A munkaügyi ellenőrzés szigorításával együtt a T. Ház asztalára került a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló javaslat is – mindkettő anélkül, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) részt vevő szociális partnerek egyetértenének a változtatásokkal. A kormány – a lehetőségek szerint figyelembe véve és beépítve a szociális partnerek javaslatait – útjára bocsátotta a törvénymódosítási javaslatokat, ám a vita ezzel nem ért véget. Ha az OÉT-ben a feleknek sikerül megállapodásra jutniuk, képviselői módosító indítványokkal még lehet változtatni a törvények szövegén.
Elfogadhatatlan javaslatok
Az OÉT szeptember 27-én tartott ülésén nem született egyetértés az Mt. módosításának a munkaerő-kölcsönzésére vonatkozó részéről, s ugyanez mondható el az ekkor és az október 7-ei plenáris ülésen megtárgyalt, a minimálbér szabályozásáról szóló kormányjavaslattal kapcsolatban.
A munkaadói oldal szóvivőjeként Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke röviden így összegezte a munkaadói oldal álláspontját: a munkaadók számára nem fogadható el sem a munkaügyi ellenőrzés szigorításáról, sem a munkaerő-kölcsönzésről, sem december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításáról, sem pedig a minimálbér szabályozásáról szóló kormány-előterjesztés. Ezek egy részét a kormány az OÉT egyetértése nélkül is benyújthatja a parlamentnek (kivéve a munkaszüneti napot és a minimálbért), ám a változtatások nem a jó irányba mutatnak.
A munkaadói oldal egységes álláspontja szerint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a kormány javaslatai nem veszik figyelembe a munkaadók érdekeit, ezért ragaszkodnak a kérdés önálló, komplex vizsgálatához. Dávid Ferenc, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) szövetségi titkára, a munkaadói oldal szakértője szerint a legális foglalkoztatás a munkaadóknak is érdekükben áll, ám ez esetben csak toldozás-foldozásról van szó. Túl sok nyilvántartási kötelezettség hárulna az igénybe vevőkre, s az időtartam korlátozása sem elfogadható. Mindenkinek érdekében állna az atipikus foglalkoztatás átfogó szabályozása, de a mai munkanélküliségi ráta ismeretében nem kellene túlságosan lefojtani a rendszert, mert a kölcsönzés még mindig jobb a teljes munkanélküliségnél.
Hasonlóképpen vélekedik Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, aki szerint a munkaerő-kölcsönzés szigorítása kettős felelősséget próbál érvényesíteni (a kölcsönadó és a kölcsönbe vevő oldaláról egyaránt), és ez elriasztó hatással járhat. Nincs megnyugtatóan rendezve, ki felel a munkaügyi adminisztrációért. Ez a kölcsönadó felelőssége lenne, ám a szigorúbb munkaügyi ellenőrzésen mindkét fél könnyen lebukhat. Ami az utóbbit illeti: a kisvállalkozók számára súlyos gondot okoz a munkaügyi nyilvántartások helyszínen történő, naprakész tárolása. Az IPOSZ igyekszik erre felkészíteni tagságát, bár a munkaerő-kölcsönzés nem elsősorban a kis- és közepes vállalkozások gondja.
A munkavállalói oldal képviseletében Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke hibás vélekedésnek tartja, hogy a munkaadói oldal szerint a munkaerő-kölcsönzés szabályainak szigorítása csak a szakszervezeteknek jó. Az adminisztrációs teher növekedésével kapcsolatban azt gondolja: a bejelentési kötelezettség 30 napon belüli előírása, a munkaköri leírás megkövetelése ugyanolyan fontos, mint például az egészségügyi vagy a környezetvédelmi előírások betartása. Akormányoldal tarthatatlannak minősítette a jelenlegi helyzetet, és ezzel a munkavállalók egyetértenek. A munkaerő-kölcsönzés alapvető célja nem az olcsó munkaerő alkalmazása, hanem a helyettesítés, illetve a szezonális feladatok megoldása. A szakszervezetek szerint a határozatlan idejű, teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra kellene törekedni.
A mai helyzetben másodrendű állampolgárokká válnak a kölcsönzött dolgozók, akik kikerülnek a kollektív szerződés hatálya alól, s bizonytalan helyzetük miatt nem képesek hosszabb távú elkötelezettség (például lakáshitel) vállalására. Még furcsább a helyzet, ha egy cégnél megosztva dolgozik állandó és kölcsönzött munkaerő. Fekete kölcsönzésre is van példa, s ennek ellenőrzését sem tartanák saját feladatuknak a munkaadók. A munkavállalók szerint a kormánynak igaza van: valóban tarthatatlan, hogy egyes cégek kötöttségek nélkül, olcsón szeretnének foglalkoztatni. A kormánynak joga van a munkaadók egyetértése nélkül is előterjeszteni a kérdés szabályozását célzó javaslatait.
Szűkül a munkaidőalap
Az Mt. módosítása körüli másik nagy vitatéma – amelyben szintén nincs egyetértés - december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása, mely kérdésben viszont egyetértésre kellene jutniuk az OÉT szociális partnereinek.
Rolek Ferenc álvitának tartja a kérdést, mondván: a többség eddig sem dolgozott december 24-én, ezt a napot -munkanapcsere útján – máskor dolgozta le. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szakértője szerint a mai helyzetben hiba lenne a munkaidőalap további szűkítése, a kérdés a mai rendszer szerint (munkanapcserével) továbbra is megoldható. Amódosítás után ott, ahol mindenképpen dolgozni kell ünnepnapon is (kereskedelem, vendéglátás, benzinkutak, virágüzlet, édességbolt stb.), még jobban megdrágulna a munka. Ez legalább félmillió embert érint, akik maguk sem szeretnék, ha az emelt bértől elesnének – vélekedik a szakértő.
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) ügyvezető elnöke az érintettek szemszögéből ezt közelebbről látja. December 24-én – a közüzemeken kívül – eddig is főként csak a kereskedők és a vendéglátósok dolgoztak, s ez -a törvényjavaslat szerint – ezután sem változna. 500 ezer ember számára tehát nem lenne munkaszünet december 24-e, és ezt diszkriminatívnak tartják. Ha viszont – mint a szakszervezetek kérik – teljes munkaszünet lenne, ez várhatóan ellátási problémákat okozna.
A munkavállalók egységesen támogatják – hiszen régóta kérik és javasolják – december 24-e teljes munkaszüneti nappá nyilvánítását. Pataky Péter MSZOSZ-alelnök szerint ez azt jelentené, hogy – csakúgy, mint nemzeti ünnepeinken – a kereskedelmi alkalmazottak sem dolgozhatnának (bár az előterjesztés szerint ezt a helyi jegyzők engedélyezhetnék, amivel a kereskedelmi szakszervezet nem ért egyet). A kormány ebben az ügyben nem dönthet az OÉT egyetértése nélkül, ám a javaslatot beterjesztheti az Országgyűlés elé, és képviselői indítvány benyújtásával érheti el a módosítás elfogadását.
A harmadik nagy vitakérdés – amelynek eldöntése szintén az OÉT három oldalának egyetértésétől függ – a minimálbér és a 2006. évre érvényes bérgaranciák elfogadása. Az ügyben egyelőre még nagy a távolság az OÉT egyes oldalai között, hiszen az október 7-ei plenáris ülésen még csupán az induló elgondolások tisztázásáig sikerült eljutni.
