Kelet-európai munkaadók
Október végén Magyarországon, ezen belül az MGYOSZ székhelyén tartotta elnökségi ülését a Munkaadók és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa (ICIE). A közép- és kelet-európai régió 25 országának munkaadói szövetségeit egyesítő szervezet kulcsszerepet játszik a kereskedelmi és vállalatközi kapcsolatok újjáélesztésében a térségben. Atanácskozáson megállapodás született arról, hogy az MGYOSZ, amely a legnagyobb európai vállalkozói szövetségnek, az UNICE-nek is tagja, közvetítői szerepet vállal a két szervezet kapcsolatainak fejlesztésében. Az MGYOSZ elnöke, Széles Gábor egyben az ICIE alelnöke, illetve a gyáriparosok Brüsszelben képviseletet tartanak fenn.
Külföldi munkavállalás
Nem tapasztalható jelentős munkaerő-kivándorlás a hazai munkaerőpiacon, jóllehet egyes szakterületeken létezik, és élénkülése várható – közölte Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője októberben, a témában készült tanulmányát ismertetve. Aszakértő az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által támogatott vizsgálat elkészítése során – a munkaügyi kirendeltségek vezetői által adott válaszokból – azt szűrte le, hogy jelenleg még a munkaerő-felesleggel rendelkező területekről sem tapasztalható kiáramlás, jóllehet, erre vonatkozó statisztikai adatbázis egyelőre nem létezik. A kutató szerint az alacsony kivándorlás oka a magyarokra jellemző általános immobilitás. A külföldi igények alapján főleg a fiatal, de már néhány éves szakmai tapasztalattal rendelkező orvosok, szakápolók, informatikusok, fejlesztőmérnökök hagyják majd el az országot.
Nőtt a reálkereset
Az idei év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset 10, a nettó 10,9 százalékkal, a reálkereset pedig – a fogyasztói árak 3,7 százalékos emelkedése mellett – 6,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) októberben. Idén az első hét hónapban a bruttó átlagkereset 10,4, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig – a fogyasztóiár-index 3,7 százalékos növekedése mellett – 7,2 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának mutatóit.
Források felnőttképzésre
A felnőttképzést a kormány 2005-ben 50 milliárd forinttal támogatta, amit kiegészített a vállalkozások önként e célra fordított mintegy 100 milliárd forintos forrása – közölte Csizmár Gábor a Coop bolthálózat 10 éves évfordulója alkalmából megtartott rendezvényen, októberben.
GVOP-pályázatok
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kutatás-fejlesztési, innovációs projektje keretében az irányító hatóság vezetője 5,6 milliárd forintnyi támogatást hagyott jóvá – tudatta a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) októberben. A 2005-ben beérkezett több száz pályázat közel kétharmada részesült kedvező elbírálásban.
Házhoz jön az NFT
A kormány elindította a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) házhoz jön elnevezésű projektet, melynek keretében a regionális fejlesztési ügynökségeknél kiépül a kistérségi szintű tanácsadói hálózat – jelentették be októberben. Aprogram elindításával az a cél, hogy az NFT közelebb kerüljön a fejlesztési folyamatok helyi szereplőihez; ennek elősegítésére pályázat útján decemberben 400 szakembert vesznek fel az intézményrendszerbe. A projekt keretében 2006. december végéig 2 milliárd forint állami forrás áll rendelkezésre.
Uniós munkanélküliség
Az euróövezetben a munkanélküliség – szezonális kiigazítással, a júliusi 8,5 százalék után – 8,6 százalékos volt augusztusban, jelentette októberben az EU statisztikai hivatala. Az egész Unióban augusztusban 8,7 százalékra növekedett az állástalanok aránya a júliusi 8,6 százalékról. Tavaly augusztusban 9,0 százalékos volt átlagosan a munkanélküliség az Unióban. A legkisebb munkanélküliséget augusztusban Írországban (4,3 százalék), Nagy-Britanniában (4,6 százalék) és Hollandiában (4,7 százalék) mérték, a legnagyobbat pedig Lengyelországban (17,5 százalék), Szlovákiában (15,2 százalék) és Görögországban (9,9 százalék). Magyarországon augusztusban 6,4 százalékos volt az állástalanok aránya, ugyanannyi, mint júliusban. Tavaly augusztusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, és ezzel a tizenkét havi növekedéssel Magyarország a második a rosszabbodó helyzetű országok között. Ennél nagyobb ütemben csak Luxemburgban (4,9-ről 5,5 százalékra) nőtt az állástalanság egy év alatt.
