A foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény a Magyar Közlöny 2005/172. számában jelent meg. Ebben többféle, verseny- és közszférát érintő intézkedés szerepelt, többek között a járulékkedvezményre vonatkozó szabályozás. A törvény e rendelkezéséhez kapcsolódik a szintén ebben a Magyar Közlönyben kihirdetett, a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvény végrehajtásáról szóló 55/2005. (XII. 29.) PM-FMM együttes rendelet.
A kedvezmény alanyai
Járulékkedvezmény illeti meg a legfeljebb kétszázötven fő éves átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó, a kérelem benyújtásakor (legkorábban 2006. január 1-jén) legalább hat hónapja működő mikro-, kis- és középvállalkozást, valamint civil szervezetet, amennyiben 2006. január elsejét követően legalább három naptári hónapon keresztül folyamatosan nyilvántartott álláskeresőt kíván foglalkoztatni.
Mikrovállalkozás
A 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, ahol az összes foglalkoztatottak létszáma tíz főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kisvállalkozás
Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, ahol az összes foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Középvállalkozás
Középvállalkozás az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Közhasznú szervezetek
Közhasznú szervezetek lehetnek az 1997. évi CLVI. törvény alapján: a társadalmi szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közhasznú társaság, a köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi, az országos sportági szakszövetség.
Egyéb civil szervezetek
Egyéb civil szervezetek a munkáltatói, munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek.
Kölcsönzés, kirendelés
A járulékkedvezményt igénybe veheti minden olyan munkáltató, amely munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, továbbá azon munkáltató is, amely munkavállalóját kirendeléssel vagy más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezéssel foglalkoztatja.
Többes igénybevétel kizárva
A járulékkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmény ugyanazon személy után, egyidejűleg – ideértve a kedvezmény nyújtását követő továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartamát is – nem vehető igénybe. Ilyen kedvezményben részesülés tehát – még ha a kérelmező az egyéb feltételeknek meg is felel – kizárja a járulékkedvezmény megállapíthatóságát.
A járulékkedvezmény érvényesítése
A munkáltató a járulékkedvezményt akkor érvényesítheti, ha legalább három naptári hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresőt foglalkoztat, és ezzel az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot a foglalkoztatás megkezdésétől számítva legalább kétéves időtartamban foglalkoztatja.
Átlagos statisztikai állományi létszám
Az átlagos statisztikai állományi létszám a foglalkoztatottak folyamatosan vezetett létszám-nyilvántartása alapján számított olyan adat, amelyben mind a teljes, mind a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakat egy-egy (egész) főnek kell tekinteni. Redukált létszámot kell figyelembe venni a foglalkoztatott nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjban, a baleseti rokkantsági nyugdíjban, a rokkantsági járadékban, az átmeneti járadékban, a rendszeres szociális járadékban, valamint a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők esetében.
"Munkaerőigény-bejelentő lap"
A jogosultsággal rendelkező munkáltatók a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezményt a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központok kirendeltségein kezdeményezhetik "Munkaerőigény-bejelentő lap" benyújtásával.
Hatósági bizonyítvány
Amennyiben a foglalkoztatni kívánt álláskereső nem a foglalkoztatás helye szerinti kirendeltségen nyilvántartott, a foglalkoztatás helye szerinti kirendeltség megkeresésére az álláskeresőt nyilvántartó kirendeltség állít ki.
Megállapodás
A járulékkedvezmény igénybevételének feltételeit, a munkáltató kötelezettségeit a munkáltató és a kirendeltség által kötötti "Megállapodás" tartalmazza. Lényeges, hogy a kirendeltségnek nincs mérlegelési jogköre, mert abban az esetben, ha a jogszabályi feltételek fennállnak, a megállapodást meg kell kötni.
A járulékkedvezmény mértéke
Legalább három naptári hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint a civil szervezet mint munkáltató a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egy évig mentesül:
– a tételes, 1950 forint/hó egészségügyi hozzájárulás,
– a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 29%-os társadalombiztosítási járulék, valamint a 3%-os munkaadói járulék megfizetése alól.
A mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint a civil szervezet a legalább három naptári hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskereső teljes munkaidőben történő foglalkoztatása esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130%-ának megfelelő járulékalap után érvényesítheti ezt a járulékkedvezményt. A munkáltató megállapíthat a munkavállaló részére magasabb összegű munkabért is, de a járulékkedvezmény csak a 81 250 forint járulékalapot képező munkabér után érvényesíthető.
2006. január elsejét követően a mindenkor hatályos minimálbér összege 62500 forint/hónap. Ennek az összegnek a 130%-a 81 250 forint, a kedvezmény mértéke tehát legfeljebb 27 951 forint lehet.
A kedvezmény időtartama
A legalább három hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskereső foglalkoztatása után a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a civil szervezetek a járulékkedvezményt a foglalkoztatás megkezdésétől számított legfeljebb egyéves időtartamig vehetik igénybe. A munkáltatót a járulékkedvezménnyel igénybe vett egyéves foglalkoztatási időszakot követően további egy év járulékkedvezmény igénybevételére nem jogosító továbbfoglalkoztatási kötelezettség terheli, és a munkahelyet a támogatásra jogosult régióban kell fenntartani.
A mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a civil szervezetek a járulékkedvezményt a 2006. január 1.-2006. december 31. közötti időszakban vehetik igénybe. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók ezt a kedvezményt csak kizárólag a 2006. évben igényelhetik.
Adatszolgáltatás
A mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint civil szervezet mint munkáltató a legalább három naptári hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskereső foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető járulékkedvezmény érvényesítése céljából a foglalkoztatás kedvezménnyel érintett időtartama alatt negyedévenként a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig adatot szolgáltat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak. Az adatszolgáltatás az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy a nyomtatvány adattartalmának megfelelően elektronikusan történik.
Ellenőrzés
A megyei (fővárosi) munkaügyi központok a foglalkoztatási kötelezettség megtartását ellenőrizhetik. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a munkáltató a megállapodásban vállalt kötelezettségét nem teljesítette, erről haladéktalanul értesítik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
Az APEH az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályai szerint lefolytatott ellenőrzése során betekinthet a "Megállapodás"-ba, illetve a "Hatósági Bizonyítvány"-ba.
Azokban az esetekben, amikor az APEH megállapítja a jogsértést, vagy az a megyei (fővárosi) munkaügyi központ értesítése alapján jut tudomásra, a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény visszakövetelése, továbbá a visszakövetelt összeg jogosult részére történő átadása érdekében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) szabályai szerint jár el.
