A kkv-szektor fejlesztése össztársadalmi érdek
Meglehetősen nehéz számszerűsíteni, hogy a gazdasági miniszter által tavaly év végén bejelentett intézkedéscsomag milyen mértékben javítja a kis- és középvállalkozói szektor foglalkoztatási mutatóit, azonban minden, a működési feltételekben bekövetkező kedvező változás hozzájárul a növekedéshez – mondta Kállay László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kis- és középvállalkozás-fejlesztési főosztályának helyettes vezetője. Valójában a kkv-szektor az egyetlen, amely érdemben növelte a foglalkoztatást a rendszerváltás óta. Ezért össztársadalmi szempontból is kitüntetett fontossága van annak, hogy a jelentős foglalkoztatási potenciállal bíró kkv-szektor helyzete miként alakul a következő években.
A kkv-fejlesztési csomag első része a vállalkozások jogi, szabályozási környezetét érinti. Az e körben elhatározott intézkedéseket ismertetve Kállay László kiemelte a társasági és a cégtörvényt, amelyek elfogadását követően mások mellett olcsóbbá válik a cégalapítás és -bejegyzés, illetve egyszerűsödik az adminisztráció.
A tervek szerint emelkedik majd az egyszerűsített közbeszerzések értékhatára is, amely lehetővé teszi, hogy több kis és közepes cég vegyen részt ezen eljárásokban. (Az értékhatár összegét lapzártánkig még nem véglegesítették.) Ugyancsak a tervezett intézkedéscsomag része a HACCP minőségtanúsítási rendszer egyszerűsítése a kisvállalkozások számára.
E gazdálkodók finanszírozási helyzetének javítását, a likviditási problémák kezelését szolgálja az intézkedések második csoportja. Ezek között szerepel a mikrohitelprogram működési eljárásainak egyszerűsítése, a hitelfeltételek rugalmasabbá tétele. Ugyancsak a finanszírozási csomag része a Széchenyi-kártya keretösszegének – tervek szerint – 25 millió forintra történő megemelése, illetve a kártyához kapcsolódó beruházási hitel lehetőségének megteremtése. Kállay László elmondta azt is: szeretnék kiszélesíteni a kártyakibocsátásban részt vevő bankok körét oly módon, hogy nyitottá válna, vagyis a vállalkozások ott igényelhetnék a kártyát, ahol egyébként is vezetik a számlájukat. Az eddigi tárgyalások alapján a bankok erre hajlandóak.
A kkv-k tőkebefektetéseinek elősegítése érdekében létrehozzák a Start Innovatív Tőkegarancia Rt.-t, amely ez év elején már működni fog. A tőkebefektetésekre garanciát vállaló intézmény korábban nem volt – jegyezte meg Kállay László.
Ugyanakkor a több, olcsóbb és egyszerűbb hitelgarancia érdekében a Hitelgarancia Rt. tevékenységét a faktorálásra is kiterjesztik a jövőben. Ez várhatóan elősegíti majd a jelenleg 300-400 milliárdos faktoringpiac fejlődését is.
A GKM egyszerűsíteni, javítani kívánja a pályázati rendszert, például az elektronikus iratkezelés kiterjesztésével, a fizetési határidők rövidítésével, jóllehet, a vissza nem térítendő támogatások adminisztratív kontrolljától természetesen ezután sem lehet eltekinteni.
A kkv-k innovációs, kutatás-fejlesztési tevékenységének támogatására létrejön a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealap, a vállalkozások e-üzletbe való bekapcsolására pedig inkubátorprogramot indítanak.
A koncepció része még a kkv-knak nyújtandó, beszállítói tevékenység fejlesztéséhez felvehető kedvezményes hitel.
A vállalkozások információellátásának javítására, illetve a képzés erősítése céljából ugyancsak több intézkedést kidolgoztak, ezek közül az egyik az úgynevezett mikroponthálózat létrehozása. Kállay László hangsúlyozta: szándékaik szerint az érdekképviseletek, illetve a kamarák országos hálózatát felhasználva szolgáltatnak majd információkat a mikrovállalkozásoknak.
A kis cégek megszűnése zavart kelt a munkapiacon
Noha a kormány ígéretei minden évben arról szólnak, hogy javítani fogja a vállalkozói környezetet – és bizonyos lépések történnek is e téren –, az év végére mindig kiderül, hogy az egyik legfontosabb lépés, az élőmunka költségeinek csökkentése elmarad. Ez nem tűnik reálisnak 2006-ban, a választások évében sem, hiszen a költségvetés étvágya nemhogy csökkenni, hanem inkább nőni fog.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke úgy látja: ellentmondásos folyamatok zajlanak, különösen a kisvállalkozói körben. Jóllehet, pozitív lépés volt például a társasági adó mérséklése, azonban most is csak a kisvállalkozások azok, amelyek kifizetik a teljes 16 százalékot, a nemzetközi társaságok – tekintettel a beruházásaikhoz kapott kedvezményekre - akár 9-12 százalékra is le tudják faragni az adójukat. A KISOSZ-nál helyeslik, hogy a társasági adónál is legyenek sávok, azonban úgy látják, a lehetőség nem ott segít, ahol kellene; éppen azokat a kisvállalkozókat szorongatja, amelyek nem tudnak magas bért fizetni.
Az érdekképviselet szerint a kormány szerény lépést tett az iparűzési adó ügyében is, pedig most jó lehetőség kínálkozott volna arra, hogy átálljanak egy olyan adónemre, amely a vagyongyarapodásra épül, és – ellentétben a jelenlegivel – a veszteséges vállalkozásokat nem bünteti. A szervezet nem érti, miért kell ilyen hosszú átmenet a váltás előkészítésére.
Csupán a "kozmetikázásra" alkalmas a tételes egészségügyi hozzájárulás idei eltörlése is. Az intézkedés hatását nagyban lerontja, hogy csak az év végén szűnik meg e teher, ezért erre a gazdasági évre érdemben nem lesz hatással.
A vállalatok rá vannak kényszerítve, hogy fejlesszenek, ami életben maradásuk eszköze, jövedelmüket viszont gyakran felemészti. Ezért alapvető kérdés számukra, hogy kapnak-e ehhez támogatást. A KISOSZ visszatérő kérése, hogy a kkv-k a nemzetközi cégekhez hasonlóan eszközeikre is hozzájuthassanak támogatásokhoz. Nagy segítség lenne számukra az is, ha részesülhetnének a humán erőforrás fejlesztését célzó forrásból, azonban kevés cég tudja előteremteni az ehhez szükséges biztosítékot. A legrászorultabbak nem részesülhetnek a támogatásokból, és innen egyenes út vezet a vállalkozások megszűnéséig.
A trend már látható - mutatott rá Antalffy Gábor –, nem maradhat meg ennyi vállalkozó a piacon, állami eszközök és koncepció híján – középtávon – 15-20 százalékkal csökkenhet a számuk. A kisvállalkozások megszűnése azonban kihat a munkaerőpiacra, amelyet az utóbbi években ezek tartottak egyensúlyban azzal, hogy felszívták a nagy cégek által elbocsátott munkaerőt. Már mutatkoznak a jelei, hogy ez a csatorna bedugulhat; a KISOSZ a bolti kiskereskedelem, ezen belül az élelmiszer, a műszaki cikkek és a ruházati cikkek kereskedelmének zsugorodását tapasztalja.
A túlzott közterheket megsínyli a foglalkoztatás
A magas közteher, az adók és a járulékok csökkentése hozhat megoldást a munkaerőpiac problémáira is – mutatott rá Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke. A szakszervezeti vezető szerint a hazai, 7,3 százalékos munkanélküliségi ráta magas, s nem vigasz, hogy még így is alatta marad az Európai Unió átlagának. A munkavállalók számára természetesen az az első, hogy legyen munka, de ehhez a vállalkozók számára kedvezőbb közgazdasági környezetet kell teremteni.
Az ASZSZ és az ÉT munkavállalói oldala is nagy várakozásokkal tekint a kormány kis- és középvállalkozókra vonatkozó koncepciójára. Ez abból indul ki, hogy a kis- és középvállalkozók nettó munkahelyteremtők, a foglalkoztatottak 70 százaléka ebben a vállalkozói szférában dolgozik. A munkavállalói oldal számára a koncepció alapvetően a foglalkoztatási szint emelése szempontjából fontos, ezért a foglalkoztatás bővítésére vonatkozó elképzelések megfogalmazásában nagyobb részletességet várnak. Kívánatosnak tartják azt is, hogy a koncepciót a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium is jegyezze, ne csak a GKM.
Az elnök szerint a munkaadók számára is hoz előnyt a novemberben megkötött megállapodás a minimálbérről, mivel most három évre előre tudnak kalkulálni vele. A szakszervezeti vezető úgy vélte, ez a munkaadói oldal számára is vállalható alku volt, és méltányolta, hogy a munkaadói oldal több szervezete, amelyek nem értettek ugyan egyet a megállapodás egyes részeivel, mégsem emeltek vétót, s tartózkodásukkal lehetővé tették a megállapodás megkötését. Borsik elismerte: a kevés tőkével rendelkező mikrovállalkozások megsínylik a magas bérterheket, hozzátette azonban: nem lehet olyan ideális mértéket találni a minimálbérre és a keresetemelés ajánlott mértékére, amelyet minden oldal minden szereplője üdvözölne.
Az ASZSZ elnöke az adóváltozásokkal kapcsolatban rámutatott: az szja-nál az alsó kulcs sávjának bővítése ellenére az átlagkereset továbbra is kiesik a kedvezményezett sávból, és ez még mindig nem szolgálja az arányosabb közteherviselést. A szakszervezeti vezető szerint egy átfogó, a támogatási rendszertől a munkahelyteremtésen át a migrációs munkavállalásig ívelő kormányzati koncepció lehetne a megoldás a foglalkoztatási gondokra, ez nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók érdekeit is szolgálná.
