A három- és többgyerekesek kedvezménye nő
A gyerekek eltartásához, neveléséhez az állam az eddigi szabályozás szerint is több csatornán járult hozzá: az alanyi jogon járó családi pótlékkal, a jövedelmi viszonyoktól függő egyéb támogatásokkal, kedvezményekkel, természetbeni juttatásokkal, valamint az adórendszeren keresztül a családi adókedvezménnyel.
A családtámogatással összefüggő adómentes jövedelmek
A gyermekek ellátásával, nevelésével, oktatásával összefüggő törvények szerint – az ott meghatározott feltételekkel – adott juttatásokat a személyijövedelemadó-törvény nem adóztatja meg.
Így adómentes:
– a családok támogatásáról szóló törvény alapján kapott családi pótlék,
– a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti pénzbeli ellátás, valamint
– a nevelési díj.
A természetbeni juttatások közül nem adózik az állami, önkormányzati forrásból nyújtott oktatási ellátás, ideértve az ingyenesen, kedvezményesen biztosított étkeztetést, a közoktatásról és a tankönyvpiac rendjéről szóló törvények szerint nyújtott tankönyvtámogatást, valamint a közoktatáshoz kapcsolódó tanulmányi kirándulást, táborozást, tanulmányi verseny alkalmával kapott természetbeni juttatásokat is.
Az itt említett juttatások – miután adómentesek – nettó jövedelmek, hozzájuk pedig a szülők, gyerekek – a vonatkozó jogszabályok feltételei mellett – közvetlenül jutnak.
Családi adókedvezmény
Az adórendszerben a családi adókedvezmény révén adott támogatással azok a családok élhetnek, akik olyan adóköteles, progresszíven adózó jövedelemmel rendelkeznek, amely után a kiszámított adó fedezetet nyújt a kedvezmény érvényesítésére. Ha a szülő csak adóterhet nem viselő járandóságot kap (gyesen van), illetve csak külön adózó – pl. ingatlan-bérbeadás, árfolyamnyereség, osztalék – jövedelemmel rendelkezik, vagy egyéni vállalkozóként személyes kivétet nem vesz fel, esetleg az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alatt adózó vállalkozó, akkor – a jövedelem legyen bármekkora is – gyermekkedvezménnyel nem élhet. Agyermekkedvezményt tehát befolyásolja, hogy a szülők milyen forrásból szerzik jövedelmüket, de az is, hogy mekkora ez a jövedelem, ugyanis 2005-től ez az adókedvezmény is jövedelemkorláthoz kötötten vehető igénybe.
A kedvezmény mértéke, jogosultak köre
A családi adókedvezményre jogosult magánszemély a progresszíven adózó jövedelme után az adójóváírással csökkentett számított adóját az eltartottak létszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy eltartott esetében 3 ezer forinttal, kettő eltartott esetén 4 ezer forinttal, három és minden további eltartott esetén 10 ezer forinttal csökkentheti.
Családi adókedvezményre jogosultak köre
Jogosultnak az a személy számít, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, tehát az, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli, függetlenül attól, hogy a szülők, nevelők közül ténylegesen kinek folyósítják a pótlékot. Jogosultnak tekinthető a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa is.
Kedvezményezett eltartott
Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családi pótlékot folyósítják, ideértve azt a személyt is, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult. A fogyatékos személy akkor is kedvezményezett eltartottnak számít, amikor már rokkantsági járadékban részesül. Amagzat a váradósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig számít kedvezményezett eltartottnak.
A kedvezményt jogosultsági hónaponként lehet figyelembe venni, azaz azokra a hónapokra, amikor a családi pótlékot, rokkantsági járadékot ténylegesen folyósítják. Ha valaki a pótlék folyósítását nem kérte, akkor a családi kedvezményt sem veheti igénybe. A várandósság időszakában jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a várandósság az orvosi igazolás alapján legalább egy napig fennáll.
Az adókedvezményt kedvezményezett eltartottanként lehet igénybe venni, de a havi kedvezménymérték – a 3 ezer, 4 ezer vagy 10 ezer forint – meghatározása szempontjából figyelembe kell venni azokat az eltartottakat is, akikre ugyan már nem jár a családi pótlék, de akiket a családok támogatásáról szóló törvény szerint a pótlék megállapításának szempontjából figyelembe vesznek (ilyen például a nappali tagozatos egyetemista gyermek).
Megosztási szabályok
A családi adókedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után ugyan egyszer jár, azonban arról, hogy a kedvezményt ki érvényesítse, a jogosultak külön az adóelőleg megállapításánál – a várható jövedelmek alapján –, és külön év végén – a tényleges jövedelmek alapján – is dönthetnek. Sőt, a kedvezmény minél teljesebb kihasználhatósága érdekében lehetőség van arra, hogy a jogosultak a közös háztartásban élő házastársukkal, illetve – ha a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát nem veszik igénybe – élettársukkal akár az adóelőlegnél, akár a bevallás elkészítésekor megosszák. A megosztási lehetőség a "gyerekek megosztására", valamint az egyikük által adó hiányában nem érvényesített maradékra egyaránt vonatkozik. Az igénybevételi, megosztási szándékról a Magyar Közlönyben közzétett nyilatkozatot kell kitölteni.
2005-ös jövedelemkorlát
2005-től a családi kedvezmény teljes egészében akkor jár, ha a magánszemély éves összes bevallás alá eső jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Az éves összes jövedelembe beleszámítanak a külön adózó jövedelmek is, kivéve az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmek. Mivel a családi adókedvezményt a jogosultak megoszthatják, a kétkeresős családokban a jövedelemkorlát ténylegesen 16 millió forint. Ha a családi kedvezményt érvényesítő szülő jövedelme meghaladja a 8 millió forintot, akkor a kedvezményből az a rész érvényesíthető, amely meghaladja a 8 millió forint feletti összes jövedelem 20 százalékát. Így a kedvezmény ténylegesen egy gyermeknél 8 millió 180 ezer forint jövedelemnél, két gyermeknél 8 millió 480 ezer forint jövedelemnél, három gyermek esetében pedig 9 millió 800 ezer forint jövedelemnél fogy teljesen el.
A családi kedvezménynek nemcsak felső jövedelemkorlátja van, hanem tulajdonképpen alsó is. Ha a szülők csak bérjövedelemmel rendelkeznek, és az nem több a minimálbérnél, akkor – az adójóváírás figyelembevétele miatt – esetükben nem marad adó, amelyből a gyermekkedvezmény levonható lenne.
A kedvezményt befolyásoló körülmények
Látható, hogy az adórendszer a maga sajátos szabályaival jelentősen befolyásolja az itt elérhető családtámogatási összeg nagyságát. Azok a családok, ahol az egyik szülő gyesen van, a másik (vagy akár mind a ketten) minimálbért keres, teljesen elesnek a gyermekkedvezménytől. De ugyanígy járnak azok is, ahol az egyiküknek nincs keresete, de a másik (vagy akár mind a ketten) az átlagot jóval meghaladó, kiugróan magas jövedelemmel rendelkezik. Nemcsak a jövedelem nagysága, hanem a jövedelem forrása – bérjövedelem, külön adózó jövedelmek, osztalék-, vagy evaágon kivett jövedelem – is meghatározza az igénybe vehető kedvezmény mértékét. Bár a családi kedvezményt az egyes magánszemély érvényesítheti, a megoszthatósági szabályok miatt jelentőséggel bír a házastárs, élettárs által megszerzett jövedelem típusa, nagysága is.
Új családtámogatási juttatások
A "100 lépés" programban meghirdetett, a családok támogatásáról, a gyermekek védelméről szóló jogszabályok szerinti juttatások a korábbiakhoz képest megemelkednek. A tervek szerint
– az egy gyermek után járó családi pótlék 5100 forintról 11 ezer forintra,
– a két gyermek után járó családi pótlék 6200 forintról 12 ezer forintra,
– a három gyermek után járó pótlék 7800 forintról 14 ezer forintra növekszik,
– a tartósan fogyatékos gyermeket nevelők támogatása 13 900 forintról 21 ezer forintra,
– a fogyatékos gyermeket egyedül nevelők juttatása 15 700 forintról 23 ezer forintra változik,
– a nagykorú tartósan fogyatékos után járó juttatás – tekintettel arra, hogy ők már jogosulttá válnak más támogatásra is – 18 000 forint lesz.
Iskolakezdési támogatás
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő szülők az iskolakezdés előtt egyszeri külön támogatást is kapnak, amelynek mértéke gyermekenként – nemcsak az iskoláskorúakra tekintettel – 5000 forint. Ezek az összegek nettó juttatásként értendők, hiszen továbbra is adómentes jövedelemnek számítanak.
Új családi adókedvezmény
Az adómentes juttatások emelkedésével párhuzamosan megszűnik az a lehetőség, hogy a családi adókedvezményt az eddigi feltételek szerint minden gyermeket nevelő igénybe vehesse. A kedvezménnyel csak a három vagy ennél több gyermeket nevelő jogosultak élhetnek, a mértéke pedig kedvezményezett gyermekenként 4 ezer forint lesz havonta. Aháromgyermekes családban az adókedvezmény teljes igénybevételi határa 6millió forint (két kereső esetében 12millió forint), ezt követően minden további gyermek után 500-500 ezer forinttal nő. A teljes igénybevétel legfelső határa az idei, évi 8 millió forintos jövedelem marad, azaz a nyolcadik gyermektől már nem érvényesül az 500 ezer forintos korlátnövekedés.
A várható változások számokban
Gyerek- szám
Szülők jövedelme
2005-ben
[/tab*]
Anya
Apa
Családi pótlék
Gyerek- kedvezmény
Együtt
Családi pótlék
Gyerek- kedvezmény
Együtt
1
Gyes/minimálbér
havi 57 000 Ft
5100 Ft
–
5 100 Ft
11 000 Ft
–
11 000 Ft
Gyes/minimálbér
legalább havi 74 000 Ft
5100 Ft
3 000 Ft
8 100 Ft
11 000 Ft
–
11 000 Ft
2
Gyes/minimálbér
havi 57 000 Ft
6200 Ft
–
6 200 Ft
12 000 Ft
–
12 000 Ft
Gyes/minimálbér
legalább havi 102 000 Ft
6200 Ft
4 000 Ft
10 200 Ft
12 000 Ft
–
12 000 Ft
Gyes/minimálbér
havi 68 200 Ft
6200 Ft
–
6 200 Ft
12 000 Ft
–
12 000 Ft
3
Gyes/minimálbér
havi 57 000 Ft
7800 Ft
–
7 800 Ft
14 000 Ft
–
14 000 Ft
Gyes/minimálbér
havi 120 000 Ft
7800 Ft
4 600 Ft
12 400 Ft
14 000 Ft
4000 Ft
18 000 Ft
Havi 120 000 Ft
havi 120 000 Ft
7800 Ft
9 200 Ft
17 000 Ft
14 000 Ft
4000 Ft
18 000 Ft
Gyes/minimálbér
legalább havi 170 000 Ft
7800 Ft
10 000 Ft
17 800 Ft
14 000 Ft
4000 Ft
18 000 Ft
Gyes/minimálbér
havi 750 000 Ft
7800 Ft
4 444 Ft
12 244 Ft
14 000 Ft
–
14 000 Ft
Táblázatunkban a minimális (1 000 000-1 400 000 forint), az átlagos (1 500 000-3 000 000 forint) és a kiugróan magas (8 000 000-9 500 000 forint) jövedelmű családokat vettük példaként, minden esetben bértípusú progresszíven adózó jövedelmet feltételeztünk.
