Nőtt a munkanélküliség
Az idén február és április között a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék volt, szemben a 2004. február-áprilisi 6 százalékkal – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) májusban. Ugyanebben az időszakban az idén a foglalkoztatottak száma 3 millió 875 ezer, a munkanélkülieké 300 ezer volt. A KSH közlése szerint a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest 16 ezer fővel csökkent, a változás a mintavételi hibahatáron belül maradt. Az állástalanok száma a vizsgált hónapokban 52 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 19,3 százalékra emelkedett, az e korosztályba tartozók 22,2 százalékos aránya az összes munkanélkülin belül szintén nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az állástalanok 45,4 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 0,6 százalékpontos aránycsökkenést jelent a tavalyi értékhez képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,2 hónapnak felelt meg.
Új OFA-programok
Több új foglalkoztatási programot indít az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) az idei kétmilliárd forintos keretből – hangzott el a témában tartott májusi tájékoztatón. Az egyik ilyen projekt, amelyre 300 millió forint jut, az önkéntes munkát kívánja népszerűsíteni. E konstrukció lehetőséget teremt az állástalanoknak, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, s így könnyebben helyezkedhessenek el. Az önkéntes munka támogatását három célcsoport nyerheti el: azok a nonprofit szervezetek, amelyek megszervezik a munkát, illetve maguk a foglalkoztatottak, akik díjazást nem, de utazási, lakhatási, étkezési költségtérítést elnyerhetnek. Végül a dolgozókat fogadó intézmények is kaphatnak segítséget, mégpedig a munkahelyek kialakításához. Az OFA másik – 118 millió forintos keretösszegű – programja révén a hátrányos helyzetű térségek önkormányzatai kapnak támogatást. Feladatuk, hogy a közterületek, közösségi épületek felújítását végezzék el a környékbeli munkanélküliek foglalkoztatásával. Az OFA folytatja a romáknak szervezett programokat is, erre 375 millió forint áll rendelkezésre. A múlt évben a közalapítvány szervezésében 5500-an vettek részt a foglalkoztatási programokban, több mint 38 ezren a képzésekben. Ezenkívül 2800-an a munkába helyezési és 6600-an az egyéb szolgáltatásokat vették igénybe.
Kedvezőtlen üzletmenet
A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) üzleti helyzete romlott az idei év első négy hónapjában; többségük saját lehetőségét kedvezőtlenebbnek látja az év elejéhez képest; beruházásaik sem a várakozásoknak megfelelően alakulnak – derül ki a kkv-körkép néven májusban bemutatott, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyik cége, az MKIK GVI által készített felmérésből. A kutatást végző társaság képviseletében Tóth István János elmondta: a feldolgozóiparban tevékenykedő kis és közepes munkáltatókon kívül a többi e méretkörbe tartozó cég is romló üzleti tendenciákról számolt be, emiatt a kapacitáskihasználtságuk is csökkent: az év eleji 76 százalékról 73 százalékra. A kutatás arra is rávilágított, hogy e szektorban az EU-csatlakozás után számottevően erősödött a verseny mind a belföldi, mind a külpiacokon, s a cégek üzleti helyzete nehezebbé vált.
Magyarok külföldi munkavállalása
Kevesebb magyar dolgozik azokban a régi európai uniós tagországokban, amelyek nem korlátozzák munkaerőpiacukat, mint a korlátozást fenntartókban – derült ki Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatójának májusi tájékoztatóján. A főigazgató elmondta: bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban és Svédországban, a múlt év végén 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar vállalt munkát ezen államokban. Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában – ahol munkavállalási engedély szükséges – 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott tavaly. Viszonylag magas, 1100, illetve 900 az Olaszországban, illetve Hollandiában ténykedő magyarok száma. Néhány százan Spanyolországban és Görögországban, a többi európai uniós tagállamban pedig száznál kevesebben dolgoznak.
Nőtt a reálkereset
Az év első három hónapjában – 3,6 százalékos infláció mellett – 9,7 százalékkal nőttek a reálkeresetek, míg márciusban 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal májusban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete az év első három hónapjában 160 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál tevékenykedők átlagosan 140 ezer forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 208300 forintot kerestek. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 103 900 forint volt január-márciusban, s ez 13,7 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A fizikai dolgozók nettó keresete 74 600 forint, a szellemi foglalkozásúaké 137 300 forint volt.
Bérek az EU-ban
Magyarországon – ötödik legalacsonyabbként – 5910 euró volt az éves átlagbér 2002-ben az iparban és a szolgáltatóágazatokban az Európai Unió tagországai közül, miközben az átlagbér a mai 25 tagállamban elérte a 26850 eurót – derül ki az Európai Bizottság által Brüsszelben közzétett statisztikából. Az EU Luxembourgban székelő központi statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint a vizsgált évben a legmagasabb fizetéssel a britek (36 200 euró), a luxemburgiak (35 ezer euró) és a németek (34 600) rendelkeztek; a sort a lettek (3200), a litvánok (3600), az észtek (4400) és a szlovákok (5000) zárták a magyarok után.
Üdülési támogatás
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) 378 millió forint üdülési célú szociális támogatás kifizetéséről döntött azon munkavállalók, nyugdíjasok, illetve fogyatékkal élők javára, akiknek alacsony a jövedelmük – tudatta a szervezet májusban. Az üdülési célú pályázatokra közel 23 ezer kérelem érkezett, ebből 773 igénylőt utasítottak el. Az MNÜA a szakmunkástanulóknak is pályázatot hirdetett, amelyre április 30-áig jelentkezhettek a diákokat oktató intézmények, illetve az érdekükben tevékenykedő egyesületek és szakszervezetek. Az alapítvány egyelőre nem tette közzé, hány szakmunkástanuló fiatal kaphat 30 ezer forintos üdülési csekket az önrészként befizetendő ötezer forintért.
Humánpolitikai konferencia
Az Európai Unióhoz képest a foglalkoztatás terén jelentős a lemaradásunk, aminek orvoslásához az emberi erőforrás modernizációjára van szükség – hangsúlyozta a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára májusban, Siófokon, a kétnapos humánpolitikai konferencia plenáris ülésén. Simonyi Ágnes kitért arra, hogy nemcsak a korábbi uniós tagállamokhoz viszonyítva alacsony a foglalkoztatásban az aktivitási rátánk, hanem az újonnan csatlakozott országok együttesén belül is lemaradtunk; az EU 69 százalékos aktivitási rátája mögött Magyarországon 60 százalék mutatható ki. A humánerőforrás-menedzsmentnek abban van fontos szerepe, hogy a dolgozó a szerkezetváltások, a leépítések után is foglalkoztatható legyen, és ne kerüljön válsághelyzetbe.
Internethasználat az EU-ban
Magyarországon a lakosság 28, a vállalatok 78 százaléka használta rendszeresen az internetet az elmúlt év elején. Hazánk mindkét adattal az Európai Unió sereghajtói közé tartozik – derül ki a Brüsszelben, májusban közzétett, huszonöt országra kiterjedő statisztikából. Az EU adatai szerint az Unióban élő 16-74 éves emberek 47 százaléka vette igénybe a világhálót tavaly január-márciusban (a 16-24 éves kategóriában 75), míg a cégek közül az év első hónapjában 89 százalék használta azt rendszeresen. A lakosság körében a legnépszerűbb Svédországban (82 százalék), Dániában (76) és Finnországban (70) volt az internet, míg legkevesebben Görögországban (20 százalék), Magyarországon (28) és Litvániában (29) dolgoztak, vagy töltötték szabad idejüket a világhálón. A cégek körében ugyancsak Dánia és Finnország vezet (97-97 százalék) Belgium és Svédország előtt (96-96), míg Magyarországnál alacsonyabb arányban csak Portugáliában (77 százalék) éltek a cégek a háló adta lehetőségekkel. A magyar adatok szerint a férfiak 30 és a nők 26 százaléka használta a világhálót a vizsgált időszakban. A háztartásoknak mindössze hat százaléka rendelkezett szélessávú kapcsolattal tavaly márciusban.
Balatoni közmunka
Közmunkaprogram indul a Balatonon a MÁV Rt. részvételével, amelynek keretében 700 millió forintból az előző év majd ötszörösét, csaknem ezer munkanélkülit foglalkoztatnak október közepéig. Három város – Siófok, Balatonfüred és Keszthely – koordinálásával a 45 tóparti településen, 232 kilométernyi partszakaszon, a parttól mintegy másfél kilométeres sávban megtisztítják a területet, továbbá valamennyi vasúti átjárót, illetve parlagfű-mentesítést is végeznek. A balatonival együtt az idén összesen 8 közhasznú programot indítanak az országban – 6 milliárd forint ráfordítással –, s 10 ezer állástalannak adnak munkát.
Újabb távmunkahelyek
Újabb 980 távmunkahely létesülhet az idén a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogatásával – jelentette be a távmunka-programiroda vezetője májusban egy nyíregyháza-sóstói konferencián, amelyen az életen át tartó tanulás volt a téma. A pályázatra a gazdasági szféra szereplői mellett ezúttal önkormányzatok, alapítványok és nonprofit szervezetek is jelentkezhetnek. Magyarországon jelenleg még csak 1,5-2 százaléknyi arányt képvisel a távmunka, amíg például Németországban 18, Ausztriában 20, a skandináv államokban pedig 30 százalék fölötti az aktív munkavállalók körében.
Informatikai képzés
Informatikai képzést indítanak a megváltozott munkaképességű, 45 éven felüliek számára az ipar legnagyobb szakmai szervezetei és a célcsoport érdek-képviseletei az Európai Unió támogatásával – tudatta az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) májusban. Az IT-mentor nevet viselő kezdeményezés támogatására az IVSZ-en kívül az Inforum, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Napra Forgó Kht., valamint a Hallássérültek Rehabilitációjáért Küzdők Egyesülete konzorcium keretében pályázott az unió EQUAL programján. A képzési és foglalkoztatási modellben 54 közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező inaktív vehet részt, akik az informatikai ismeretek elsajátítása mellett személyiségfejlesztő oktatásban is részesülnek.
