Helyi adók

Változások az idei évben

Adómérték-megállapítás

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. §-a tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy milyen körre terjed ki az önkormányzatok adómegállapítási joga. Amódosítás ebben a vonatkozásban az adó mértékét érintette azzal, hogy korábban annak megállapításánál lényegesen kevesebb szempontra kellett figyelmet fordítaniuk a hatóságoknak, illetőleg ezeket a szempontokat meglehetősen általános jelleggel tartalmazta a Htv.

Az elmondottaknak megfelelően tehát az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell a jövőben meghatározni

– a Htv.-ben meghatározott felső határokra, illetőleg

– a Htv. 16. §-ának a) pontjában (ha az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, akkor 200 Ft/m2),

– 22. §-ának a) pontjában (ha a telekadó alapja a telek m2-ben számított területe, akkor 900 Ft/m2),

– 26. §-ában (a magánszemély kommunális adójának mértéke adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként legfeljebb 12 000 forint),

– 29. §-ának (1) bekezdésében (a vállalkozók kommunális adója felső határának mértéke a Htv. szerinti létszámra vetítve 2000 Ft/fő),

– 33. §-ának a) pontjában (az idegenforgalmi adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 forint)

meghatározott felső határoknak idén a KSH által a 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztóiárszínvonalváltozással, 2006-tól pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztóiár-színvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt öszszege együtt: adómaximum) figyelemmel.

Építményadót érintő változások

Építmények tartozéka

A Htv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (együtt: építmény).

2005-től az említett szakasz (2) bekezdése megváltozott, amelynek értelmében az építményadó alkalmazásában az építményhez annak rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet tartozik hozzá.

(A korábbi szabályozás szerint a település rendezési tervében előírt, vagy ennek hiányában a helyben szokásos mértéket meg nem haladó földrészlet volt az épület tartozéka azzal, hogy a helyben szokásos földrészlet mértékét az önkormányzat állapította meg.)

Mentesség az adó alól

Az előzőekben szóltunk az építményadó vonatkozásában az adóköteles mértékről [Htv. 11. §-ának (2) bekezdése]. Ezzel összefüggésben változott az adómentesség szabályozása a következők szerint:

A jövőben mentes az adó alól a Htv. 13. §-ának d)-f) pontjaiban meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a törvény 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja.

Adómentes építmények köre

A Htv. 13. §-a sorolja fel az adómentes építményeket, amelyek közül az előzőekben ismertetett változás kapcsán a következők bírnak relevanciával:

– a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, valamint

– a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény.

Idegenforgalmi adóval kapcsolatos változások

Az idegenforgalmi adó alapja

Az adóalapot a korábbiaktól eltérően kell meghatározni akkor, ha a magánszemélyt azért terheli idegenforgalmiadó-fizetési kötelezettség, mert nem állandó lakosként tölt el az adóbevételre jogosult önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát. Ilyenkor az adó alapja

– a megkezdett vendégéjszakák száma, vagy

– a megkezdett vendégéjszakára eső szállásdíj, illetve ennek hiányában a szállásért bármilyen jogcímen (például üdülőhasználati jog) fizetett ellenérték (például üzemeltetési költség) – Htv. 32. §-ának a) pontja.

Az idegenforgalmi adó beszedési szabályainak változása

Abban az esetben, ha a magánszemély azért fizet adót, mert nem állandó lakosként tölt el az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát, akkor ezt az adót bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be akkor, ha az ingatlan nem minősül kereskedelmi szálláshelynek, csónakháznak, üdülőtelepnek, üdülőnek, illetve fizető-vendéglátó szálláshelynek.

A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség

Mint azt a bevezetőben már említettük, új jogintézmény a Htv.-ben a foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség. Az új előírásokat a Htv. 39/D §-a tartalmazza.

Az adóalap-csökkentés mértéke

Az újonnan bevezetett rendelkezések értelmében a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett – főben kifejezett – növekménye után 1 millió forint/fő összeggel.

A csökkenthető adóalap

Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatások értékével, valamint

– 1998. évben az anyagköltség 33 százalékával,

– 1999. évben az anyagköltség 66 százalékával, illetve

– 2000. évtől pedig az anyagköltséggel.

Átlagos statisztikai állományi létszám számítása

Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez című kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell – két tizedes jegy pontossággal – számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

A mentesség igénybevétele

Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe.

A mentesség igénybevételének kizárása

Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azonban ahhoz a létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. (Ebben a vonatkozásban állami támogatás alatt a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatást kell érteni, amelynek feltétele új munkahely létesítése.)

Adóalap-növelési kötelezettség

Abban az esetben, ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5 százalékot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti – írásunk korábbi részében meghatározott – adóalapot meg kell növelni.

Adóelőleg-megállapítás

A Htv. eljárási szabályokat tartalmazó V. fejezetben a módosítás az adóelőleg-megállapításra vonatkozó rendelkezést érintette [Htv. 41. §-ának (3) bekezdése]. Eszerint ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, azonban az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani.

(Emlékeztetőül: a 2004. december 31-éig érvényes szabályozás a fentiekkel ellentétben csak azt tartalmazta, hogy amennyiben jogszabályváltozás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani.)

Változó értelmezések a Htv.-ben

Tulajdonos

Az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – amelynek tényét a földhivatal széljegyezte –, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés földhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók.

Nettó árbevétel

Nettó árbevétel egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozónál

A számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), növelve a befektetett pénzügyi eszközök után kapott (járó) kamatok, valamint az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek üzleti évben kimutatott összegének 50 százalékával, csökkentve a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt – az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott – jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, bizonyos, egyes vállalkozásfajtákra érvényes eltérésekkel.

Nettó árbevétel hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál

Nettó árbevétel a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereség jellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe akkor, ha az nyereség jellegű.

Nettó árbevétel biztosítóknál

Nettó árbevétel a biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamat jellegű bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, illetve csökkentve a kártalanítási számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a tűzvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereség jellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe akkor, ha az nyereség jellegű.

Nettó árbevétel befektetési vállalkozásoknál

Nettó árbevétel befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamat jellegű bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereség jellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe akkor, ha az nyereség jellegű.