Irodai munkahelyek

Magyarországon hiányoznak az irodai munkahelyek kialakításának átfogó normatívái – véli dr. Nemeskéri Gyula, a Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem előadója, az Ergofit Tanácsadó és Továbbképző Kft. ügyvezető igazgatója. Bár léteznek törvényi előírások, rendeletek és ajánlások a többi között a munkavégzés egészségügyi feltételeire, a számítógépes munkahelyekre, a biztonságos munkavégzésre, a helyiségméretekre és a világításra, de ezek nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz, illetve úgy kell összeszedegetni őket különböző helyekről. Jó lenne, ha az egyes segédanyagok, jogszabályok vagy jegyzékük összegyűjtve elérhető lenne valahol, akár rendeletekhez, végrehajtási utasításokhoz csatoltan is.

A tevékenység jellege

Nem mond ellent e szakmai kiskáté igenlésének az, hogy elvileg minden munkahely egyénre szabott, hiszen minden munkavállaló önálló egyéniség. Nemcsak lelki adottságaiban, hanem testi felépítésében és igényeiben is. Természetes és jogos elvárás ezért, hogy például az általános ergonómiai előírásoknak megfelelő, korszerű irodai szék az egyén fizikai, fiziológiai adottságaihoz igazítható, az iroda megvilágítása helyi fényforrásokkal korrigálható és a klímaberendezés is beállítható legyen oly módon, hogy ne sérüljön lényegesen az ott dolgozók komfortérzete.

Dr. Nemeskéri Gyula szerint az irodák kialakításánál, berendezésénél a dolgozók egyéni adottságaival és kívánságaival azonos jelentőségű, ha nem fontosabb szempont a végzett tevékenység jellege. Más munkahelyet kell kialakítani azoknak az irodistáknak, például adminisztrátoroknak, könyvelőknek, akiknek a munkája döntően helyhez és azonos eszközhöz, napjaikban mindinkább a számítógéphez kötött, és mást például az ügyfélszolgálati irodák munkatársainak. Utóbbiak "birodalma" nemcsak azért sajátos, mert közvetlenül érintkeznek az ügyfelekkel, hanem mert alkalmasint beadványokat, törvénytárakat vesznek elő, iratokat tanulmányoznak és másolnak le. Mindez a feladat jellegének megfelelő berendezést követel meg.

A szakember különös hangsúllyal szól az úgynevezett innovatív szervezetekben dolgozókról. Jellemzőjük, hogy egymással közvetlen kapcsolatban, interakcióban fejtik ki alkotó tevékenységüket, ezért teljesítményüknek csak egyik feltétele a szűken értelmezett iroda. A tapasztalatok és a legújabb nemzetközi kutatások szerint számukra már-már nélkülözhetetlen a kartávolságnyira lévő kávézó, az úgynevezett trécselősarok. Afféle "kuckó", ahol meg lehet beszélni a kollégával az éppen aktuális szakmai problémákat.

Korunk kommunikációjának meghatározó eszköze a számítógép, az internet, ez azonban nem helyettesíti az emberi szót és a személyes kapcsolatokat – figyelmeztet a szakember.

Költségkímélő szemlélet

A korszerű irodák napjainkban a tereken belüli arányok bizonyos módosulását tükrözik. Jellemzőek például a melegítőkonyhák és sok helyütt az előterek a futárok szállította ebéd elfogyasztására. Míg korábban a beruházók arra törekedtek, hogy egy téren belül minél több munkahelyet alakítsanak ki – függetlenül a munkavégzés jellegétől –, ma a kutatók hajlanak arra, hogy levegőssé tegyék a tereket, figyelemmel az emberre és a munka jellegére.

Dr. Nemeskéri Gyula tapasztalatai szerint a magyarországi irodakép ergonómiai szempontból roppant vegyes. A meghatározó a költségkímélő gondolkodás, ami bizonyos helyzetekben erény lehet, itt azonban nem az, ha a "minél kisebb helyen minél több iroda" elv érvényesül. Igaz ez a régi irodaépületekre, de igaz az új irodaházak egy részére is. Bár ez utóbbiakat már többnyire úgy építik fel, hogy a belső terek a bérlők igényéhez igazíthatóak legyenek. A költségkímélő gondolkodás következményei az egyteres vagy nagytermes irodák is, amelyeknek szinte minden négyzetcentimétere hasznosítható.

Nyugati példákat követve, az utóbbi időben megjelentek Magyarországon a legutolsó nemzetközi trendet követő épületek, amelyekben a legmagasabb szinten gépesített, teljesen felszerelt, bútorozott irodák bérelhetők. Olyanok, amelyek semmiben sem különböznek az Amszterdamban, Brüsszelben vagy Párizsban találhatóktól, és a multinacionális cégek menedzsereinek szolgálnak hosszabb-rövidebb ideig munkahelyül. Ezek szállodai rend szerint működnek, interneten előre lefoglalhatók, szükség szerinti ideig használhatók, és a költségek bankkártyával téríthetők.

A cégek képviselőinek nincs más dolguk, mint hogy Amszterdamból Budapestre érkezvén elfoglalják az íróasztalukat, beállítsák maguknak az irodai széket, bedugják a laptop zsinórját a csatlakozóba, és bejelentkezzenek New Yorkban lévő főnöküknél, hogy felvették a munkát. A kutató szerint ezek az irodák a tevékenység jellegének adott esetben tökéletesen megfelelnek, és a dolgozó személyiségéhez is igazíthatók.

Irodai világítás

Az irodai világítás – jelentőségét tekintve – a külső feltételek sorában az élre kívánkozik. Ezzel kapcsolatban Arató Andrásnak, a Magyar Világítástechnikai Társaság alelnökének, a Holux Világítástechnikai Kft. vezető elektromérnökének nem megnyugtatóak a tapasztalatai. Nemcsak a régi gyárépületek felújítói, hanem az új irodaházak beruházói sincsenek mindenben tekintettel a hazai és az uniós előírásokra. A gazdaságosság jegyében rendszerint a legolcsóbb világítótesteket szerelik fel, függetlenül attól, hogy a későbbi bérlők milyen célra veszik igénybe azokat. Márpedig az irodák funkciói, a munkafolyamatok, az eszközök alapvetően meghatározzák a világítás módját, ezért ezt a belsőépítészekkel közösen kellene megtervezni.

Az irodák megvilágításának uralkodó eszközei a fénycsövek. A '40-es években kifejlesztett első neoncsövek különböző változatai hazánkban 1960 után terjedtek el, s az izzólámpákénál kisebb energiafogyasztásuk miatt, a folytonos energiatakarékosság jegyében behálózták az irodák és más helyiségek mennyezeteit. Tartósaknak bizonyultak, aminek következtében ma is százezer szám találhatók, ám vibrálásukkal rontják a szemet, különböző egészségügyi panaszokat okoznak.

A technikai fejlődés már régen túllépett a kezdetleges eszközökön, a korszerű fénycsöveket nem lehet egy napon említeni elődeikkel. A mai "neonok" a korábbi jó tulajdonságok megőrzése mellett már egyenletesnek érzékelhető fényt adnak, jobb a hatásfokuk és a fehér fény különböző árnyalatainak előállítására is alkalmasak. A bántóan éles sugarak tompítására különböző technikai megoldásokat találtak ki a mérnökök, árnyékolókat, lamellákat használnak a szakemberek. Míg a régi fénycsöveket az irodák, a műhelycsarnokok dolgozói általában nem szerették, a maiak nem váltanak ki negatív érzelmeket, a legrosszabb esetben semleges hatásúak. Ehhez azonban az is szükséges, hogy arra a célra használják ezeket, például irodák, belső terek általános világítására, amire leginkább valók. A fénycsövekkel az ideálist megközelítő látási viszonyok főleg akkor teremthetők meg, ha úgy helyezik el ezeket a mennyezet alatt, hogy a sík fehér felületről visszaverjék, szórják a sugarakat. A tapasztalatok szerint a beruházók, a tervezők erre ma még ritkán gondolnak, és az armatúrákat többnyire elnyeli az álmennyezet.

Elérhető csúcstechnológia

Ugyancsak gyakori jelenség, hogy az irodák kialakításakor a munkáltatók, a bérlők figyelmen kívül hagyják a végzendő munka jellegét, és a háttérvilágításhoz nem rendelnek helyi, kiegészítő fényforrásokat. Míg a szakemberek a háttérvilágításnál általában ellenzik a különböző mesterséges fényforrások együttes használatát, kiegészítő fényforrásként elfogadhatónak és technikailag megoldhatónak tartják a hagyományos, izzólámpás megoldásokat.

A világítástechnikusok, tervezőmérnökök elképzeléseinek megvalósítását manapság színvonalas és a hazai kereskedelemben is forgalmazott eszközök segítik. Megjelenésükben és árukban különböző irodai, asztali lámpák, önműködő kapcsolók, fényerő-szabályozók egész sora áll rendelkezésükre. Léteznek például olyan fényérzékelő szabályozók, amelyek az íróasztalra, a papírlapra beállított fény mértékéhez igazítják automatikusan a fényforrások erejét. Ezek nem túl drágák, és a mi égövünk alatt, ahol a napszakok változása a világítás szempontjából számottevő, különösen praktikusak lehetnek.

Ma már nem megy ritkaságszámba hazánkban a számítógépes irodatervezés sem. Ez azt jelenti, hogy a komputerek az alapvető paraméterek ismeretében, az érvényes előírások szerint asztalostól, székestől, irattartóstól berendezik az adott munkahelyeket és megalkotják az optimális klíma- és világítási rendszerüket. Vannak olyan irodák, amelyekben okos érzékelők minimális szintre veszik le a lámpák fényét, ha kimennek a dolgozók, illetve olyan kis kabinetek, előadótermek, ahol szükség szerint jegyzeteléshez vagy az írásvetítő használatához igazodnak "maguktól" a "villanyok".

A köznapi gyakorlat azonban ezektől még messze esik. Már csak azért is, mert nálunk – Arató András tapasztalatai szerint – az irodák megvilágításához, mint oly sok máshoz, "mindenki" ért. Ezért a helyzet nem igazán megnyugtató.

Zajos call centerek

Szakemberek arról számolnak be, hogy a fizikai munkakörnyezet gyakori problémája a zaj, különösen a nagyterű irodák esetében. Ugyanakkor sok gondot okoz a terem, a szoba hőmérséklete is.

Molnár Réka mérnök, az irodai munkahelyek ismert kutatója telefonos ügyfélszolgálati irodák, úgynevezett call centerek dolgozói körében végzett zajvizsgálatokat. A 126 centiméteres magasságú paravánok között dolgozók 41 százaléka vélte úgy, hogy a környezet zajos, 36 százalékukat nem zavarta a háttérzaj. Zajforrásaként 55 százalék kollégáit, 18 százalék a klímaberendezést, 27 százalék a telefont jelölte meg.

A kutató eddigi vizsgálatai során kizárólag abban a call centerben nem hallott panaszt a zajra, ahol 145 centiméter magasságú, kimondottan zajvédő paravánokat helyeztek el. Ahol azonban 115-120 centiméter magas térelválasztók voltak, ott kivétel nélkül jelentkeztek a panaszok is. Kétségtelen, az így berendezett munkaterület labirintusszerűen hat, ami kellő belmagasság nélkül nyomasztó lehet. Ennek elkerülésére a paravánt bizonyos magasságon felül lehet üvegből készíteni, csak ekkor a zajvédelmi tulajdonsága romlik.

Nagyterű irodákban vizsgálta Molnár Réka a "légköri viszonyokat" is, és arra a megállapításra jutott, hogy a klimatizálás mindig problémákkal jár. A terem hőmérséklete általában a dolgozók 40-41 százalékának felel meg, a többieknek vagy túl meleg, vagy túl hűvös. A vizsgált közönségszolgálati irodákban megközelítette a 20 százalékot azok aránya, akik huzatosnak találták munkahelyüket, és úgy vélték, hogy ennek a klímaberendezés működésekor keletkező levegőmozgás az oka.

Az irodák királynője

Az irodaszék nem csupán berendezési tárgy, hanem munkaeszköz, szerszám és az egyéniséghez illeszkedő ülőbútor – állítják a szakemberek. Az irodisták rajta töltik a fél életüket, és ha kényelmetlenek, akkor tartási, mozgásszervi panaszokat és rossz közérzetet okoznak, aminek egyenes következménye lehet a romló munkateljesítmény.

Egy hazai felmérés szerint a célnak nem megfelelő irodaszékek miatt a legtöbb probléma a nyaknál, valamint a hát felső és alsó tájékán jelentkezik. Kevésbé kritikus pont a comb és a lábszár, de a megkérdezettek 25 százaléka itt is érez fájdalmakat. Amerikai kutatók ennél továbbmentek, azt is kimutatták, hogy a hátfájásos panaszokból fakadó munkahelyi hiányzások után a munkáltatók évente átlagosan 20 milliárd dollár táppénzt fizetnek ki, s a munkahelyi hiányzások 40 százaléka hátgerincbántalmakkal magyarázható.

Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Ergonómiai Társaság egyik fontos feladatának tekinti a szakmai követelményeknek megfelelő irodaszékek gyártásának és forgalmazásának segítését a maga eszközeivel. Évente díjazza például a legjobb konstrukciókat. Legutóbbi pályázatán, 2004-ben "Az év munkaszéke" címet a RIM Hungária Kft. által forgalmazott "High Way 161356" jelű irodai szék nyerte el. Andráska János ügyvezető igazgató szerint ez a kényelmes és tetszetős ülőbútor szinte mindenre képes, ami egy irodai széktől napjainkban elvárható.

A korszerű irodai ülőalkalmatosság mindenekelőtt – mondja – megfelel az Európai Unió szabványainak. Ez a többi között azt jelenti, hogy testre szabható, könnyen állítható, biztonságos, komfortérzetet nyújt, sokoldalú feladatokra képes és kedvező az emberi testre gyakorolt hatása. Egész napos használat után sem okoz például panaszokat, mert az ülőlap és a háttámla magasságán kívül ezek dőlésszöge is állítható. A testhelyzethez és a munka jellegéhez igazítható a kellő puhaságú kartámaszok magassága, szélessége és mélysége is, a háttámlának pedig vékony kárpitozású feszített háló az anyaga, amely a test alakját könnyűszerrel felveszi.

A minőség vonzereje

Napjaink széke mindezeken túl szinkronmechanikás, azaz az ülőlap és a háttámla a használója mozgását követi, megbízható memóriával rendelkezik, az ülőlap például lehetővé teszi, hogy a comb és a lábszár 90 foknál valamivel nagyobb szöget zárjon be. A fejtámasz minden irányban mozgatható, és újabb keletű tartozék az ugyancsak állítható deréktámasz.

A székek nemcsak ergonómiai kialakításukban és a technikában, hanem megjelenésükben, anyagukban és a dizájnban is magukon viselik korunk jegyeit. Helyváltoztatók, azaz speciális görgőkön gurulnak, nagy, szögletes háttámlájúak, többnyire jól lélegző bőrből és krómozott vagy festett acélból, diszkrét műanyag kiegészítőkkel készülnek. A minőségi skála az alsókategóriától a csillagos égig terjed, az árak is ennek megfelelőek. Egyszerűbbet, de elfogadhatót 10 ezerért, díjazottat, extraklasszist 150-200 ezerért árulnak a kereskedők.

A kínálatra sem lehet panasz. Budapesten van olyan irodaberendezési szakáruház, ahol 35 termékcsalád csaknem kétszázféle irodai széke közül lehet választani. Egyaránt megtalálhatók az irodai közösségi terek kényelmes, úgynevezett klubfoteljei, a várók, tárgyalók e célra kifejlesztett székei és az ergonómiai társaság kitüntetett ülőalkalmatosságai is. Ezek általában úgymond "operatívak", azaz egyformán kielégítik az adminisztrátorok és a vezérigazgatók igényeit.

Andráska János tapasztalatai szerint az utóbbi három-négy évben megnőtt az érdeklődés a jobb minőségű, nagyobb használati értékű irodabútorok iránt. A munkáltatók szívesebben áldoznak a jó bútorokra valamivel többet, semmint hogy félévenként-évenként lecseréljék a teljes berendezést, és ortopédiai panaszaik miatt nélkülözzék távollévő munkatársaikat.