési időt és végkielégítést.
Közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszony
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint, ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a Munka Törvénykönyve vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, az átadott szervezet, illetve tevékenység keretében foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
Tájékoztatás
Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás
– időpontjáról,
– okáról,
– a közalkalmazottakat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.
Ezzel egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az átadást követően a foglalkoztatását az átvevő biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés, illetve kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A tájékoztatásnak ki kell terjednie azokra a kötelezettségekre is, amelyeknek a közalkalmazott a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszony fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
Konzultáció
Az átadó és az átvevő munkáltató köteles konzultációt kezdeményezni a szakszervezettel és a közalkalmazotti tanáccsal (közalkalmazotti képviselővel) a közalkalmazottakat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó megoldásokra.
Ha az átvevő munkáltatót még nem hozták létre, az átvevő munkáltató számára előírt tájékoztatási és konzultációs kötelezettség teljesítése az átvevő munkáltató alapítóját terheli.
Dolgozói hozzájárulás
A közalkalmazott a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban nyilatkozik az átadó munkáltatónak, hogy hozzájárul-e a további foglalkoztatásához az átvevőnél. A határidő eredménytelen leteltét nemleges nyilatkozatnak kell tekinteni.
Ha a közalkalmazott nem járul hozzá a további foglalkoztatásához, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, valamint köteles a dolgozó számára megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a törvény szerinti átlagkeresetet – megfizetni.
Munkaszerződés
Ha a közalkalmazott hozzájárul a további foglalkoztatásához, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazottal munkaszerződést kötni. Amennyiben az átvevő munkáltató a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, köteles a közalkalmazott számára a munkaköre alapján kinevezést adni vagy munkaszerződést kötni. A munkaszerződés megkötése, illetve a kinevezés során az átvevő munkáltatót köti az általa korábban adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről.
Munkabér
Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (személyi alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, illetve kollektív szerződés alapján járó illetménypótlékainak együttes összege. Kivétel ez alól, ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn. A személyi alapbérbe a közalkalmazotti illetménypótlékok beépíthetőek.
Ha az átvevő munkáltatónál közszolgálati jogviszony létesül, a közalkalmazottat a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Ha a közalkalmazott esetében az átadást közvetlenül megelőző illetmény összege meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt a különbözet mértékével, de legfeljebb az alapilletmény húsz százalékával kell megnövelni.
A munkaviszony időtartama
Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú jogviszonyt kell létesíteni. Ha a korábbi jogviszony teljes munkaidőre szólt, az átvevő munkáltatónál teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni.
Próbaidő nem köthető ki.
Folyamatos jogviszony
Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve, közszolgálati jogviszony esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a dolgozónak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
Felmondási idő, végkielégítés
Ha a munkaszerződéssel (kinevezéssel) létesített jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a közalkalmazottat felmondási (felmentési) idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani.
Amennyiben azonban ez a közalkalmazottra nézve kedvezőbb, a felmondási (felmentési) idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a közalkalmazotti törvénynek az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani.
A dolgozó részvételi joga
Ha az átadó munkáltatónál az átadás időpontjáig közalkalmazotti tanács (közalkalmazotti képviselő) működött, az átadással érintett szervezeti egység közalkalmazottainak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A-56/B §-ában előírt rendelkezések (lásd keretes írásunkat!) megfelelő alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő munkáltatónál üzemi tanács nem hozható létre.
Megállapodás az áthelyezésben
Az áthelyezésben a két munkáltatónak nemcsak egymással, hanem a közalkalmazottal is meg kell állapodnia. Az áthelyezés során meg kell egyezni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében, illetményében és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett dolgozónak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatójánál töltötte volna el.
Munkaviszonyból a közszférába
Ha a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóhoz kerül, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik.
Tájékoztatás
Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást harminc nappal megelőzően köteles tájékoztatni a munkavállalót, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) az átadás
– időpontjáról,
– okáról,
– a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.
A tájékoztatással egyidejűleg az átadó és az átvevő munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az átadást követően a munkavállaló foglalkoztatását az átvevő közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. A tájékoztatásnak ki kell terjednie azokra a kötelezettségre is, amelyeknek a munkavállaló a jogviszony létesítését követően az előmenetele, illetve a jogviszonya fenntartása érdekében köteles eleget tenni.
Ha az átvevő munkáltatót még nem hozták létre, a számára előírt kötelezettség teljesítése az alapítóját, vagy az alapító képviseletében eljáró szervezetet terheli.
Konzultáció
Az átadó és az átvevő munkáltató köteles konzultációt kezdeményezni a szakszervezettel és az üzemi tanáccsal (üzemi megbízottal) a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről. A konzultációnak ki kell terjednie az intézkedések elveire, a hátrányos következmények elkerülésének módjára, illetve eszközére, továbbá a következmények enyhítését célzó megoldásokra.
Dolgozói nyilatkozat
A munkavállaló a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a további foglalkoztatásához az átvevő munkáltatónál. Ha a munkavállaló az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, ezt úgy kell tekinteni, hogy nem járul hozzá a további foglalkoztatásához.
Munkavállalói hozzájárulás hiányában az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony megszűnéséről, valamint köteles megfizetni a munkavállaló számára járó végkielégítést, határozott idejű jogviszony esetén a törvény szerint megállapítható átlagkeresetet.
A munkaviszony megszűnése tekintetében ugyanez az irányadó akkor is, ha az átvevő munkáltató a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvények rendelkezései alapján az érintett munkavállalóval nem létesíthet közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyt. Ebben az esetben e körülményről kell tájékoztatnia az átadó és az átvevő munkáltatónak a munkavállalót.
Kinevezés
Ha a munkavállaló hozzájárul a további foglalkoztatásához, az átvevő munkáltató köteles a munkavállaló számára kinevezést adni a közalkalmazotti, illetve a közszolgálati jogviszony létesítéséhez. A kinevezés során az átvevő munkáltatót köti az általa adott tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony megszűnéséről.
Besorolás
A munkavállalót közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell besorolni. Közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb, mint az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege. Közszolgálati jogviszonynál, ha az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér meghaladja a jogszabály alapján megállapítható alapilletmény, illetménykiegészítés és vezetői pótlék együttes összegét, az alapilletményt a különbözet mértékével, de legfeljebb az alapilletmény húsz százalékával kell megnövelni.
Tilos a próbaidő
Határozatlan időtartamú munkaviszony esetén – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – az átvevő munkáltatónál határozatlan időtartamú közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyt kell létesíteni. Teljes munkaidős foglalkoztatás esetén az átvevő munkáltatónál is teljes munkaidős jogviszonyt kell létesíteni. A próbaidő ebben az esetben is tilos.
Jogfolytonosság
Az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyra a közalkalmazottak, illetve a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.
Felmentési idő, végkielégítés
Ha a kinevezéssel létesített közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén a munkavállalót felmentési idő, valamint végkielégítés illeti meg, annak mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével, a közalkalmazotti, illetve a közszolgálati jogviszonyra irányadó szabályok alapján kell megállapítani. Ettől eltérően a felmentési idő, valamint a végkielégítés mértékét az átadó és az átvevő munkáltatónál jogviszonyban töltött idő együttes tartamának figyelembevételével és a Munka Törvénykönyvének az átadás napján hatályos szabályai szerint kell megállapítani, ha az a munkavállalóra nézve kedvezőbb.
Üzemi tanács
Ha az átadó munkáltatónál az átadás időpontjáig üzemi tanács (üzemi megbízott) működött, az átadással érintett szervezeti egység munkavállalóinak részvételi jogát az átvevő munkáltatónál a Munka Törvénykönyve 56/A-56/B §-ában előírt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell biztosítani, kivéve, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő munkáltatónál az érintett munkavállalói körrel kapcsolatban üzemi tanács nem hozható létre.
A közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések
Ha a munkáltató egészének vagy egy részének a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára történő átadása alapján a munkavállalóra a Munka Törvénykönyve XII. fejezetének rendelkezései válnának irányadóvá (a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések), a munkáltató személyében bekövetkező változásra az Mt. 85/A §-ának (1)–(4) bekezdését és a 85/B §-át, a kollektív szerződés tekintetében pedig azt a szabályt kell megfelelően alkalmazni, hogy a munkáltató vagy a szakszervezet jogutód nélküli megszűnésével a kollektív szerződés hatályát veszti. Ha a kollektív szerződést több munkáltató, illetve munkáltatói érdek-képviseleti szervezet vagy több szakszervezet kötötte, a kollektív szerződés csak valamennyi munkáltató, illetve szakszervezet jogutód nélküli megszűnése esetén veszti hatályát. A munkáltató, illetve a szakszervezet jogutóddal történő megszűnése a kollektív szerződés hatályát nem érinti.
Az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást tizenöt nappal megelőzően köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót az Mt. XII. fejezetében előírt kötelezettségekről.
Ezek a következők: a munkáltatói jogokat a közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője gyakorolja. A munkáltatói jogkör – törvény eltérő rendelkezése hiányában – átruházható. Munkaviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes, a munkakör betöltésére külön jogszabályban megállapított képesítési követelménynek, illetve biztonsági feltételeknek megfelelő személlyel létesíthető. A munkavállaló írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz, amelynek megtételéig nem állítható munkába.
A fentiektől eltérően a munkaviszony az átadás időpontjában megszűnik, ha a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató a Munka Törvénykönyve XII. fejezetének rendelkezései alapján a munkavállalóval nem létesíthetne munkaviszonyt. Ebben az esetben az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb az átadást megelőzően tizenöt nappal e körülményről köteles tájékoztatni a munkavállalót. Az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a munkavállalót a munkaviszony megszűnéséről, valamint köteles a munkavállaló számára megállapított végkielégítést - határozott idejű jogviszony esetén a meghatározott átlagkeresetet – megfizetni.
JOGUTÓDLÁS A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN
Ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás során az üzemi tanács (üzemi megbízott megbízatása) megszűnik, az egyesülést (összevonást), illetve szétválást követően létrejött munkáltatónál az üzemi tanács megválasztásáig, de legfeljebb a megszűnéstől számított hat hónapig az üzemi tanács jogosítványait ideiglenes üzemi tanács (ideiglenes üzemi megbízott) gyakorolja.
Az ideiglenes üzemi tanácsba a megszűnés időpontja előtt minden megszűnő üzemi tanács – ideértve a központi üzemi tanácsot is – egy-egy tagot delegál.
Ha a munkáltatónál üzemi megbízott működött, a munkáltató egyesülése (összevonása) esetén az ideiglenes üzemi tanácsban az üzemi megbízott vesz részt. A munkáltató szétválása esetén az említett jogosítványokat az üzemi megbízott, illetve – a szétválással létrejött további szervezeti egységnél – az általa az érintettek közül kijelölt munkavállaló ideiglenes üzemi megbízottként gyakorolja.
Az ideiglenes üzemi tanács tagjaira és működésére, az üzemi tanács tagjára és az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes üzemi megbízottra az üzemi megbízottra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalóinak részvételi jogát a jogutód munkáltató üzemi tanácsában kell biztosítani, ha a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás következtében a jogutódlással érintett szervezeti egység munkavállalói által választott üzemi tanács (üzemi megbízott megbízatása) megszűnik, de a jogutódlás a jogutód munkáltatónál korábban megválasztott üzemi tanács (üzemi megbízott) működését nem érinti.
A jogutód munkáltató üzemi tanácsának működésében részt vevő személyt (a továbbiakban: delegált tag) legkésőbb a jogutódlás bekövetkezésének időpontjáig a jogelőd munkáltatónál működő üzemi tanács jelöli ki a jogutódlással érintett tagjai, ilyen tag hiányában a jogutódlással érintett munkavállalók közül. A jogelőd munkáltató üzemi tanácsa írásban tájékoztatja a jogutód munkáltató üzemi tanácsát és a jogutód munkáltatót a delegálásról.
Ha a jogutódnál központi üzemi tanács működik, a delegált tag a központi üzemi tanácsban vesz részt. Ha a jogutódnál üzemi megbízott működik, az üzemi megbízott és a delegált tag együtt jogosultak a jogok gyakorlására azzal, hogy az együttdöntési és a véleményezési jog gyakorlásához egyhangú döntés szükséges.
Ha a jogelődnél központi üzemi tanács működik, a delegálás jogát a központi üzemi tanács gyakorolja, kivéve, ha a jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi tanács működik. Ha a jogelőd munkáltatónál, illetve a jogutódlással érintett szervezeti egységben üzemi megbízott működik, a delegált tag kijelölésére az üzemi megbízott jogosult.
A delegált tag a jogutód munkáltató üzemi tanácsának teljes jogú tagja. A delegált taggal az üzemi tanács taglétszáma kibővül. A delegált tagra az üzemi tanács tagjára – ha a delegált tag üzemi megbízottal együtt jár el, az üzemi megbízottra – vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A delegált tag megbízatása a jogutód munkáltató üzemi tanácsának (üzemi megbízottjának) a megbízatásáig tart.
Ha a jogutódlás időpontjában a jogutódlással érintett munkavállalók létszáma eléri a jogutód munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók létszámának húsz százalékát, az üzemi tanács (az üzemi megbízott) legfeljebb a jogutódlás bekövetkezésétől számított egy évig működhet a fenti szabályok szerint. Ha ezen időtartam alatt új üzemi tanács (üzemi megbízott) megválasztására nem kerül sor, az üzemi tanács (üzemi megbízott) megbízatása a jogutódlástól számított egy év elteltével megszűnik.
