Az ágazati párbeszédbizottságok új fejezete
Az uniós csatlakozás új feladatokat adott
A kormánynak és a szociális partnerek egyaránt nagy kihívást jelent Magyarország egy évvel ezelőtti csatlakozása. Ez ugyanis azzal is járt, hogy most már nemcsak a kormány és a parlament készít elő jogszabályokat, hanem az Unió is, és ezeknek az előkészítésébe a hazai párbeszédintézmények résztvevőinek is be kell kapcsolódniuk. A már működő érdekegyeztető fórumok tevékenysége tehát – témától függően – e feladattal bővült – mondta Herczog László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) helyettes államtitkára. Aváltozást jól példázza, hogy ha az EU a munkaidő-beosztással foglalkozik, akkor – mivel ez érinti a Munka Törvénykönyvét – ezt az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) is meg kell tárgyalni. Örvendetes, hogy számos magyar érdekképviseletnek már korábban kiépültek a kapcsolatai az európai szakszervezetekkel, munkáltatói érdekképviseletekkel, ennek ugyanis nyilvánvalóak a hatásai. Az ECOSOC-ban például Magyarország rövid idő alatt elismerést szerzett.
Herczog László a hazai párbeszédintézmények érdekérvényesítő képességét úgy értékeli, hogy az OÉT-nek jelentős a befolyásoló szerepe a munkapiac folyamatainak alakításában. A fórum – a miniszterelnök ígérete szerint – az általa bejelentett "száz lépés" programmal kapcsolatos valamennyi törvényjavaslatot, illetve előkészített koncepciót – a megegyezés szándékával – megvitatja. Ugyanakkor fontos, hogy az érdekegyeztetés legmagasabb fórumán nemcsak a kormányzati javaslatokat lehet megtárgyalni, az érdekképviseletek is tehetnek javaslatokat.
A kormányprogram legfontosabb eleme a foglalkoztatásbővítés, s a stratégia kidolgozásában természetesen részt vehetnek a szociális partnerek. A "száz lépés"-ben is prioritást kapott a foglalkoztatáspolitika, az egyes intézkedések meghozatalához szükséges törvénymódosítások előkészítésébe a kormány bevonja a szociális partnereket. Arra a kérdésre viszont, hogy a stratégiák kidolgozásában milyen eredményességgel vesznek részt a munkaadók és a munkavállalók képviselői, Herczog László annyit mondott: ennek hatékonysága változó. Nyilvánvaló, ha egy javaslatot a költségvetés nem tud finanszírozni, akkor azt nem lehet befogadni akkor sem, ha egyébként kitűnőnek látszik.
Miközben az Unió is nagy figyelmet fordít arra, hogy legyen szociális párbeszéd, s az érdekképviseletek képesek legyenek befolyásolni a kormányzati intézkedéseket, Magyarországon ezeknek a fórumai működnek. A kormány azt szeretné, hogy e testületek minél nagyobb befolyásolóképességgel rendelkezzenek, de számos intézményben, mindenekelőtt az OÉT-ben a mai napig nincsenek tisztázva a részvétel szabályai, a reprezentativitás feltételei, s ez számos esetében gyengíti a működést. Herczog László szerint amiatt is nagyon nehezen – vagy egyáltalán nem – születnek döntések, mert az oldalak sokszor megosztottak. A 6 + 9-es formáció gyakran gátja a közös álláspontok kialakításának. (A munkaadói oldalon kilenc szövetség, a munkavállalói oldalon hat szakszervezet foglal helyet.)
Az ágazati párbeszédbizottságoktól (ápb) sokat vár a kormányzat, azt reméli, hogy közreműködnek az adott szektorral kapcsolatos intézkedések, változtatások kidolgozásában, s ezen keresztül be tudnak kapcsolódni az uniós ágazati politika befolyásolásába. Az ápb-k megalakulása az érdekegyeztetés reformját jelenti, azonban fontos, hogy mielőbb megszülessenek a részvétel, a reprezentativitás szabályai. Ma már 31 ágazati, alágazati, szakági bizottság működik, a legtöbb testület hozzáértően végzi a munkáját.
OÉT – a gyenge láncszem
Az Európai Unió nagy szervezet, s Magyarország csak egyike a huszonöt tagállamnak. Ugyanakkor látni kell, hogy a döntés-előkészítés az Európai Unióban jobban megalapozott, jobban "leszabályozott" tevékenység – fejtette ki Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke. Atapasztalatok mindazonáltal azt jelzik, hogy a foglalkoztatás területén az Unió sem túl sikeres, jóllehet ennek – alapvetően – gazdasági okai vannak.
Rolek Ferenc szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács nem tölti be igazán jól a funkcióját. Formálisan működik, a jelenleginél nagyobb szerepe lehetne a munka világát érintő törvények előkészítésében, az össztársadalmi érdekek megjelenítésében és legitimálásában; az OÉT gyenge láncszemnek tekinthető. Ugyancsak halovány az ágazati párbeszéd intézményrendszere, bár ez most van alakulóban, ezért még "gyerekkorban" lévőnek mondható.
Az érdekegyeztetés országos szintje akkor tudna megerősödni, ha meglenne a jogosítványait rögzítő jogszabályi legitimitása. Ez garantálhatná, hogy minden fél tiszteletben tartsa az eljárási szabályokat. Egyszersmind ez segíthetné, hogy a kormányzati oldal a súlyának megfelelően kezelje az érdekegyeztetés fórumait. A munkáltatói oldalon is probléma a szervezetek szétaprózottsága, pedig az egységesebb munkaadói érdekképviselet sokkal határozottabban tudna fellépni. A társadalmi párbeszédben az érdekérvényesítő képesség nincs azon a szinten, ahol lennie kellene: a döntés-előkészítés során nem mindig veszik figyelembe a szociális partnerek véleményét. Ennek oka az, hogy sokszor nem időben és csak formálisan történik meg az egyeztetés.
Az MGYOSZ alelnöke pozitívumként értékeli, hogy a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciói a társadalmi párbeszéd megfelelő fórumait "megjárják". Az is fontos, hogy a kormány mellett megalakult foglalkoztatáspolitikai kabinet munkájában részt vesznek a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Ugyanakkor gondot okoz, hogy a gazdaságot érintő kérdések eldöntésébe nem vonják be a szociális partnereket. A társadalmi párbeszéd egyik legújabb intézményéről, a Gazdasági és Szociális Tanácsról Rolek Ferenc úgy véli, kisebb a munkaadók és a munkavállalók képviselete, mint ahogyan arra szükség lenne. Szerinte túl sokan vesznek részt a testületben, ezért a munka világának relatíve kisebb a súlya. Emellett vannak olyan regionális érdekegyeztető fórumok, amelyekben nagyon szűk a szakszervezeti és a munkáltatói képviselet érdekérvényesítő ereje.
Partneri kapcsolat az uniós társszervezetekkel
A magyar szakszervezetek az Európai Szakszervezeti Szövetség tagjaiként részesei az uniós foglalkoztatáspolitika alakításának, ugyanakkor a szövetségben évente értékelik a nemzeti foglalkoztatási akcióterveket – mondta Wittich Tamás. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke kézzelfogható eredménynek tartja, hogy a szövetség a leghatározottabban fellépett a munkaidő-direktívával szemben. Legalábbis ezzel magyarázza, hogy a folyamat megakadt. Ágazati szinten is van hozadéka az uniós szakszervezeti kapcsolatoknak. Legutóbb például a Danone győri üzemének bezárása körül kialakult konfliktusban az ÉDOSZ komoly segítséget kapott uniós partnereitől.
Az ágazati párbeszédbizottságok működésével ugyanakkor elégedetlen az MSZOSZ elnöke. Mint mondta: harmincnál is több testület ugyan már létrejött, de még mindig nem kezdődtek el a tárgyalások az ágazati kollektív szerződésekről, a bértarifáról, a szakképzési és a foglalkoztatási stratégiáról. "Ez ma még olyan láncszem, amely azért gyenge, mert gyerekcipőben jár" – fogalmazott Wittich Tamás, aki szerint a munkahelyi érdekegyeztetésre rányomja bélyegét a munkaadói erőfölény.
Jellemző ugyanis, hogy a munkahelyeken munkáltatói erőfölény érvényesül, s minden jó szándék ellenére sincs kézzelfogható változás a munkaerő-piaci igények és a képzés összehangolásában. Az érdekvédő ennek ellenére eredménynek tartja, hogy a Gyurcsány-kormány programjában prioritást kapott az állásteremtés. Fontos, hogy a "száz lépés" csomagban tizenöt olyan tétel szerepel, amelyek kifejezetten a foglalkoztatás bővítését kívánják elősegíteni.
A hazai foglalkoztatási stratégia kidolgozásával összefüggő kérdések, javaslatok megvitatásának – Wittich szerint – megfelelő fórumai az érdekegyeztetés intézményei. Jó, hogy az OÉT mellett az ágazati párbeszédbizottságokban is megvitatják a szektorális foglalkoztatási stratégiákat. Az viszont hiányosság, hogy az ápb-kben máig nem sikerült együttes – szakszervezeti, illetve munkaadói – javaslatot tenni a szakképzés irányára.
Az OÉT bizottságaiban zajló előkészítő munka szintén lehetne hatékonyabb. Az érdekegyeztető tanács munkáját gyengíti az is, hogy a munkaerő-piaci helyzetet meghatározó adókról, a költségvetésről szóló döntések a koalíciós egyeztetéseken dőlnek el, s azután – sok esetben – a kormányzati álláspont már nem befolyásolható.
