A rendszer lassú és bürokratikus
Célkeresztben a foglalkoztatás bővítése
A jelenlegi foglalkoztatási szint emelése érdekében a Humánerőforrás Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH) már az idei évtől -ahatékonyabb végrehajtás céljából – nagyobb segítséget kíván nyújtani a nyerteseknek az egyes pályázatok megvalósításában – tájékoztatott Törökné Rózsa Judit főigazgató. Részleteket azonban még nem árult el, hiszen a koncepción még dolgoznak. Egy azonban bizonyos: az elmúlt egy év tapasztalatait kívánják felhasználni. Reményeik szerint a koncepció gyakorlati megvalósítása már a második félévben megkezdődik. Azzal az irányító hatóságnál is tisztában vannak, hogy az uniós elvárásoknak nem könnyű megfelelni, az eljárást még mindenkinek tanulnia kell – fogalmazott a főigazgató.
A foglalkoztatás területén sem lehet – éppúgy, mint a többi operatív program esetében – a 2004-2006-os időszak céljait évekre lebontani. Ezek meghatározása ugyanis e három évre, illetve a végrehajtásra megjelölt, a 2008-ig tartó időszakra szól. Eszerint a HEFOP-pályázatok legfontosabb célja a foglalkoztatási szint emelése. Ezen belül is az egyes hátrányos helyzetű rétegek – a nők, az ötven év feletti korosztályok, a romák, a fogyatékos emberek – számára kívánnak segítséget nyújtani ahhoz, hogy ideiglenesen vagy tartósan visszakerülhessenek a munka világába. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2008-ig a jelenlegi 57 százalékról 60 százalékra kell emelni a foglalkoztatottságot. Továbbá mintegy 50 ezer nő számára kell valamiféle visszautat találni. Ugyanakkor a pályázati lehetőségek által csaknem 4500 hátrányos helyzetű emberen próbálnak segíteni.
Jóllehet, a HEFOP az egyes régiók speciális gondjaival nem tud közvetlenül foglalkozni, ám erre a megyei munkaügyi központok – az 1.1-es intézkedés keretében – pénzügyi támogatást kapnak. E program kidolgozása során a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek részvételével jelölik ki a célokat.
Időarányosan jelenleg kedvező a HEFOP teljesítése, hiszen a rendelkezésre álló 191 milliárd forintos keret 66 százalékát már lekötötték. Még így is 15 pályázati cél meghirdetésére van lehetőség az idén, amelyek közül van, amely már megjelent, a többit pedig fokozatosan teszik közzé nyár elejéig. Ugyanakkor az egyes pályázati célokról már lehet tájékozódni, hiszen azok szakmai tartalma olvasható a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján.
A HEFOP pályázati kiírásait a programkiegészítő dokumentum alapján egy szakértői munkacsoport készíti el, amely főként minisztériumi és külső szakértőkből áll. Ebben az évben már hasznosítják a tavalyi tapasztalatokat, ám egyedi problémák megoldására nem tudnak vállalkozni.
A változások tekintetében a tavalyi év ugyan nem volt túl sikeres, de az irányító hatóság fontosnak tartja a vállalkozók és az alkalmazottak készségfejlesztését szolgáló pályázati célt. Ezért a maximálisan elnyerhető összeget a tavalyi 18 millió forintról 2005-ben 50 millióra emelték, bízva abban, hogy e program megvalósítása vonzóbb lesz. De sok esetben egyszerűsödik a kiírás és az eljárási rend is.
A pozitív változások közé sorolandó, hogy immár a versenyszektor szereplői is – ha sikeresen pályáznak – a projekt megvalósításakor előleget kaphatnak. Ennek mértéke 25 százalék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintettek könnyebben megkezdhetik programjaik megvalósítását. Ennek ellenére nem tanácsos kellő pénzügyi háttér nélkül próbálkozni, hiszen a projektek alapvetően utófinanszírozási rendszerben működnek.
A kisvállalkozók többsége esélytelen a pályázatokon
Számos hiányossága van a hazai – akár uniós, akár költségvetési forrásból finanszírozott – pályázati rendszernek, hiszen minden fázisát a lassúság, a túlburjánzott bürokratizmus, illetve a magas költségek jellemzik. Ezért a mikro- és a kisvállalkozások túlnyomó része nem tud élni ezzel a lehetőséggel, de a középvállalkozások közül is csak kevesen – vélekedik Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke.
Az első és alapvető gond, hogy a mikro- és kisvállalkozások, illetve még a középvállalatok egy része sem rendelkezik internet-hozzáféréssel, s emiatt a kormányzat elektronikus kommunikációjából, így a pályázati lehetőségek megismeréséből is kimarad. Jóllehet, a világháló fontos és a modern gazdaságban nélkülözhetetlen eszköz, azonban a magyar lehetőségektől, a valóságtól nem célszerű eltávolodni. Ezen túlmenően az igen összetett pályázati anyagok elkészítéséhez szakmai ismeret, gyakorlat kell, aminek nincs birtokában egy-egy kisvállalkozó vagy családi vállalkozásban üzemelő cég. Ezért ha az illető pályázni kíván, akkor profi céget kell keresnie, ami több ok miatt sem szerencsés megoldás. Egyfelől mert ez a kisméretű gazdálkodók számára igen tetemes kiadás. Másfelől viszont a pályázat elkészítése egyszeri megbízás, ezért a megbízottat az eredmény ritkán érdekli. Ez meg is látszik a beadványokon, hiszen e kör képviselői – még ha pályáznak is – gyakorta nem járnak sikerrel.
A KISOSZ és más szakmai szövetségek már jó ideje szorgalmazzák a pályázatok egyszerűsítését. Az államigazgatás például több olyan dokumentumot kér a vállalkozóktól, amely egyébként rendelkezésére áll. Ilyenek a cégbírósági papírok. Ugyanakkor a pályázati menetet a kettős mérce jellemzi. Ez – Antalffy Gábor szerint – abban mutatkozik meg, hogy míg a pályázó vállalkozóknak nagyon szigorú határidőket szabnak, addig a lebonyolítók "lazán" kezelik a határidőket. Ezért fordulhat elő, hogy a számlák benyújtását követően hónapoknak kell eltelnie ahhoz, hogy valaki megkapja pénzét. Az idén például a humánerőforrás-pályázatok még mindig nem jelentek meg, s ha a lebonyolítás lassúságát is számításba vesszük, akkor szinte bizonyos, hogy a nyertesek már nem jutnak hozzá a megnyert támogatáshoz az idén. Ez pedig adott esetben komoly működési gondot is jelenthet – figyelmeztet a KISOSZ ügyvezető elnöke.
Ami a munkáltatói érdekképviselet lehetőségeit illeti, a szervezet több vezetője, szakembere és a megyékből egy-egy szakértő tavaly elvégzett egy pályázati tanácsadói képzést, így tagjaikat tudják segíteni. Ám a biztatás – éppen az említett gondok miatt – több esetben konfliktust eredményezett, hiszen az emberek nehezen értik meg, hogy miért van szükség a bonyolult ügyintézésre, s miért csak hosszú idő után kapják meg a nekik járó pénzt.
A projekteket az igényekhez kell igazítani
Bár elvileg az európai uniós projektek jó esélyt teremtenek a foglalkoztatási, képzési gondok enyhítéséhez, a gyakorlati megvalósítás sok problémát felvet. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a projektekben megfogalmazott elvárások gyakorta nehezen egyeztethetők össze a pályázók valóságos igényeivel, ami igen megnehezíti a beadványok sikeres elkészítését – összegzi az elmúlt közel egy év tapasztalatait dr. Borbély Szilvia, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) uniós pályázati szakértője. Úgy tűnik fel, mintha az életet kellene a programokhoz igazítani, nem pedig fordítva. Ennek ellenére az uniós pályázatok reményteli lehetőséget jelentenek a munkavállalók számára, mert egyfelől álláshelyek teremtődnek, másfelől a hátrányos helyzetű emberek, illetve a tartós munkanélküliek átmenetileg vagy hoszszabb időre visszakerülnek a munka világába. Igaz – hangsúlyozza dr. Borbély Szilvia –, sokszor kétséges a foglalkoztatás tartóssága, ami főként a hátrányos helyzetűek körében okoz gondot.
Ugyanakkor a pályáztatás folyamatában egyelőre sok nehézséggel kell szembenézni, hiszen az elmúlt egy évben az irányító hatóságok sem tudták minden esetben megfelelően működtetni a rendszert. A civil és a nonprofit szervezeteknek, az önkormányzatoknak, de sok vállalkozásnak már a pályázatok elkészítése is gondot okoz, s főként igaz ez a megvalósításra, illetve a finanszírozásra. Igaz, akik részt tudtak venni a Pályázati Előkészítő Alap (PEA) által kiírt felkészítőkön, sok hasznos információt szerezhettek, s később sikeresen kamatoztathatták ismereteiket a pályázatok elkészítésekor. Mindazonáltal a szakszervezeteknél úgy vélik: a pályázati rendszer túl bonyolult és lassú, ezért az érintettek nehezen jutnak a pénzükhöz. Emiatt aztán sok jó elképzelés, megvalósításra váró terv marad parlagon.
A gyakorlati lebonyolításban túl sokat nem tudnak tenni itthon az érdekvédők, jóllehet, aktívan részt veszünk az ellenőrzésben, hiszen a szakszervezeti konföderációk minden monitoringbizottságban helyet kaptak – mondta dr. Borbély Szilvia. Az MSZOSZ képviselője ott van Brüsszelben az Európai Szociális Alap Bizottságában, ahol döntenek az egyes pályázatok elveiről.
