Adótábla, adókulcs
A progresszíven adózó jövedelmekhez továbbra is kétkulcsos adótábla kapcsolódik. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknek kismértékben kedvez a 18 százalékos adókulcs jövedelemhatárának 50 ezer forintos növekedése (2005-ben ez a határ 1,5 millió forint volt), míg a magasabb jövedelemmel rendelkezők több adót takaríthatnak meg azzal, hogy a legmagasabb adókulcs 38 százalékról 36 százalékra csökken.
Adójóváírás
2006-tól az adójóváírás nem az adott évi minimálbért (2006-ban 62 500 forint), hanem "az egyfős háztartásban élők létminimumának nettósított (egyéni járulékot figyelembe vevő) értékét", azaz havi 63 ezer forintot mentesít az adó alól. Egyébként az adójóváírás rendszere – alap-adójóváírás és kiegészítő jóváírás - nem változik, azonban módosulnak az ezekhez kötődő jogosultsági határok. Az alap-adójóváírás mértéke továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint, amelyet teljes egészében – a korábbi 1 millió 350 ezer forint helyett - 1,5 millió forintig lehet érvényesíteni, csökkenő mértékben pedig egészen 2,1 millió forintig jár (ez a határ eddig 1,950 millió forint volt).
A kiegészítő adójóváírás – a kiegészítő jogosultsági határhoz kötötten – az adóévi bérnek a jogosultsági hónapok száma és az 50 ezer forint szorzatát meghaladó része után vehető igénybe 18 százalékos mértékben, de a kiegészítő jóváírás havi összege legfeljebb 2340 forint lehet. A kiegészítő adójóváírás teljes egészében – az eddigiekkel egyező módon – 1 millió forintig jár, csökkenő mértékben pedig 1 561 600 forint éves jövedelemig érvényesíthető. A kiegészítő és az alap-adójóváírást az adóelőlegnél a magánszemély nyilatkozata alapján a már ismert szabályok szerint kell figyelembe venni.
Adókedvezmények
Az adókedvezmények rendszerében továbbra is megmarad, hogy vannak olyan kedvezmények, amelyek korlátok nélkül érvényesíthetők, vannak olyanok, amelyeket csak különböző jövedelemnagyságig (3,4 millió forint, 6 millió forint, 6-8 millió forint) lehet figyelembe venni, és vannak olyanok, amelyekhez még egy általános, 100 ezer forintos kedvezménykorlát is kapcsolódik. Változnak azonban az egyes adókedvezményekhez kapcsolódó részletszabályok.
Társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetések után járó kedvezmény
Nem kerül hatályon kívül, tehát 2006-ban is csökkenti az összevont adóalap adóját a tb-ellátásra (szolgálati idő szerzésére és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére) kötött megállapodás szerint megfizetett összeg, valamint a magánnyugdíjpénztárba tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint befizetett összeg 25 százaléka. Az összevont adóalap adóját csökkenti továbbá a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő adóévi befizetés 30 százaléka is. A kedvezményeket a tb-igazgatási szerv, illetve a magánnyugdíjpénztár által kiállított, a befizetett összeget tartalmazó igazolás alapján lehet igénybe venni.
Súlyosan fogyatékosok kedvezménye
Mivel a súlyosan fogyatékosságra tekintettel érvényesíthető adókedvezmény havi mértéke a mindenkori havi minimálbér 5 százalékában meghatározott, ezért a kedvezmény havonta 3125 forintra emelkedik.
Sulinet-kedvezmény
A Sulinet-kedvezmény a jövőben kizárólag számítógép beszerzése esetén vehető igénybe, egyéb számítástechnikai eszközök után már nem érvényesíthető. A kedvezmény igénybevételének továbbra is korlátja, hogy teljes egészében 3,4 millió forintos éves jövedelemig érvényesíthető (az azon felüli jövedelemrész 10 százalékával, legfeljebb annak összegéig csökkenteni kell a kedvezményt), és éves összege a felnőttképzési díj utáni adókedvezménnyel együtt sem haladhatja meg a 60 ezer forintot.
Biztosítások kedvezménye
A biztosítási adókedvezmény 2006-ban továbbra is a befizetett biztosítási díj 20 százalékának és a biztosítási díj évek közötti növekménye 10 százalékának együttes összege, amely – más adókedvezményekkel együtt – a 100 ezer forintos korlátba tartozik, és csak évi 6 millió forintos jövedelemig vehető figyelembe. Változás a kedvezmény alapjában és a kedvezmény visszafizetési kötelezettségében van. A kedvezmény alapjába a magánszemély által befizetett biztosítási díj és a munkáltató által átvállalt biztosítási díj mellett a jövőben beletartozik minden olyan átvállalt díj is, ami után összevonandó jövedelemként a magánszemélynek adóznia kell. Az eddigi szabályok szerint visszafizetési kötelezettség terhelte a magánszemélyt akkor, ha a biztosítás felett a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolta. Ilyenkor a korábban érvényesített adókedvezményt 20 százalékkal növelten kellett visszafizetni, ez - szélsőséges esetben – akár 9 éve igénybe vett kedvezménynek a növelt összegű visszafizetését is jelenthette. 2006-tól azonban a visszafizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a kedvezményre, amelynek alapjául szolgáló befizetés és a rendelkezési jog gyakorlása között már három év eltelt.
Családi adókedvezmény
Az adókedvezmények közül a családi kedvezményt érinti a legtöbb változás. 2006-tól az egy és két gyermeket nevelő családok családi adókedvezményt egyáltalán nem érvényesíthetnek, ezzel csak a három vagy annál több eltartottat nevelők élhetnek. A családi kedvezmény mértéke esetükben a kedvezményezett eltartottak után gyermekenként és jogosultsági hónaponként 4 ezer forint. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adott hónap bármely napján az eltartottak létszáma elérje a három főt. E kedvezmény igénybevétele továbbra is jövedelemkorláthoz kötött, azonban ez a korlát az eltartott gyermekek számától függően változik. A kedvezmény teljes összegben akkor jár, ha a magánszemély összes bevallás alá eső jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. A négy vagy több gyermeket nevelő családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal emelkedik egészen 7 gyermekig, azaz 8 millió forintig. Ha a magánszemély jövedelme meghaladja az eltartottak létszámától függő, rá vonatkozó jövedelemkorlátot, akkor a meghaladó jövedelemrész 20 százalékával csökkenteni kell a kedvezményt.
Átmeneti szabály a családi kedvezményre
Átmeneti szabályt kell alkalmazni a magzatok után eddig igénybe vehető kedvezmény miatt. Azok a családok, ahol az anyuka 2005. december 31-én várandósnak minősül (tehát a fogantatástól év végéig már eltelt legalább 91 nap), 2006-ban a gyermek születési hónapját megelőző hónapig még a korábbi szabályok szerint igénybe vehetik a gyermekkedvezményt. Ennek köszönhetően az egy- vagy kétgyermekeseknek is jár néhány hónapig a 3 ezer, illetve 4 ezer forintos kedvezmény gyermekenként, valamint a várandósság időszaka alatt a három- vagy többgyermekesek kedvezményezett eltartottanként a 10 ezer forintos kedvezményt érvényesíthetik.
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések
Részletszabályaiban és mértékében ugyan nem változik, mégis alapvetően átalakul az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetésre vonatkozó adókedvezmény. 2006-tól az egyéni számlán jóváírt összeg 30 százaléka nem adókedvezményként vonható le a progresszív jövedelem adójából, hanem a magánszemély az őt megillető összeg átutalásáról rendelkezhet. A jóváírás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba, illetőleg az egészség- és önsegélyező pénztárakba a tagi jogviszonyra tekintettel befizetett összeg és teljesített adóköteles munkáltatói hozzájárulás 30 százaléka, de legfeljebb külön-külön 100 ezer forint, míg együttes befizetés esetén 120 ezer forint.
Az öregségi nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a kiutalás felső határa 130 ezer forint, illetve 150 ezer forint. Az önkéntes egészségpénztár tagja az egyéni számlán legalább két évre lekötött összeg, illetve az egyéni számlájáról kifizetett prevenciós szolgáltatás 10 százaléka után is kérheti a jóváírást, amelyek szintén beletartoznak az említett értékhatárokba.
Ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, akkor az összeget az APEH fogja átutalni a magánszemély által nyilatkozatban megnevezett pénztár számlájára. Több önkéntes pénztári tagság esetén is csak egy olyan számla jelölhető meg, amelynek javára történt az adóévben befizetés, jóváírás vagy lekötés, illetőleg amelynek terhére történt rendelkezési jogosultságot megalapozó szolgáltatás miatti kifizetés. Az átutalásra a személyi jövedelemadó visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (az átutalást a bevallás beérkezésétől, legkorábban március 1-jétől számított 30 napon belül kell teljesíteni), ha azonban a magánszemélynek adótartozása van, akkor a jóváírás csak az adótartozás kiegyenlítését követően, 30 napon belül teljesíthető.
Nyugdíj-előtakarékossági számla kedvezménye
Az öngondoskodásnak ezt az új formáját az önkéntes pénztári befizetésekhez hasonló módon támogatja a személyijövedelemadó-törvény. A külön jogszabály szerinti nyugdíj-előtakarékossági számla tulajdonosa – az adóbevallásban vagy az adóhatósági adómegállapításhoz tett nyilatkozatában rendelkezhet a számlára általa befizetett összeg 30 százalékának, de legfeljebb 100 ezer forintnak (2020. január 1. előtt nyugdíjkorhatárt elérőknél 130 ezer forintnak) az átutalásáról. Több nyugdíj-előtakarékossági számla esetén is csak egy számla jelölhető meg, az átutalásra egyebekben az önkéntes pénztári befizetéseknél leírtakat kell alkalmazni. A nyugdíj-előtakarékossági számlán elért hozam adómentes jövedelemnek számít, ha azonban a számla nem felel meg a külön törvény szerinti feltételeknek, akkor már egyéb jövedelemként adózik.
Az átutalás korlátja
Mind az önkéntes pénztári befizetésekre, mind a nyugdíj-előtakarékossági számlára igaz, hogy a teljesíthető kiutalás – a kedvezményi korlátokon túl – nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részét. Amennyiben a magánszemély mindkét rendelkezése szerint járó kiutalás együttes összege több, mint az összevont adóalap adójának a kedvezményekkel csökkentett része, akkor a jogszerűen megjelölt összegeket az adóhatóság arányosan csökkentve utalja át. Előfordulhat, hogy az összevont adóalap utáni, adókedvezményekkel csökkentett adó összege utóbb – önellenőrzés vagy adóellenőrzés következtében – változik. Ha a változás pozitív, azaz az adó nő, akkor a kiutalás emiatt nem változhat. Ha viszont a kiutalás több volt, mint az utólag megállapított adó, akkor a negatív különbözetet az APEH személyijövedelemadó-kötelezettségként fogja előírni és megfizettetni.
Adómentes juttatások
Néhány adómentességi szabály az eddigi gyakorlatot megerősítve visszamenőleges hatállyal lép életbe. Így visszamenőleg is érvényes, hogy az adómentes kártérítések alól kivételként említett jövedelmet pótló kártérítés olyan jogcímen adózik, amilyen jogcímen jövedelmet pótol. Az egészségügyi intézmény által nyújtott donorétkeztetés - bármikor történt is az – adómentes juttatásnak számít. 2005. január 1-jére visszamenőlegesen mentes az adó alól az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére és az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából támogatott felnőttképzésként, munkaerő-piaci képzésként nyújtott támogatás, szolgáltatás, a képzés időszaka alatt juttatott étkeztetés, közlekedés és szállásköltség térítése, valamint a megélhetési támogatás. Az adómentesség nem vonatkozik a keresetkiegészítésre és a keresetpótló juttatásokra.
Munkáltató által adható adómentes juttatások
Étkezési támogatás
Emelkedik a munkáltató által adómentesen adható étkeztetés értéke. Az étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés keretében adott juttatás, mindezek igénybevételére szóló utalvány adómentes értéke 8 ezer forintról havi 9 ezer forintra, a kizárólag fogyasztásra, készétel vásárlására jogosító utalvány értéke pedig havi 4 ezer forintról 4500 forintra nő. Az élelmiszer-utalványra vonatkozó kedvezmény az étel- és italautomatából történő vásárlást biztosító feltölthető kártyára is alkalmazható.
Iskolakezdési támogatás
17 ezer forintról 19 ezer forintra emelkedik a munkáltató által adómentesen adható iskolakezdési támogatás mértéke is. A támogatás egyéb adómentességi feltételei változatlanok.
Utazási támogatás
Az eddigi bonyolult szabályok helyett összegkorlátozás nélkül – tehát nem csak 2 ezer forintig és nem az étkeztetéssel együtt számolva – adómentes a munkáltató által természetben – a juttató nevére szóló számla alapján, vagy a munkáltató által megvásároltan – adott helyi utazási bérlet. Az adómentesség a munkavállaló által részben megtérített bérletjuttatásra is vonatkozik.
Lakáshoz kapcsolódó mentességek
A munkáltató által adómentesen adható vissza nem térítendő lakáscélú támogatás összege 750 ezer forintról 1 millió forintra emelkedik. Nem lehet több az adómentes összeg akkor sem, ha azt akár több munkáltató adja, és a folyósítást megelőző négy évben e célra folyósított összegeket az 1 millió forintos korlát meghatározásához össze kell adni. A négyéves korlátot első ízben akkor kell figyelembe venni, ha a támogatást 2009-ben folyósítják. Átmeneti szabály szerint ugyanis 2006-os folyósítás esetén a 2005-2006-os éveket, 2007-es folyósításnál a 2005-2007-es éveket, míg 2008-as folyósítás esetén a 2005-2008 közötti időszakban folyósított összegeket kell figyelembe venni.
A lakás-takarékbetétre fizetett kamat adómentes jövedelem
A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatáson és a támogatásra jóváírt kamaton kívül a lakás-takarékbetétre fizetett kamat is adómentes jövedelem.
Közműfejlesztési és távfűtési támogatás adómentessége
Ugyancsak adómentes a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere terhére jutatott támogatás. Így nem kell adózni a közműfejlesztési támogatás és a távfűtési támogatás után sem.
Adómentes jövedelmek
Eddig adóterhet nem viselő járandóság volt, most adómentes a rabkeresmény, de csak az olyan, amely a büntetés-végrehajtó szerv által biztosított foglalkoztatásból származik.
A természetbeni juttatások közül adómentes a hallgatónak a felsőoktatási törvény szerint nem pénzben nyújtott támogatása, valamint az a diplomáciai vendéglátás, amelyet a gazdasági és közlekedési miniszter nyújt.
Adóterhet nem viselő járandóság
Igen kedvező változás, hogy 2006-tól a szociális gondozói díj 48 ezer forint helyett 120 ezer forintig számít adóterhet nem viselő járandóságnak. Nyugdíjnak, így szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a nyugdíj-előtakarékossági számláról külön törvény szerint nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetés.
Munkaviszonyból származó jövedelem
Végkielégítés
Különös szabályokat kellett eddig alkalmazni a törvényben meghatározott, illetve az állami végkielégítésre. Az ilyen végkielégítés teljes összege után – meghatározott feltételek mellett – nem a megszerzés évében kellett adózni, hanem az megosztható volt az adóévek között. 2006-tól a magánszemély dönthet arról, hogy a törvényi vagy állami végkielégítés összegét megosztja-e az adóévek között, vagy a teljes összeg után a kifizetés évében adózik. A megosztás választása esetén a végkielégítés összegéből a kifizetés évében 18 százalékos adóelőleget kell levonni, ugyanakkor az adóhatósági adómegállapítás lehetőségével nem lehet élni. A nyilatkozat már a 2005-ben megszerzett végkielégítésre is megtehető.
Munkába járás költségtérítése
A munkáltató által a kormányrendelet szerinti munkába járás költségtérítésére vonatkozó szabályok már 2005-ben módosultak, most csak néhány simítást végzett el a jogalkotó. Egyértelművé válik, hogy a munkavállaló munkába járásával összefüggésben – a pénzbeli megtérítés mellett – a munkáltatónak lehetősége van arra is, hogy a bérletet saját maga vásárolja meg és adja át a dolgozóknak. Miután a törvény kimondja, hogy a magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra munkába járás címén nem számolhat el gépkocsiköltséget, így kizárt, hogy a kormányrendeletnek nem megfelelő költségtérítéssel szemben esetleg az alkalmazott számoljon el költséget.
Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulás
A munkáltató által az önkéntes pénztárakba a törvényi feltételeknek megfelelően átutalt hozzájárulás nem számít jövedelemnek. A korábbi szabályozás az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényre hivatkozva határozza meg, hogy melyik az a munkáltató, amelyik ilyen nem adózó hozzájárulást fizethet. Mivel a tételes egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség 2006. november 1-jétől meg fog szűnni, ezért önálló szabályt kellett alkotni a munkáltató meghatározására.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulások tekintetében több munkaviszony esetén az a munkáltató, amellyel a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó munkaviszonyban áll. Ilyen jogviszony hiányában a leghosszabb munkaidőt kell figyelni, azonos időtartamú munkaviszonyok esetén, vagy ha a munkaidőt nem, vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, akkor az számít munkáltatónak, ahol legmagasabb a magánszemély jövedelme. Azonos munkaidő és azonos jövedelem esetén az a mérvadó, ahol a munkaviszony korábban kezdődött. Ha valamelyik munkaviszonyban a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért, azt a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni. Ha az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári hozzájárulás összege meghaladja a törvényi korlátot, vagy ha a hozzájárulást nem a jövedelemadó-törvény szerinti munkáltató fizeti, akkor a befizetett összeg a magánszemély munkaviszonyból származó bérjövedelmének számít.
Természetbeni juttatások
Továbbra is természetbeni juttatásnak számít a kifizető által nyújtott reprezentáció, 2006-tól ennek adómentes mértéke az adóévi összes bevétel 1 százaléka (0,5 százalék helyett), de legfeljebb (10 millió forintról) 25 millió forintra változik.
Korlátozott béren kívüli juttatások
Azért, hogy a munkavállalónak adott juttatási csomagban a természetben adott juttatások ne kerülhessenek túlsúlyba, meghatározott, egyébként adómentesen adható juttatások együttes értékéből a 400 ezer forintot meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak számít. A keret átlépése esetén – függetlenül attól, hogy a juttatás egyébként adómentes lenne, vagy nem számítana jövedelemnek – a juttatónak meg kell fizetni a 44 százalékos személyi jövedelemadót (és persze az összes közterhet). Az év közben felvett vagy kilépő munkavállalóknál a korlátot a munkaviszonyban töltött napokkal arányosan kell meghatározni. A korlátos béren kívüli juttatások közé a következők tartoznak:
– az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból a jövedelemnek nem számító rész,
– a 2006-ban megkezdett iskolai rendszerű képzés címén átvállalt költségtérítésből az a rész, amelyet nem kell jövedelemként figyelembe venni,
– az adómentes üdülési csekk, vagy az adómentes üdülési szolgáltatás értéke,
– az adómentes iskolakezdési támogatás összege,
– a bírót, az igazságügyi, az ügyészségi alkalmazottat, valamint a köztisztviselőt törvény előírása alapján megillető ruházatiköltség-térítés,
– az internethasználat munkáltató által adómentesen fizetett díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás,
– az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege,
– a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
– az adómentesen adott helyiutazásibérlet-juttatás.
Az adómentes keretet növelik azok a felsorolt juttatások is (például színházjegy, üdülési csekk, számítógép-juttatás), amelyeket a munkavállaló munkaviszonyára tekintettel más magánszemélyek (pl. családtagok) kapnak. Az adóköteles béren felüli juttatás után az adót az adóév utolsó napjára – vagy a munkaviszony megszűnése napjára – kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
