A rendszerváltást követő gazdasági, társadalmi és politikai változások nyomán a civil szféra a helyi igényekhez igazodva az élet minden szegmensében, így a foglalkoztatás terén is megélénkült. Ennek fő oka a tömeges munkanélküliség volt, amelynek mértéke 1993 táján elérte a 700 ezer főt. A civil szervezetek ténykedésének már volt hagyománya Magyarországon, igaz, ez a két világháború közötti időszakra tehető, amikor is több tízezer civil formáció tevékenykedett a közjó szolgálatában – emlékeztetett a történelmi előzményekre Nemoda István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) Társadalmi Párbeszéd Koordinációs Főosztályának vezetője.
Helyi igények
Az adatok szerint a 2000-ben, majd az azt követő egy-két évben működő civil szervezetek száma ötvenezer körülire tehető, ami azt jelenti, hogy együttes társadalmi-gazdasági súlyuk számottevő. Ezen belül a munka világához kapcsolódóan mintegy nyolc százalékuk tevékenykedik.
Az FMM-nek jelenleg főként azokkal a szervezetekkel van kapcsolata – ezek száma 1500 körülire tehető –, amelyek az Unión belül a harmadik szektorba sorolhatók. E szervezetek főbb jellemzői, hogy a kielégítetlen helyi igényekre reagálnak, tevékenységük nem profitorientált, s a helyi társadalom "felügyelete" mellett működnek. Jellemzően az atipikus munkavállalás elterjesztésére, a védett álláshelyek létrehozására, a közmunka- és a szociális földprogramok megvalósítására, a távmunka bevezetésére, illetve a hátrányos helyzetű családokkal való törődésre, összességében a foglalkoztatottsági helyzet javítására vállalkoznak.
A Regionális Operatív Program anyagi és a Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége szakmai támogatásával készült legfrissebb tanulmányban Frey Mária kutató ezt még azzal egészíti ki, hogy e szervezetek új lehetőségeket tárnak fel a munkahelyteremtésre. Frey Mária azt írja: "foglalkoztatáspolitikai szempontból a nonprofit szektor kettős megközelítésben érdemel figyelmet: egyfelől mint munkáltatók, amelyek foglalkoztatói szerepe egyre nagyobb, másfelől mint programkivitelezők".
Kormányzati stratégia
A szaktárca még 2003-ban kidolgozta civil stratégiáját és az ehhez kapcsolódó cselekvési tervet, amely 2006 végéig jelölte meg a célokat, illetve garantálja a jogi és intézményi hátteret. Ez utóbbi az Esélyegyenlőségi Főigazgatóságot jelenti, amelynek feladata, hogy a civil szervezetek részvételével érdekegyeztető fórumokat működtessen.
Az FMM közelmúltban elkészült értékelése szerint az együttműködés három évében több területen is sikerült előrelépni. Elsőként említendő – tájékoztatott Nemoda István –, hogy 2003 tavaszán hat országos foglalkoztatási célú civil ernyőszervezettel megalakult a Civil Foglalkoztatási Műhely (CFM), amelynek jelenleg nyolc tagja van. A Regionális Foglalkoztatásfejlesztési Civil Klubok hálózata az információk átadásában vállal szerepet, illetve közvetít a munkaügyi kormányzat és a civilek között. Ma már az ágazati adattárban mintegy 300 szervezet regisztráltatta magát, ekképpen részt tudnak venni a foglalkoztatáspolitikához kapcsolódó stratégiai anyagok véleményezésében, a döntéshozatali folyamatban. A CFM delegált szakértői – mások mellett – olyan szervezetekben tevékenykednek, mint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat Modernizációt Felügyelő Bizottsága vagy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) Monitoring Bizottsága.
Regionális sajátosságok
Az említett tanulmány szerint a civil szervezetek mindenekelőtt a kommunális és a személyi szolgáltatások fejlesztésében találhatnak új szerepet. Az előbbi körben – mások mellett – az ár- és belvízvédelemhez, a csatorna- és a szennyvízrendszerek kiépítéséhez, az erdőtelepítéshez, a szociálislakás-építéshez, valamint a városi rekonstrukcióhoz kapcsolódó munkák tartozhatnak. Az utóbbi körben pedig - például – az idősek, a sérült emberek gondozására kerülhet sor.
Régiónként más-más jellemzi a foglalkoztatásra szakosodott civil szervezetek munkáját; ez főként az adott térség, kistérség munkanélküliségi helyzetétől függ. Az észak-magyarországi régióban – ahol hagyományosan a legmagasabb az állástalanok aránya – a tanulmány készítése során megkérdezett civil szervezetek mintegy harmadrésze érdekelt valamilyen foglalkoztatási programban. Figyelmeztető jel, hogy a munkaközvetítés, a közhasznú munka szervezése, a tranzitfoglalkoztatás, a módszertani támogatás, a kutatás és a tanácsadás terén szerény eredményeket tudnak felmutatni az ottani civilek. Tehát a következő időszak kiemelt feladata e régióban az érintettek motiválása a foglalkoztatási programokba való bekapcsolódásra. Ez azért is fontos lenne, hiszen e szervezetek jelentős része foglalkozik fogyatékos emberekkel, hátrányos helyzetű családokkal, etnikai kisebbségekkel, 40 év felettiekkel, akiknek nemritkán elhelyezkedési gondjaik is vannak.
Szakmai fórumok
Az észak-alföldi régióban országosan is kiemelkedő a civil szervezetek aktivitása a munka világában. Mintegy 73 százalékuk foglalkozik tanácsadással, szakmai fórumok szervezésével, és igen jelentős azoknak a száma is, amelyek részt vesznek valamilyen foglalkoztatási programban.
Figyelemre méltó, hogy a szervezetek közel fele elméletileg is megalapozza munkáját, hiszen kutatási módszertani tevékenységet is folytat. Országosan is jónak tekinthető, hogy kétharmad részük célcsoportjának tekinti a tartósan munkanélkülieket, ugyanakkor sokan foglalkoznak a hátrányos helyzetű családok gondjaival, a munka nélküli pályakezdőkkel, valamint az etnikai kisebbségekkel is.
Szintén kedvező kép alakult ki a dél-alföldi régió civil szervezeteiről, amelyek szintén aktív szerepet vállalnak a foglalkoztatási gondok enyhítésében. Az érintettek közel háromnegyed része foglalkozik tanácsadással, kétharmad részük szakmai fórumok szervezésével, s minden második részt vállal valamilyen foglalkoztatási programban. Igaz ugyan: csupán 37-38 százalékuk folytat kutatási, módszertani tevékenységet. E régióban hiányosság, hogy – például – a komplex foglalkoztatási projektekhez szükséges mentális segítségnyújtással, a munkára felkészítő, illetve az álláskeresési tréninggel, valamint a pályaválasztási tanácsadással kevéssé foglalkoznak. Miként az sem jellemző, hogy a foglalkoztatáspolitikai szempontból veszélyeztetett csoportokkal aktívan foglalkoznának. Viszont számos szervezet törődik a hátrányos helyzetű családok gondjainak enyhítésével.
Középpontban a képzés
A tanulmány összegezése szerint a közép-magyarországi régióban – ahol kedvezőbbek a munkanélküliségi adatok, mint az ország más körzeteiben – a civil szervezetek tevékenységében meghatározó szerepe van a foglalkoztatási programoknak. Prioritást élvez a képzés, illetve nagy hangsúlyt helyeznek a rehabilitációra. Emellett a munkaközvetítés, az álláskeresés és a munkára felkészítő tréningek tartoznak a kiemelt teendők közé. Hasonlóképpen a szakmai fórumok és a szakmai érdekvédelem is hangsúlyos.
A dél-dunántúli régióban működő civilek foglalkoztatáspolitikája a térség gondjaihoz alkalmazkodik. Tehát itt – ahol az országos átlagnál magasabb a munkanélküliségi ráta, és ennek belső szerkezete is kedvezőtlen – jelentős a közmunka és közhasznú munka szervezése, illetve a tranzitfoglalkoztatás "gondozása". Ugyanakkor az álláskeresési tréningek, a pályaválasztási tanácsadás hiányzik a kínálati palettáról. A térségben súlyos gond a romák tartós munkanélkülisége; e problémát számos szervezet kívánja kezelni. Kedvezőtlen viszont, hogy az országos átlagnál kevesebben törődnek a pályakezdők, főként a diplomás fiatalok gondjaival.
Közép-Dunántúlon a foglalkoztatás nem tartozik a civil szervezetek kiemelt tevékenységei közé. Nemigen foglalkoznak a tartósan munkanélküliekkel, s a közcélú munka, a tranzitfoglalkoztatás és a közmunka szervezését sem sorolják főbb feladataik közé. E térségben a foglalkoztatási projektek száma az országos átlag alatt marad.
A Nyugat-Dunántúlon működő civilek körében viszont magasabb a hagyományos foglalkoztatási programokat – például közmunkát – szervezők aránya. Ugyancsak sok civil szervezet tűzte zászlajára, hogy az érintetteket felkészítse a munkára. Mintegy 64 százalékuk tekinti célcsoportjának a tartósan munkanélkülieket.
Vissza a munkapiacra
A fővárosban működik a Salva Vita Alapítvány, amely 1996 óta nyújt támogatott foglalkoztatási szolgáltatást: segít elhelyezkedni a sérült vagy a megváltozott munkaképességű embereknek a nyílt munkaerőpiacon.
A támogatott foglalkoztatási szolgáltatás (TF) célja – miként az a szervezet honlapjáról tudható –, hogy az érintettek személyre szabott segítséggel "normál" munkahelyen szerezzenek állást, s elvégzett munkájukkal arányos fizetést kapjanak.
A projekt során a dolgozót folyamatosan segítik a megfelelő munkahely kiválasztásában, az ügyintézésben, a betanulásban, a beilleszkedésben, illetve a munkával kapcsolatos problémák megoldásában. Kitüntetett jelentősége van az egyéni és a csoportos utókövetésnek is. Ennek három szintje a munkáltatókkal, az ügyfelekkel és a családokkal való kapcsolattartás.
A csoportos utókövetés formája az 1996 óta működő Dolgozók Klubja, ahol a már munkába állt vagy az elhelyezkedés előtt álló személyeknek segítenek. ATF országos elterjesztése 2003-ban kezdődött meg, s ma már öt városban működik, illetve három helyszínen készítik elő a bevezetését. Az alapítványnak mintegy 90 munkáltatóval van kapcsolata, amelyek között alapítványok, szociális intézmények és multinacionális vállalatok is találhatók.
A dél-alföldi régióban működik a Jóléti Szolgáltatás Jászszentlászló és Móricgát Alapítvány, amely sikeresen indította el tranzitfoglalkoztatási programját szakács- és kőművesszakmákban. Markolt Endre témavezető elmondta: e projekttel 1995-ben pályáztak először, s ennek keretében halmozottan hátrányos helyzetű embereknek nyújtanak segítséget. Az érintettek OKJ-s képzést kapnak, majd az alapítvány segít az elhelyezkedésben, és hat hónapig nyomon követi a foglalkoztatásukat.
Szakmai tanfolyamok
Az alapítvány nyolc projektje már lezajlott; ezek eredményeképpen az érintettek 83 százaléka megmaradt az elsődleges munkaerőpiacon. Tavaly a 18-54 éves korosztályokból mintegy 160 ember érdeklődött a lehetőségek iránt.
A működés 12 éve alatt összesen 288 emberrel jött létre munkaviszony, akik 93 százaléka állástalan volt. A projekteket először az OFA támogatásával indították, ma már azonban a hefop uniós forrásaira is sikerrel pályáznak. Legújabb beadványukat már benyújtották, ennek eredményét most várják.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Keleti Ébredés Közalapítvány Közhasznú Szervezet – amely 1998-ban jött létre – az ország gazdasági szempontból egyik leghátrányosabb térségében működik azzal a céllal, hogy segítse a roma fiatalokat a munkaerőpiacon.
A civil szervezet elsősorban olyan ifjakra koncentrál, akik nem fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A "Keleti ébredés" elnevezésű projekt célja az érintettek képzése, felzárkóztatása, a pályaorientáció, illetve a későbbi szakmatanulás megalapozása. Az eredmény biztató, hiszen az érintettek 90 százaléka megszerzi az általános iskolai bizonyítványt.
Az alapítvány az elmúlt években sikeresen pályázott az OFA, valamint a PHARE projektjeire. Szakmai tanfolyamokat indítottak faipari, fémipari, mezőgazdasági, egészségügyi, építőipari, valamint a környezetvédelemhez kapcsolódó szakmákban.
OFA-programok
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 1992 óta több ezer embert segített vissza a munka világába és támogatott számos civil szervezetet. Ez azért is jelentős, mert az érintettek az állami foglalkoztatási szolgálat közreműködésével nem tudtak visszakerülni a munka világába, sokan közülük el sem jutnak a munkaügyi kirendeltségekig. Nem ritka, hogy a civilek többgenerációs állástalanokat, romákat karolnak fel.
Az OFA 2005-ben 37 program keretében közel 3,86 milliárd forinttal támogatta a munkaerő-piaci szolgáltatást, a munkahelyteremtést, a tartós, valamint az átmeneti foglalkoztatást és a különböző képzéseket. A programok közül 15 nyújtott anyagi segítséget a civil szervezeteknek. E célra közel 1,74 milliárd forintot különítettek el.
Az évek során a civil szervezetek munkája nyomán több új, jól kidolgozott hazai szolgáltatási modellprogram született. Ilyen volt – mások mellett – a "Többgenerációs munkanélküliséggel küzdő családok munkaerő-piaci reintegrációját segítő" program, amelynek támogatására 98 millió forint jutott. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességű és értelmileg akadályozott embereket két program segíti, ezekre összesen 244 millió támogatást adtak 2005-ben.
A 2002 és 2005 közötti időszakban az OFA folytatta – 1,153 milliárd forintos támogatással – a korábban megkezdett, a civil szervezetek számára meghirdetett tartós foglalkoztatást szolgáló programjait, s külön támogatta a roma civilszervezetek közösségi vállalkozásait. A roma állástalanok bevonásával komplex képzési és foglalkoztatási projektek indultak.
Kísérleti programként először 2005-ben került sor az önkéntes munka támogatása. Az volt a cél, hogy e konstrukcióban az állástalansággal fenyegetett 18-26 éves fiatalokat segítsék: munkatapasztalat- és gyakorlatszerzéssel. Ugyanakkor az OFA több programot indított a roma munkanélküliek munkaerő-piaci integrációja érdekében is.
Rendezvények, kiadványok
Mindemellett az OFA a nonprofit szervezetek fejlesztésére is áldoz. A civil formációk konferenciáit és kiadványait 2002-2005-ben is támogatta, továbbá működteti az EU-Háló programot. A Regionális Foglalkoztatási Civil Klub elnevezésű projekt keretében lehetőség nyílik információs napok szervezésére. Az érintettek a foglalkoztatáspolitika aktuális kormányzati, regionális és helyi kérdéseiről tájékozódhatnak, segítve ezzel a civil társadalom és a kormányzat közötti párbeszédet. E célra 2005-ben 100 millió forint állt rendelkezésre.
Az OFA 2006-ban összesen 1,74 milliárd forintot fordít programjai megvalósítására, amelyből a nonprofit szervezetek megerősítésére 644 millió jut. Ezen túl – a kísérleti programok közül – az úgynevezett nonprofit közvetítés elnevezésű projektre 150 milliót fordítanak.
A legtöbb támogatást - 500 millió forintot – a civil szervezetek foglalkoztatási kapacitásának növelését szolgáló programok kapják. A cél a szervezetek fejlesztése, megerősítése annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak a 2007-2013 közötti EU-források befogadására, felhasználására. Az idei év elejétől 2008 szeptemberéig zajló projekt – amelyre jelentkezve pályázatonként 3 millió forintot lehet nyerni – olyan diplomás munkanélküliek foglalkoztatását kívánja segíteni a civil szektorban, akik a képzést követően sikeresen részt vesznek majd az uniós pénzek elnyerésében, a támogatások felhasználásában.
Atipikus munkavállalás
Természetesen annak érdekében is meg kell erősíteni a civil szervezeteket, hogy – az uniós források segítségével – sikeresen részt vállaljanak az állami, az önkormányzati közszolgáltatás ellátásában. E célból egy-egy pályázó maximum 52 millió forintnyi támogatást kaphat vissza nem térítendő formában. Az önrész felmutatása nem előírás.
Az OFA kísérleti programjai közül az úgynevezett nonprofit közvetítési program szól a civil szférának, kapcsolódva a kormány "száz lépés" programjához. Az OFA modellprogramja – amely idén indul és zárása 2008 közepén várható – célja a feketefoglalkoztatás kifehérítése, az atipikus munkát végzők helyzetének javítása, szociális védelmük megteremtése. A program során – pályázati úton - húsz térségben kerül sor olyan megfelelő szakmai háttérrel rendelkező civil szervezetek kiválasztására, amelyek alkalmasak a közvetítői-kölcsönzői tevékenységre, s később a tapasztalatok átadására.
A program során az alkalmi és a szezonális munkákat vállaló, kék könyvvel nem rendelkező munkanélkülieket kívánják elérni. A megvalósításra összesen 150 millió forint áll rendelkezésre, amelyből egy-egy civil szervezet 12-18 millió forintnyi összeget kaphat vissza nem térítendő támogatásként. Az OFA-nál úgy számolnak, az idén 40-60 pályázat érkezik e felhívásra.
Paktumok a civilekkel
Az elmúlt években a civil szektor sikeresen részt vett a térségi foglalkoztatási együttműködési formákban; mára e szerveződések száma országszerte száz körülire tehető.
A megkötött paktumok tagjai – önkormányzatok, munkaadók, munkaügyi szervezetek, képzőintézmények, érdek-képviseleti és civil szervezetek - együttműködésének célja a térségi foglalkoztatás helyzetének feltérképezése s a térségi gazdasági szereplők céljainak összehangolása. A paktum nyitott szerveződés, így bármely szervezet csatlakozhat, ha a kitűzött célokkal egyetért. E munkában a civilek a szociális gazdaság kiépítésében és a társadalmi ellenőrzés kiteljesítésében vesznek részt.
Az EU-források megszerzése érdekében nemcsak indokolt, de szükséges is a különböző szervezetek együttműködése. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, a Regionális-fejlesztési Operatív Program (ROP) és az EQUAL pályázatok esetében 300 civil szervezet mintegy 22,4 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott, illetve jut 2005-2006-ban.
A hefop eddigi eredményeit tekintve elmondható: a 2004-2006-os időszakra 191 milliárd forintra lehet pályázni. 2004-ben a hefop Irányító Hatósága 6 központi programot hagyott jóvá 166,1 millió forint értékben. Tavaly – a november 15-ei állapot szerint – a 3475 pályázatból 727-et támogattak, s ezekből 428-cal már alá is írták a szerződést.
Az EQUAL pályázataira – ezek esetében az OFA mint Nemzeti Programiroda működik közre – idáig tizenhét partneri együttműködést vállaló szervezettel kötöttek támogatási szerződést több mint 4 milliárd forintnyi értékben.
