A száz lépés programja

Hadüzenet a feketefoglalkoztatás ellen

Úgy tűnik fel, május a bejelentések hava volt: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hetente állt elő a száz lépés program területekre lebontott csomagjainak és az ebben foglalt intézkedéstervezetek bejelentésével.

Munkapiaci "csomag"

Tizenöt pontban foglalható össze a munka világát közvetlenül érintő kormányzati csomag. Ennek egyik – talán a legtöbb embert érintő – pontja a munkanélküliellátó-rendszer átalakítása. Ezek szerint novembertől már nem munkanélküli-, hanem álláskeresési járadékot kapnak az állástalanok. Ez az első három hónapban a korábbi átlagkereset 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 120 százaléka lehet, vagyis az idén maximum 68 400 forint.

Ezt követően fél évig a minimálbér 60 százalékára számíthat az a munkanélküli, aki, ha korábban sikerül elhelyezkednie, mint ahogy a támogatás lejár, a hátralévő időszakra esedékes járadék felét egy összegben megkapja. A legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára az ellátás további három hónappal meghosszabbítható lesz: az ötven év felettiek esetében hat hónappal, a nyugdíj előtt állóknál pedig öt évvel. Az álláskeresési támogatás folyósításának feltétele az intenzív álláskeresés, illetve a szoros együttműködés, amihez a munkaügyi szervezet a mainál szélesebb körű, kiterjedtebb szolgáltatást nyújt.

A kormány elszánt azoknak a korlátoknak a lebontására is, amelyek a munkaügyi, gyermeknevelési és szociális támogatásokban részesülőknél ma mesterségesen akadályozzák a legális munkavégzést. Ezért lehetőség nyílik arra, hogy az álláskeresési támogatás első három hónapját követően, illetve a szociális segély mellett is alkalmi munkát lehessen vállalni, ezzel is segítve a munkapiacra történő visszatérést. Az egymással összekapcsolódó és egymást erősítő szociális és a munkaügyi szolgáltatások aktív álláskeresésre ösztönzik azokat a szociális segélyből élő embereket, akik kilátástalan helyzetükben lemondtak arról, hogy valaha elhelyezkedhetnek.

A száz nap programjának részeként még az idén új közmunkaprogram indul a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.

Start-program kártyával

A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését foglalkoztatásuk után járó járulékkedvezménnyel kívánja ösztönözni a kormány. Ezek szerint a Start-program váltja fel októbertől a január elseje óta hatályos rendszert, amelyben a munkáltatók a pályakezdő dolgozóik után visszaigényelhetik a tb-járulék felét (illetve legfeljebb a minimálbér másfélszeresére jutó összeget, havi 14 ezer forintot).

A kedvezmény kilenc hónapos egybefüggő foglalkoztatásra jár, ám utólag, illetve a pénzre külön pályázni kell. A Start-program egyszerűsíti a rendszert: két évre tolja ki a kedvezményezési időt, és növeli a támogatást is, amely alanyi jogon jár minden 25 évnél fiatalabb munkavállalónak, illetve 30 évesnél nem idősebb diplomásnak. A Start-kártyát nekik kell kiváltani, amikor először munkába lépnek.

A kártya alapján a jelenlegi 32 százalék helyett az első évben csak 15 százalék munkáltatói járulékot kell fizetni, míg a másodikban is csak 25 százalékot. A kedvezmény nem lehet nagyobb a minimálbér másfélszeresére – diplomásoknál a kétszeresére – jutó járuléknál, vagyis havi 18-25 ezer forintnál. Az illetékesek arra számítanak, hogy az eddig be nem jelentett fiatalok a kedvezmények hatására legális foglalkoztatottakká válnak.

Prémium évek a versenyszférában

A költségvetési szférában egy éve bevezetett Prémium évek programot a versenyszektorban dolgozókra is kiterjesztené a kormány. Lényege, hogy az állam nyugdíj előtt három évvel megfinanszírozza a részmunkaidőben foglalkoztatottak teljes munkaidő és a részmunkaidő közötti járulékteher-különbségét, illetve finanszírozza a magánnyugdíj-befizetést. Ekképpen a csökkentett időben foglalkoztatottaknak nem mérséklődik a nyugdíjalapjuk. A programba azok az ötven év feletti dolgozók léphetnek be, akik több mint 25 éves munkaviszonyt tudnak igazolni.

Megváltozik a felnőttképzés támogatási rendszere is. Ezek szerint csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél bizonyított, hogy a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudtak új képességeik birtokában állást találni.

Megújul a szakképzés egész rendszere is: jobban igazodik a munkaerőpiac igényeihez, erősödik a gyakorlati képzés, s a szakmunkások piacképes tudást szereznek. Csizmár Gábor, a szaktárca vezetője leszögezte: az állam a jövőben nem kíván olyan oktatási intézményt és képzést finanszírozni, amely csupán a munkanélküliek utánpótlásáról gondoskodik.

A kormány tervei között szerepel a pályakövetés intézményének bevezetése, amelynek segítségével meg lehet állapítani, hogy az adott képzés végzősei el tudnak-e helyezkedni vagy sem, s felmérik a piac igényeit. Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége ügyvezető elnöke szerint az a terv, miszerint csak azok a felnőttképzési intézmények kaphatnának normatív támogatást, amelyek vállalják, hogy a végzetteket elhelyezik a munkaerőpiacon, durva beavatkozás az oktatási piac működésébe.

Biztonság a dolgozóknak

Az utóbbi időben feltárt visszaélések is indokolják, hogy átalakuljon a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételrendszere, s e jelentős összeg valóban a rászorulók munkavállalását szolgálja, és ne teremtsen lehetőséget súlyos visszaélésekre.

Az Orbán-kormány idején drasztikusan megnövelt minimálbér számos vállalkozásnak gondot okozott, közülük nem kevesen úgy próbáltak kibújni a legkisebb bér kifizetése alól, hogy – már ahol erre lehetőség volt – "rendezték" a normát. Most a kormány a munkavállalók biztonságának erősítése érdekében megteremti a garanciáját, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kisebb összeget a tisztességesen végzett munka után.

A sokat bírált munkaerő-kölcsönzés szabályai is módosulnak, mégpedig oly módon, hogy ne nyisson kiskaput a közterhek megfizetése alól.

A munka világát érintő változtatások több ponton egybecsengenek a feketemunka kifehérítését célzó kormányzati elszántsággal. Ennek egyik leglényegesebb eleme a különböző ellenőrző hatóságok – a rendőrség, a határőrség, az idegenrendészet, az adóhatóság – tevékenységének összehangolása, s a közös akciók, razziák révén a munkaügyi ellenőrzés szigorítása.

Kékmunka és a szervizdíj

Újdonság a kékmunka lehetősége, amellyel megteremtődik a magánszemélyeknél alkalmanként munkát – javítást-karbantartást, kertgondozást, gyermekfelügyeletet – végzők foglalkoztatási biztonsága. Ennek jegyében módosul az alkalmi munkavállalói könyv felhasználásának szabálya, amelynek lényeges pontja, hogy a magánszemélyeknél, közhasznú szervezeteknél alkalmanként munkát végzők után kedvezményes közteherjeggyel, átalányban lehet leróni a járulékokat. Az ilyen tevékenységet végzők a jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig dolgozhatnak majd alkalmi munkavállalói, úgynevezett kék könyvvel, és ezzel több szolgálati időt, illetve nyugdíjra, egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek.

A kormány arra számít, hogy az ilyen jellegű tevékenységek legalizálását, sőt esetleges bővülését szolgálja, hogy a magánszemély munkáltatója a közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult. A lehetőséggel a jövőben a magyar állampolgárok külföldi hozzátartozói, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatott külföldiek is élhetnek. Ugyancsak az agráriumot érinti, hogy a szezonálisan jelentkező idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel az eddigi havi 15 nap helyett már 60 napig lehet dolgozni. (Az AM-könyv további részletei lapunk 49. oldalán találhatók.)

A munkaadói oldal szakértői azt prognosztizálják, hogy például a takarítónőket, a kertészeket, illetve a bébicsőszöket alkalmazók az eddig kifizetett munkadíjból spórolják meg a közteherjegy költségeit. Kifogásolják ugyanakkor, hogy a nyugdíjasok nem érvényesíthetik az adókedvezményt, vagyis nem tudják levonni a személyi jövedelemadóból a közteherjegy értékének 75 százalékát.

Eldőlt az is, hogy októbertől bevezetik az államháztartási befizetések növelését és a gazdaság kifehérítését szolgáló felszolgálási díjat a vendéglátóhelyeken – bár nem kötelező jelleggel. A kormány fontosnak tartja a díj bevezetését azért is, mert ez – szándéka szerint – segíti a dolgozók helyzetének javítását és a jövedelmek láthatóvá tételét. Eszerint a szervizdíj munkavállaló-barát, mert megteremti a járulékfizetés alapját, a magasabb nyugdíj elérésének a lehetőségét, ugyanakkor vállalkozóbarát is, mert nem növeli a vállalkozások terheit: ezt ugyanis az áfán kívül más adó nem terheli.

Az egyik belvárosi étterem vezetője azonban úgy nyilatkozott: a szervizdíj a vendégek és a vendéglátók zsebét egyaránt "támadja" azért, hogy a pincér nyugdíja több legyen. A vendéglős attól tart, hogy a várható áremelkedés miatt nem tudja majd foglalkoztatni azokat az egyetemistákat, akik hetente egy-egy napra munkát vállaltak nála. A szervizdíj megfizetése ugyanis akkor kötelező, ha az étlapon fel van tüntetve, nem úgy, mint a borravaló, amivel a vendég a megelégedettségét fejezi ki – önkéntes alapon.

Színlelt szerződések

Bár a színlelt vállalkozásokra vonatkozó moratórium meghosszabbítása után úgy tűnt, hogy júliustól az adóhatóság büntetheti a kényszervállalkozókat és megbízóikat, a kormány és a parlament az utolsó pillanatban úgy döntött: 2006. július 31-éig még egy év haladékot ad a színlelt szerződéseknek. Igaz, az újabb moratórium nem zárja ki, hogy a munkaügyi ellenőrök szankciót szabhatnak ki azok esetében, akik a munkaviszonyt "adóoptimalizálási" célból megbízási jogviszonnyal fedik el.

"Színre lép" viszont a közteher-viselési hozzájárulással egybekötött szabadfoglalkozású jogviszony, amelynek révén 35 százalékos átalányadó megfizetésével helyettesíthető az összes közteher, amely a munkaadót és a munkavállalót terhelné. Az átalányt a megbízó fizeti, és ez helyettesíti az összes közterhet, amely a munkaadót és a munkavállalót terhelné, vagyis a 13,5 százalékos egyéni, a 32 százalékos munkáltatói járulékot és az szja-t is kiváltja. Lényeges eleme a koncepciónak, hogy az adó és a tb szempontjából munkavállalónak minősülnek majd az érintettek, viszont megmarad a megbízási jogviszony, vagyis olyan biztosítékokat, mint például a betegszabadság, nem garantál majd a törvény. Az ekho 2006. január 1-jén léphet életbe, ha a parlament az őszi ülésszakán elfogadja.

A foglalkoztatáspolitikához kötődő javaslatok között szerepel továbbá, hogy akár öt évre kizárhatják az állami pályázatokból azokat a cégeket, amelyek bizonyítottan megsértették a foglalkoztatási szabályokat. Emellett nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lesz az a munkaadó, aki nem fizeti be a feketén, tehát munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatott alkalmazottja után a közterheket. A kabinet ugyanis a mainál szigorúbb ellenőrzéssel és komolyabb büntetéssel kíván "hadat üzenni" a feketefoglalkoztatás ellen, így akarja rákényszeríteni a munkáltatókat arra, hogy legálisan alkalmazzák dolgozóikat. A munkaadói oldal szakértői ugyanakkor úgy vélik: Magyarországon túl magasak az élőmunka terhei, s amíg e téren nem lesz jelentős elmozdulás, túl sok eredménnyel nem kecsegtet a hatóságok szigora.

Ezt a vélekedést támasztja alá az osztrák példa is: Ausztriában ugyanis komoly lépések történtek a feketemunka felszámolása érdekében, ennek ellenére aránya az építőipar, a vendéglátás és a mezőgazdasági segédmunka területén becslések szerint még mindig elérheti akár a 20 százalékot is.

Munkaügyi kapcsolatok

A munkaadói oldal képviselői mindazonáltal támogatják a gazdaság szereplőinek érdekét szolgáló lépéseket. Horváth Gábor, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának soros elnöke azt mondta: egyetértenek a kormánynyal abban, hogy a munkaerőpiacot tisztítani kell, s a tisztességes viszonyok megteremtése érdekében módosítani kell a jogszabályokat. A MOSZ főtitkára megerősítette, hogy a magyar gazdaság egyik legnagyobb gondja a magas közteher, ezért ha a jogszabályi korrekciók – akár középtávon is – a közterhek mérséklését vonják maguk után, akkor a munkaadói oldalban partnerre talál a kormány.

Ugyanakkor Horváth Gábor úgy látja, a csomagban több olyan elem van, amelyek egyelőre túl bürokratikusnak vagy egyszerűen pótcselekvésnek tűnnek, s nehézségeket okozhatnak a gazdaságban.

A munkáltatók aggódnak amiatt is, hogy az állami támogatásokat és a közbeszerzéseken való részvételt rendezett munkaügyi kapcsolatokhoz kötik. Nem mindegy ugyanis, hogy a követelménynek mi lesz a pontos tartalma. Szeretnék elkerülni, hogy akár egy hibásan kitöltött szabadság-nyilvántartás miatt kizárhassanak cégeket a közbeszerzési pályázatokból.

Vita a családtámogatásról

A száz lépés program egyik leginkább vitatott, a szakembereket is megosztó eleme a családtámogatás átalakításának koncepciója. A miniszterelnök által e fejezetben bejelentett nyolc lépés célja a jelenleginél igazságosabb családtámogatási rendszer, amely elsősorban a minimálbérből vagy az annál nem sokkal több pénzből élő családok helyzetén javítana – miközben a "felső tízezer" kategóriájába tartozókén valamelyest rontana –, s amely várhatóan a jövő évtől lép életbe.

Ennek jegyében a kétszeresére emelik a családi pótlékot. Ebbe beépül a 13. havi pótlék, de megszűnik a rászorultak gyermeknevelési támogatása, a gyermekvédelmi támogatás és az esetek döntő többségében az adójóváírás lehetősége is. Az egységes családi pótlék a jövőben egy gyermek után 11 ezer forint, két gyermek után 24 ezer forint, háromgyermekes családok esetében pedig – az eddigi 23400 forint helyett – már 42 ezer forint lesz.

Adókedvezményt a három- vagy többgyermekes családok vehetnek igénybe, de ők is csak akkor, ha a magasabb keresetű szülő éves jövedelme nem éri el a négymillió forintot. A jóváírás az eddigi, gyermekenként havi tízezer forintról négyezer forintra csökken. A változtatásokkal csak a legnagyobb keresetű családok veszítenek költségvetési pénzt, a leginkább rászoruló családok különtámogatást is kaphatnak. Sokakat érintő változás, hogy a jövőben a gyes mellett is lehet majd munkát vállalni.

Társadalombiztosítási kérdések

A száz lépés program talán legnagyobb "falatja" az egészségügy megújítására vonatkozó koncepció, amelyet 21 pontban hirdetett meg a kormányfő. A tervezett intézkedések az ellátás minőségének javítását, a tiszta és átlátható viszonyok megteremtését, az egyenlőbb hozzáférést célozzák meg. A bejelentés szerint a kormány szeretné elérni, hogy az orvosi segítség mindenhol 15 percen belül megérkezzék.

Nagy fába vágta fejszéjét a kormány, amikor elszánta magát a járulékfizetés rendszerének rendbetételére. A cél, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon. Ugyanakkor a nyugdíjasok, az álláskeresési támogatásban részesülők, a gyeden, a gyesen és a gyeten lévők, a különböző szociális ellátásokat igénybe vevők, illetve a gyermekek és a tovább tanuló fiatalok egyéni egészségbiztosítási számláját az állam állja. Ugyancsak még ebben az évben meghatározzák azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki biztosítottként jogosulttá vált az ellátásra. Akormány döntése értelmében a jövő év január elsejétől négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tőke- és osztalékjövedelmek után.

Lapzártánkkor még csak vázlatszerűen ismertették a kormány szakképzésre vonatkozó átalakítási elképzeléseit, miként a lakótelepeken élők helyzetével kapcsolatos intézkedések részleteit is.