Pályázati források segítik a vállalkozásokat
A vállalkozások versenyképességének javításában meghatározó a vállalatirányítás minősége – mondta Pongorné Csákvári Mariann, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. Véleménye szerint Magyarország fejlődésének forrása a következő évtizedben a minőség; a versenyképesség többé nem az olcsó, hanem a magas minőségű termelésen, szolgáltatáson múlik. A vállalkozásokkal közös feladat a minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítása, a minőségi menedzsment kialakítása, a minőségi és környezetközpontú szemlélet megerősítése, illetve a menedzsmenteszközök fejlesztése.
A kormány már 1992 óta – a tanúsított minőségügyi rendszerek magyarországi megjelenésével egy időben – támogatja a szabványkövetelményeknek megfelelő minőségirányítási, 1998-tól pedig már a környezetközpontú irányítási rendszerek bevezetését és tanúsíttatását.
E terület fejlesztésének fontosságát jelzi, hogy e célok 2004-től már szerepelnek a kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztési pályázataiban. A Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében elnyerhető támogatás összege a minőségirányítási rendszerek bevezettetése és tanúsíttatása költségeinek 50 százaléka, a vállalat alkalmazotti létszámától függően 0,8-1,4 millió forint. E pályázatra 2004-ben mintegy 3000 beadvány érkezett, amelyből 2066 pályázó nyert el összesen 1,615 milliárd forintnyi támogatást. Az ily módon megvalósított minőségügyi fejlesztések összköltsége 3,287 milliárd forintot tett ki.
A GVOP-2005.2.1.2. pályázatára a múlt évinél csaknem 700 millió forinttal több, összesen 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás mértéke a múlt évhez hasonlóan létszámfüggő, s a maximális összeg a tanúsítás költségének fele lehet. Speciális feltétel azonban a rendszer két éven belüli bevezetése és három évig tartó működtetése.
Hiányzó statisztika
Pongorné Csákvári Mariann kiemelte: pontos adatok nem állnak rendelkezésre arról, hogy hány vállalkozás rendelkezik különféle minőségügyi tanúsítással, mert Magyarországon jelenleg nincs olyan szervezet, amely ezt naprakészen, megbízhatóan regisztrálná és nyilvánosságra hozná, mivel sem a tanúsított szervezeteknek, sem a tanúsítóknak nincs bejelentési kötelezettségük.
Ennek ellenére a Magyar Minőségtársaság 2004. évi becsült adatai alapján az ISO 9001 szerinti rendszertanúsítással bíró magyar vállalkozások száma meghaladhatja a kilencezret, míg az ISO 14001 szabvány szerint tanúsított vállalkozások száma is elérheti az ezret. Aszakmaspecifikus – például autóipari beszállítói VDA6 – követelményeknek megfelelő rendszert működtető cégek száma néhány százra tehető. A nagy termelővállalatok szinte mindegyike ISO 9001 szerint tanúsított cég, és ezek elvárják saját kis és közepes beszállítóiktól is a tanúsított minőségirányítási rendszereket. Ugyanakkor a HACCP-t a kvv-k is elterjedten alkalmazzák.
Pongorné Csákvári Mariann kifejtette: a nagy hagyományokkal rendelkező és rendkívül sikeresnek mondható minőségügyi pályázatokat a gazdasági minisztérium az Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakában a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben is szerepeltetni kívánja.
Lépéshátrányban a kkv-k
Molnár Pál, az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke szerint az alkalmazottak nélküli, illetve mikrovállalkozásoknak nehéz a minőségirányítási rendszertanúsítás megszerzése. Egyrészt mert a pár fős vállalkozásnál a minőségügyi követelmények speciális értelmezést kívánnak, másrészt az éves árbevétel tetemes hányadát igényli a tanúsítási összeg, még akkor is, ha számos tanúsító ma már ad kisvállalkozói kedvezményt.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar kkv-k többségének a termelés az erőssége, de kevéssé vannak tisztában saját versenyfeltételeikkel, és nincs is elegendő ismeretük a minőségirányítási rendszerek versenyképességet erősítő hatásáról. A tanácsadókra, szakértőkre, auditorokra tehát fontos szerep hárulhat a kis- és közepes vállalkozások körében. A tanácsadóknak mindenekelőtt azt kell szem előtt tartaniuk, hogy az innovatív kkv-k piaci, értékesítési lehetőségei erősödhetnek a minőségirányítási rendszerek bevezetésével.
Mivel a kkv-k nem rendelkeznek minőségügyi szakemberekkel, ezért gyakran külső szakértő vállalja fel az adott szervezet rendszereinek kiépítésén túl annak folyamatos felügyeletét, karbantartását is. Ennek előnye, hogy a másutt tapasztalt és bevált módszerek "beszivárognak" a kis cégekhez. Hátránya lehet azonban, hogy a minőségügyet elkülönülten kezelik, és nem válik a vezetés mindennapi eszközévé.
Molnár Pál a kkv-kat érintő legfőbb problémának azt tartja, hogy jelenleg csak kis részük igényel minőségügyi üzleti tanácsadást. Pedig annak érdekében, hogy a vállalkozások piaci lehetőségeiket megismerjék, ösztönözni kell a munkáltatókat erre. Annál inkább, hiszen a versenyképesség megőrzéséért és erősítéséért szükség van a konkurensek által alkalmazott korszerű menedzsmentmódszerek elsajátítására, az információtechnológia nyújtotta lehetőségek kihasználására, illetve a vállalkozásfinanszírozási technikák és a pályázatkészítői ismeretek megszerzésére. A minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek alkalmazásával a kisvállalkozások javíthatják teljesítményüket és piaci megítélésüket.
Naprakész információk
Az EOQ MNB elnöke szerint gyakran hangoztatott probléma az is, hogy a minőségirányítási rendszerek túldokumentáltak, s nem segítik az innovációt. Az ISO 9001-2000-es szabvány ezzel szemben például csak hat folyamat írott szabályozását várja el, a többi esetben a felhasználó szervezetnek kell eldöntenie, mit és milyen mélységben kíván írásban szabályozni. Ez nyilván függ a foglalkoztatottak és a telephelyek számától, a munkatársak képzettségétől, gyakorlatától és a technológia bonyolultságától.
Az EOQ MNB törekvése az, hogy hozzájáruljon a minőségügyi kultúra elterjesztéséhez s a tanúsítvánnyal rendelkezők körének szélesítéséhez Magyarországon. A naprakész információkat megosztják a hazai szakma képviselőivel, miként feladatuknak tekintik a magyar minőségügyi szakértők EOQ tanúsítási rendszerének hazai bevezetését és működtetését is. Az EOQ MNB eddig mintegy 1200 európai szintű oklevelet – minőségügyi szakértő, auditor, TQM menedzser – adott ki olyan magyar szakemberek számára, akik elvégezték valamelyik hazai elfogadott tanfolyamot és sikeres vizsgát tettek.
Sugár Karolina, a Magyar Minőségfejlesztési Központ (MIK) ügyvezető igazgatója elmondta: 2002-ben elnyerték az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány (EFQM) Nemzeti Partnerszervezeti státusát, 2003 szeptemberétől pedig annak licencét is megszerezték. Ennek alapján a sikeresen pályázó magyar vállalkozások számára – az EFQM-mel közösen – európai elismerő oklevelet adhatnak ki az európai kiválóság modell alsó két szintjére.
Díjazott cégek
A Nemzeti Minőségi Díjat – Magyarországon a minőségügyben elérhető legmagasabb elismerést – a GKM 1996 óta hirdeti meg. Ez nem a termék vagy a szolgáltatás kiválóságát díjazza, hanem az egész szervezet minőség terén végzett tevékenységét. Mivel kritériumrendszere teljes egészében megegyezik az Európai Kiválóság Díjéval, a visszajelzés alapján nemcsak a magyar, hanem az európai színvonallal is összemérhetik magukat a pályázók.
A Nemzeti Minőségi Díjat a középméretű termelővállalatok kategóriájában 2004-ben a székesfehérvári Alcoa Európai Keréktermék Kft., a nagyméretű cégek sorában a kaposvári Videoton Holding Rt. Elektro Plast Vállalat, a szolgáltatók közül pedig a győri Hödlmayr Hungária Logistics Kft. kapta meg.
Veres László, az Alcoa Európai Keréktermék Kft. igazgatója elmondta: tehergépjárművekhez, vontatókhoz és autóbuszokhoz gyártanak évi 400 ezer darab mintegy 100-féle préskovácsolt alumíniumkeretet. Termékeik 80 százaléka európai piacra kerül, de exportálnak Japánba, Észak-Amerikába, Ausztráliába. Az 1997-ben alakult szervezetet indulása óta a minőségközpontú szemlélet jellemezte.
A száz százalékban az Alcoa tulajdonában lévő cég Székesfehérváron 330 főt foglalkoztat, míg Belgiumban 28 fős értékesítési, logisztikai szervezetet tartanak fenn, melynek segítségével két nap alatt ki tudják elégíteni a vevői igényeket. A Toyota rendszer elemeiből építkező Alcoa Termelési Rendszerrel (APS) 1999-ben "indultak el", majd ennek elvei később a teljes üzleti rendszerre (ABS) kiterjedtek. Folyamatos fejlődésük a munkatársak elkötelezettségén, tanulási hajlandóságán és kreativitásán alapul.
A keréktermékek gyártásában a konkurenciánál is kedvezőbb jellemzőkkel rendelkeznek, s különösen büszkék a szállítási pontosságra, a gyors átfutási időre, a megbízható minőségre, illetve a folyamatok stabilitására. A vevői elégedettséget a három legnagyobb megrendelőjüknél mérik; vásárlót még nem veszítettek el elégedettség hiánya miatt.
Szabványok és szervezetek
ISO – International Organization for Standardization (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet); 1947-ben kezdte meg működését. A minőség folyamatszabályozásával kapcsolatos szabványok kidolgozását 1983-ban kezdeményezte az ISO;
ISO 9000 – A minőség folyamatszabályozására irányuló szabványcsalád, melynek első öt tagját 1987-ben léptették életbe, ám az idők folyamán több mint húsztagúra bővült. A szabványokat először 1994-ben, majd 2000-ben módosították: az ISO 9001, 9002 és 9003-as szabványokat összevonták, jelentősen átalakították és ISO 9001:2000-es szabvány néven jelentették meg 2000 decemberében. A magyar változat 2001 márciusától él MSZ EN ISO 9001 néven;
ISO 14000 – Környezetirányítási szabványcsalád, a környezet védelmét szolgálja;
QS 9000 – Az ISO 9001:1994 alapján kidolgozott, speciális követelményekkel kiegészített, a General Motors, a Ford és a Chrysler által kifejlesztett autóipari szabvány. Használata elvileg önkéntes, de gyakorlatilag az érintett autógyártók előírják az elsődleges és másodlagos beszállítóknak, illetve üzleti partnereiknek;
VDA 6.1. – A QS 9000 autóipari beszállítói minőségügyi előírás német megfelelője, későbbi kiadása következtében egyes elemeiben már korszerűbb;
TQM – Total Quality Management, olyan vállalatvezetési gyakorlat, amely a leghatékonyabb módon használja fel az emberi és anyagi erőforrásokat. Nemcsak a folyamatokra, az irányításra és az infrastruktúrára terjed ki, hanem nagy fontosságot tulajdonít a dolgozók szerepének is;
HACCP – Hazard Analysis and Critical Control Point (Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pont) az élelmiszeriparban alkalmazott követelményrendszer, amely meghatározza, értékeli és szabályozza az élelmiszer-biztonság szempontjából jelentős veszélyeket. A HACCP irányelveit 1993-ban adta ki az Egészségügyi Világszervezet, de a gyakorlatban is alkalmazható változat 1997-ben jelent meg;
AQAP – Allied Quality Assurance Application (Szövetségi Minőségbiztosítási Kiadvány) a NATO minőségbiztosítással, minőségirányítással kapcsolatos szabványa, amelynek első változatai – az 1987-ben megjelenő ISO 9000 szabványsorozatra épülve – 1993-ban jelentek meg a polgári életben;
AS 9000 – Az Amerikai Légügyi Minőség Társulás fejlesztette ki. A nemzetközi minőséget, biztonságot és műszaki előírásokat tartalmazza a légi működés minden területére. Alapja az ISO 9000 szabványsorozat;
EFQM – European Foundation for Quality Management (Európai Minőségfejlesztési Alapítvány), a szervezetet 1988-ben 14 európai nagyvállalat hozta létre. 1991-re kidolgozták, majd folyamatosan fejlesztik az ötszintű "Európai Kiválóság Modelljét", amelyet az ipari és szolgáltatóvállalatok mellett 1996 óta a közszolgálati intézmények, 1997 óta pedig a kisvállalkozások is sikerrel alkalmaznak. E modell lett az alapja az Európai Kiválóság Díjnak. A magyar Nemzeti Minőségi Díj is az EFQM modellen alapul, ennek alapján 9 szempont szerint önértékelést végeznek a vállalatok, amit egy bizottság ellenőriz, értékel.
Kamarai pályázat
A Budapesti, illetve a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara május 17-én meghirdette a 2005. évi Regionális Minőségi Díjat, amelynek célja a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató fővárosi és környéki szervezetek tevékenységének elismerése, illetve felkészülés a Nemzeti Minőségi Díj követelményeinek teljesítésére. Az önértékelésen alapuló pályázatokat 2005. szeptember 23-áig kell beadni. A díjat 4 kategóriában, az iparban nagyvállalatoknak, a kereskedelemben közepes méretű cégeknek, a szolgáltatóágazatban kis- és mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak, továbbá oktatási intézményeknek cégmérettől függetlenül hirdették meg.
A nyertesek névre szóló képzőművészeti kisplasztikát kapnak elismerésként. Adíjkiosztó ünnepségre 2005 decemberében kerül sor. A díjazottak üzleti dokumentumaikon, reklámanyagaikon feltüntethetik a "2005. év Regionális Minőségi Díjas Vállalkozása" feliratot.
