Utazásiköltség-térítés
A Magyar Közlöny 60. számában hirdették ki a 2005. évi XXIV. törvényt, mely a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt módosítja.
2005. január 1-jétől szigorodtak az utazásiköltség-térítés szabályai. A munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térítésről szóló 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet értelmében a közigazgatási határon kívüli munkába járás költségeit a munkáltató vasúti vagy autóbuszos közlekedés esetén – a menetjeggyel való elszámolás ellenében – 80-86 százalékosan téríti meg. A saját gépjármű költségeihez abban az esetben járul hozzá, ha az adott helységből nincs megfelelő járat, vagy azt a munkarend miatt nem, vagy csak hoszszú várakozás árán lehetne igénybe venni. Ennek mértéke az Szja-tv.-ben a munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeg, 3 Ft/km volt, amit 1995-ben állapítottak meg. A mostani törvénymódosítás ezt az összeget emeli 9 forintra.
A törvény mindazon esetekben lehetővé teszi az említett mértéket meg nem haladó költségtérítés adómentes juttatását, amikor ugyanazon munkában töltött napra a munkavállaló tömegközlekedési eszközzel történő munkába járásra tekintettel költségtérítést nem kap. A költségtérítés adómentes juttatásának azonban többé nem feltétele a saját gépjármű megléte, az új szabályozás tehát mindazon esetekre megoldást nyújt, amikor a magánszemély nem helyközi tömegközlekedéssel oldja meg munkába járását (például komp- vagy révközlekedést vesz igénybe, vagy szívességi alapon használt gépjárművel jár munkába).
Ezen túlmenően, az utazási bérlettel vagy jeggyel történő munkába járás esetén a bérlet vagy jegy áráig terjedő adómentes költségtérítéshez többé nem szükséges számlával történő elszámolás. Összhangban az említett kormányrendelettel: a jeggyel, illetve bérlettel történő elszámolás elégséges, a munkáltatónak a magánszemélytől számlát vagy utazási igazolványt nem kell kérnie. Ily módon egyszerűsödnek a helyközi tömegközlekedés igénybevétele esetén alkalmazandó elszámolási szabályok.
A törvénymódosítás egyértelmű szabályt tartalmaz arra nézve is, hogy az ezen összegeket meghaladó költségtérítést a magánszemély jövedelmének kell tekinteni.
Kimondja azt is a törvény, hogy a munkahely és a lakóhely közötti útvonalra gépjárműhasználat címén a munkavállaló költséget nem számolhat el.
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 5.7. pontja hatályát veszti, és a melléklet új, 8.34. alponttal egészül ki. Az adómentes költségtérítés jellegű bevételekre vonatkozó, 5.7. pontban szereplő szabályok átkerülnek az adómentes természetbeni juttatásokat szabályozó 8.34. alpontba, kisebb pontosításokkal, de tartalmilag a korábbival megegyezően. A vonatkozó pont tartalma az utazási és az étkezési juttatás külön-külön vagy együttes fizetése esetén az adómentes értékhatárokat nem változtatja. Pontosításra kerül sor például abban a kérdésben, hogy az egy naptári hónapra érvényes bérletek esetén az adómentes rész melyik hónapra esik, illetve a több hónapra megosztva érvényes bérletek esetén hogyan kell az adómentességet megosztva figyelembe venni.
Tekintettel arra, hogy e módosítások év közben – 2005. július 1-jén – lépnek hatályba, a szabályozás lehetővé teszi azt, hogy a 2005-ben, az e módosítások előtt nyújtott utazásiköltség-térítésekre is az új szabályokat alkalmazzák az adózók, ha ez a munkavállaló számára öszszességében előnyösebb.
Adó- és járuléktörvények módosítása
Az adókról, járulékokról szóló törvények közül többet módosított a 61. számú Magyar Közlönyben megjelent 2005. évi XXVI. törvény.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása kapcsán a jogszabály pontosítja, hogy az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, illetve a mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó milyen módon számolhatja el.
A cégautóval kapcsolatos szabályok kiegészülnek az alábbiakkal: személyes használatnak minősül különösen a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás, kivéve ha az említett útvonalon történő használat kiküldetés (kirendelés), külföldi kiküldetés, külszolgálat keretében történik.
Társasági és osztalékadó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása kiegészíti például azokat a szabályokat, amelyek felsorolják az adózás előtti eredményt csökkentő tételeket. Idetartozik ennek alapján az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység – kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási egységet – átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megillető kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százaléka.
A jogelődnél keletkezett veszteség elhatárolásával, leírásával kapcsolatosan a módosítás így szól: Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre – a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva – a Tao. 17. §-ának az (1)–(3) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás és részleges átalakulás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti.
Az igénybe vehető adókedvezmények szabályozásánál az új törvény rendelkezése értelmében például az adózó adókedvezményt vehet igénybe a munkahelyteremtést szolgáló beruházás üzembe helyezése és azt követő ötéves – az érvényes jogerős engedélyben foglaltak szerinti – üzemeltetése esetén, feltéve hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.
Az adókedvezmény igénybevételének további feltételei között a törvény megállapítja, hogy a beruházás értékéből folyó áron legalább 30 százalékot képviseljen a korábban még használatba nem vett beruházás értéke, valamint hogy legfeljebb 20 százalék lehet a felújítás értéke, kivéve ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti.
Evatörvény
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása szerint az eva alapját csökkenti a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.
Áfatörvény
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása egyebek mellett kiegészíti azokat a szabályokat, amelyek az adólevonási jog gyakorlásakor figyelembe vehető dokumentumokat sorolja fel. Az új szabályok értelmében az a belföldön nyilvántartott adóalany, aki (amely) a tárgyévet megelőző évben, valamint a tárgyévben nem tekinthető kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végző adóalanynak, nem választott alanyi adómentességet, avagy a mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállást, a tárgyévben – a vámhatóság külön engedélye alapján – jogosult az import után fizetendő adót önadózással rendezni.
Illetékszabályok
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása értelmében ezentúl mentes az ajándékozási illeték alól az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli, továbbá az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, valamint a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény is.
Az elsőfokú államigazgatási eljárásért – ha a törvény másként nem rendelkezik – 2200 forint illetéket kell fizetni.
Az átírási illetéket a gépjármű, pótkocsi átírását megelőzően a közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, illetve az okmányirodán bankkártyával kell az illetékes illetékhivatal illetékbeszedési számlája javára, vagy készpénzzel az okmányiroda házipénztárába megfizetni.
Az adózás rendje
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása kimondja, hogy az adókötelezettséget érintő változás különösen a törvény 16. §-ának (3) bekezdésében felsorolt adatok változása, továbbá az adózó végelszámolásának elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. Az adózónak az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról az erről hozott döntésétől számított 15 napon belül kell bejelentést tennie.
Bankszámla
A bankszámlanyitásra kötelezett adózónak legalább egy belföldi pénzforgalmi bankszámlával kell rendelkeznie. Az első pénzforgalmi bankszámlát a bankszámlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi bankszámlájának számát, melyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.
A bankszámlanyitásra kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság kizárólag az adózó belföldi pénzforgalmi bankszámlájára történő átutalással teljesítheti. A bankszámlanyitásra nem kötelezett adózót megillető költségvetési támogatást az adóhatóság belföldi bankszámlára történő átutalással vagy posta útján fizeti ki az adózónak. A belföldi bankszámlanyitásra nem kötelezett, külföldi illetőségű adózót megillető adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az adóhatóság az adózó által megadott külföldi bankszámlára, az adózó által meghatározott devizanemben utalja át.
Más hatóság tájékoztatása
Az állami adóhatóság más adóhatóságot (vámhatóságot) tájékoztathat a hatáskörébe tartozó, adóval kapcsolatos, a titoktartási kötelezettség alá tartozó adatról, tényről, körülményről vagy iratról, ha az valamely adó (vámteher) vagy adóhiány feltárását, behajthatóságának megállapítását, illetve adóigazgatási eljárás lefolytatását lehetővé teszi vagy valószínűsíti. A tájékoztatás joga a Nyugdíj-biztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalap kezelőjét is megilleti az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben. A Foglalkoztatási Hivatalt és a megyei (fővárosi) munkaügyi központot a tájékoztatás joga megilleti arról is, hogy a magánszemélynek a munkanélküli-ellátás mellett van-e keresőtevékenységből származó jövedelme, és az meghaladja-e a törvényben meghatározott mértéket.
Adózók adatai
Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, illetve a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez a honlapján közzéteszi az általa nyilvántartott adószámmal rendelkező, általánosforgalmiadó-alanynak minősülő adózók nevét, elnevezését, adószámát.
Együttes adóigazolás
Az adózó a közbeszerzési eljárásban történő részvételhez együttes adóigazolás kiállítását kérheti. Az együttes adóigazolás tartalmazza az állami adóhatóságnál és a vámhatóságnál nyilvántartott köztartozását, illetőleg azok hiányát. Az együttes adóigazolás kiállítása iránti kérelem az illetékfizetés szempontjából két kérelemnek minősül.
Öröklés
Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-viszszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról. A tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás öszszegéig az adóhatóság visszatarthatja.
Bírság
Az adózó 20 százalékig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
Vállalkozói járulék
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása szerint az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, illetőleg aki oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot az előző bekezdésben meghatározott járulékalap figyelembevételével a társas vállalkozás havonta állapítja meg, vonja le, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben előírt bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be az illetékes állami adóhatóságnak. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét.
Ha az egyéni vállalkozó társas vállalkozóként is biztosított, a vállalkozói járulékot csak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie. Amennyiben a biztosított társas vállalkozó egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, a vállalkozói járulékot abban a vállalkozásában kell megfizetnie, amelyben a Tbj. 31. §-ának (4) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett.
Az egyéni vállalkozó a vállalkozói járulékot forintban fizeti meg, vallja be. A társas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31-éig, a tagsági jogviszony év közben történő megszűnése esetén a tagsági jogviszony megszűnésekor elektronikus úton vagy mágneses adathordozón adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az adóévre levont, megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét, ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget.
Magánnyugdíjjal és magánnyugdíjpénztárral kapcsolatos szabályok
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása lehetőséget ad arra, hogy a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozzon az a természetes személy is, aki harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan személy. A csatlakozás feltételeit a törvény megszabja.
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása szerint a magánnyugdíjpénztár tagjává válhat önkéntes döntése alapján az a természetes személy, aki a Tbj.-ben meghatározottak szerinti harmadik állam állampolgára, illetőleg hontalan, ha a magán-nyugdíjpénztári tagságot – a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a Tbj. 34. § (1) bekezdése szerinti nyugellátásra jogosultságot eredményező megállapodása fennállásának időtartama alatt – írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.
Amennyiben a pénztártag magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni, és az egyéni számlán felhalmozott összeget – bármely országban működő – időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztárt írásban értesítenie kell.
Számviteli törvény
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása lehetőséget ad az egyszerűsített éves beszámoló készítésére a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak akkor, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
– a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,
– az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,
– a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Állami támogatások
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása alapján bizonyos kivételtől eltekintve támogatás nem folyósítható, amíg a támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A támogatás iránti kérelem benyújtójának ezért a támogató által meghatározott határidőig nyilatkoznia kell arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának igazolását kérje.
Szakmák képesítési követelményei
A 15/2005. (V. 26.) OM rendelet tartalmazza
– az energetikai menedzser
– a klinikai/kórházi mérnök
– az innovációsfolyamat-szervező
– a társadalmi integrációs tanácsadó
– a biblioterápia, valamint
– az önkormányzatiszolgáltatás-szervező, illetve
– a lóegészségügyi szakállatorvos szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit. A 69. számú Magyar Közlönyben közzétett rendelet egyebek mellett meghatározza a fenti szakokon a képzésben való részvétel feltételeit, a képzés időtartamát, a főbb tanulmányi területeket, valamint az ismeretek ellenőrzési rendszerét.
Országos Képzési Jegyzék
Az Országos Képzési Jegyzék új szakmákkal bővült. A 14/2005. (V. 26.) OM rendelet 1. számú melléklete felsorolja az új szakképesítéseket. Ezek:
– adóigazgatási szakügyintéző,
– animációsfilm-rajzoló,
– audiovizuális szakasszisztens,
– értékpapír-piaci szakértő,
– farmakológus szakasszisztens,
– ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítő,
– költségvetési gazdálkodási szakügyintéző.
Emellett változott néhány szakképesítés megnevezése. Így a:
– a fényképész megnevezés helyébe a fényképész és fotótermék-kereskedő,
– a biztosításközvetítő megnevezés mellett a szakot is fel kell tüntetni,
– az informatikai hálózatirendszer-telepítő helyébe az informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető megnevezés lép.
Szakkísérői képesítés teherautóhoz
A 31/2005. (V. 19.) GKM rendelet módosította a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről szóló 4/1999. (II. 12.) KHVM rendeletet. A változtatás értelmében szakkísérői képesítést az a C járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel és 5 év szakmai (vezetési) gyakorlattal rendelkező személy kaphat, aki a KFF Szakmai Vizsgabizottsága előtt a jogszabály által előírt témakörökből szakkísérő vizsgát tett, illetőleg szakirányú képesítései alapján a Központi Közlekedési Felügyelet a vizsga alól felmentette.
A nyelvvizsga új rendszere
A nyelvvizsgáztatás rendjét, valamint a nyelvvizsga-bizonyítványok rendszerét is módosította a 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet.
A nyelvvizsgára jelentkező az akkreditált vizsgaközpont bármely olyan vizsgahelyén tehet vizsgát, amely a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület akkreditációs eljárásán vizsgahelyként megfelelt.
2006. szeptember 1-jétől lesz hatályos az a rendelkezés, mely szerint a nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokú nyelvtudást mér az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszerben elért szintnek a nyelvvizsga-bizonyítványban való megjelenítésével. A magyar államilag elismert akkreditált nyelvvizsgafokozatok az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeret küszöbszintjének (B1), középszintjének (B2), illetve haladószintjének (C1) feleltethetőek meg.
alapfok B1 (küszöbszint)
középfok B2 (középszint)
felsőfok C1 (haladószint)
Uniós és hazai források mezőgazdasági termékek reklámozásához
A mezőgazdasági termékek harmadik országokban és belső piacon történő megismertetéséhez és promóciójához kapcsolódó program megvalósításához támogatás igényelhető. A program megvalósítását a vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott mértékben közösségi támogatásból finanszírozzák. A program közösségi támogatásból nem finanszírozott részéhez kiegészítő nemzeti támogatás nyújtható – tartalmazza a 46/ 2005. (V. 23.) FVM rendelet.
A támogatásra a program által érintett termékpályát képviselő, az Európai Unió területén működő szakmai és szakmaközi szervezetek önállóan, illetve együttesen nyújthatnak be pályázatot. A program több termékpályát is érinthet, ebben az esetben a pályázatot az egyes termékpályát képviselő szakmai szervezeteknek együttesen kell benyújtaniuk.
A pályázati felhívást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hirdeti meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, honlapján (www.fvm.hu) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) (www.mvh.gov.hu) honlapján, legkésőbb a pályázat beérkezési határidejét megelőző 80 nappal.
Jegybanki alapkamat
A Magyar nemzeti Bank Monetáris Tanácsának döntése értelmében a jegybanki alapkamat mértéke 2005. május 24-étől 7,25%. A 8/2005. (V. 23.) MNB rendelet a 68-as számú Magyar Közlönyben jelent meg.
