Az ezredfordulón született meghatározás szerint a tudásmenedzsment a tudástőke létrehozásának, megtartásának, megosztásának, számontartásának és felhasználásának tevékenysége, mely szervesen kapcsolódik az innovációs szektorhoz.
Válságtünetek kezelése
A legfejlettebb országok meghatározó, jelentős erőforrásokkal rendelkező cégei már a kilencvenes évek elején felismerték, hogy a társadalmi-gazdasági szervezetekben válságtünetek mutatkoznak. Akutatások kimutatták: e problémák azzal kapcsolatosak, hogy a szervezeteken belül keletkező tudás és információ hatékonysága, megoszthatósága, terjesztése és fejlesztése alacsony hatásfokú. Világossá vált, hogy a szervezetek gazdasági megerősödéséhez hozzájárul tudástőkéjük, ezért ennek menedzselése professzionális szakterületté fejlődött.
A tudásmenedzsment kezdettől fogva szorosan kapcsolódott az információkezelés ezredforduló vége felé felgyorsuló kibontakozásához és az információs ipar erősödéséhez, differenciálódásához. Ekét szakterület elkülönülése, kölcsönhatása és a globalizációban való részvétele a kilencvenes évek közepére egyértelművé tette ezek meghatározó szerepét a tudásalapú társadalmak létrejöttében.
A magyar vállalatvezetők többsége hagyományos vezetési módszereket alkalmaz, így a tudásmenedzsmenten alapuló vállalatvezetési szemlélet széles körű elterjedéséről nem beszélhetünk honi viszonyok között – mondta lapunk érdeklődésére Lengyel Csaba, az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt. vezetési tanácsadója. Szerinte számos magyarországi cégvezető nem rendelkezik vezetéstudományi képzettséggel; idegenkednek az új dolgoktól, s nem képzik tovább magukat.
Vezetői mentalitás
A vezetők egy része fő feladatának a munka kiadását, a munkatársak ellenőrzését tekinti. Többségük nem érzi biztonságosnak az új módszereket, s ezért nem is mer belevágni azok alkalmazásába. Ugyanakkor a munkáltatók jelentős köre rövid távon építkezik és a gyorsan elérhető eredményeket hajszolja.
A tanácsadó úgy véli, mindez a magyar cégek versenyképességét is visszaveti. Kedvezőtlen tendencia az is, hogy a munkaadók azért szánják rá magukat egy-egy új projekt – mikor mi számít divatosnak – bevezetésére, hogy elmondhassák: ezt a feladatot is kipipálták, pedig több évre van szükség ahhoz, hogy a programok eredménye megmutatkozzon.
A hagyományos vállalatvezetésre jellemző, hogy a kézzelfogható vagyontárgyakra fokuszál, s aszerint méri a vállalat értékét, hogy annak mennyi termelőeszköze, ingatlanvagyona stb. van. Holott egy mai vállalat valódi értéke ennél jóval nagyobb: a különbséget a cég intellektuális tőkéje adja. A tudásmenedzsmenten alapuló vállalatvezetés feladata tehát a cég intellektuális tőkéjének fejlesztése, amely kiterjed nemcsak a munkatársakra, hanem az ügyfelekre és a szervezet különböző aspektusaiban tárgyiasult tudására (úgynevezett strukturális tőke) is. Nyilvánvaló: a vállalatok hatékonyságához jelentősen hozzájárul az a tudástőke, amivel rendelkeznek.
A "néma" és a "beszédes" tudás
A tudásmenedzsment hatékonyságát, az intellektuális tőke gyarapodását is lehet mérni, erre több módszer is létezik. Alegismertebbek a Balanced Scorecard, valamint az Intellectual Assets Monitor. Ez utóbbi az intellektuális tőke három fő típusára – strukturális, vevői és humán – határoz meg mérőszámokat, figyeli a gyarapodást, a stabilitást, valamint azt, hogy mennyire sikerült megtartani a korábbi elemeket.
A tudásmenedzsment a tudás két fajtáját különbözteti meg, a tacit – kimondatlan – tudást, amely az egyének fejében, vagyis személyes tapasztalataikban rejtőzik. Döntő szerepe van a gyakorlati problémák megoldásában annak ellenére is, hogy gyakran nemhogy másoknak, de tulajdonosának sincs tudomása róla. Az ilyen tudást sejtik az ösztönös megérzés mögött. A mindennapi életben persze legtöbbször semmilyen esemény nem világít rá e néma tudásra, jóllehet becslések szerint egy-egy szervezeten belül az összes tudás 80 százalékát ez teszi ki.
Az explicit tudás ezzel szemben olyan ismerethalmaz, amelyet birtokosának sikerült szavakban vagy más formalizált jelrendszerben megfogalmaznia. Ez már elvileg közzétehető, másnak átadható. Aszóbeli kifejezés révén megragadott és formába öntött tudás természetesen más, mint maga az információ. A tudásmenedzsment elsődleges célja a tacit tudás előhívása, explicitté tétele. Ilyenkor az történik, hogy a szervezetben dolgozók kimondatlan, személyes tudása – annak megfogalmazása révén – a másik ember számára is hasznos információvá válik, amelyet aztán újra és újra hasznosítani lehet.
Minél inkább sikerül a néma tudás lényegét megragadni, annál szélesebb körben hasznosíthatók az információk. Aszemélyes tapasztalatokon alapuló, de sokáig a birtokosa számára is rejtve maradó tudás megnyilvánulásának manapság – a hagyományos szakmai vitafórumok, értekezletek, konferenciák, kiadványok, informális megbeszélések mellett – új eszközei jelennek meg. Ilyenek az elektronikus levelek, az interaktív fórumok, a hírlevelek, a mobiltelefonok és az sms-üzenetek. A tacit tudás átalakítása explicit információvá látványosan növeli az intézmények szellemi kapacitását, ezért ez a törekvés áll a tudásmenedzsment előterében.
Matáv-projekt
A versenyhelyzetben lévő, üzletileg sikeres vállalatok felismerték, hogy a legjobban az egyéni és a szervezeti tudásba befektetett tőke térül meg – mondta lapunk érdeklődésére Sallai László, a Matáv képzési és tudásmenedzsment-igazgatója. Ennek érdekében keresik a legjobb módszereket és eszközöket.
Nagy kérdés persze, hogy a munkatársak a meglévő tudásszint emeléséhez rendelkezésre álló, illetve még szükséges információkat milyen rendszerezésben, milyen "csomagolásban" és mikor tudják hasznosítani munkájuk során. Több megoldás született, amelyek a legtöbb esetben informatikai alapokra helyezett adatbázisok létrehozására és a hozzáférés menedzselésére irányulnak.
Felhasználva a tapasztalatokat, tavaly elindították a vállalati tudásmenedzsment programot. A "virtuális vállalat" elnevezésű projekt a cég működését segítő információszükségletet, a kompetenciaigényeket, valamint a meglévő információkat és információforrásokat elemezte. Mindezek alapján dolgozták ki a tudásmenedzselés gyakorlati bevezetésének alapjait és első lépéseit, határozták meg a szükséges intézkedéseket.
Ezek szerint a tudásmenedzsment-felelős az egyéni és a szervezeti kompetenciák alapján kijelöli a jobb teljesítményhez szükséges tudást és az információk körét, illetve azt, hogy ezeket – a megfelelő időben – miként lehet rendelkezésre bocsátani. Kialakítja a menedzsmentrendszer automatizmusát, megteremti annak naprakészségét, illetve folyamatosan méri a hatásfokát.
Az igazgató hangsúlyozta: a tudás tudatos menedzselése többletértéket képes létrehozni, amely a piaci versenyben a konkurensekkel szemben előnyt, az üzleti eredményekben magasabb profitot eredményez.
Sallai László szerint – mint minden soft-tényező esetében – a közvetlen mérés nagyon nehéz, mivel több elem komplex hatása együttesen érvényesül (fejlesztés, motivációs eszközök, infrastruktúra, folyamatreorganizáció) a tudásmenedzsment-eszközök használata mellett. Célszerű azonban kulcsmutatókat hozzárendelni ez utóbbiakhoz, és megkeresni kapcsolatukat az üzleti eredményekkel. Például a kompetenciatérkép elkészítésekor jól mérhető, hogy – adott időtartam alatt – az ügyfelek megkeresése nyomán miként vált gyorsabbá a kiszolgálás, illetve miként javult a szervezet teljesítménye.
Egyetemi kurzusok
Az utóbbi néhány évben több egyetemen, főiskolán ismerkedhetnek meg a hallgatók a tudásmenedzsment fogalmával. Ebben úttörő szerepet játszott a budapesti Műegyetem, melynek palettáján 1999 óta szerepel ez a kurzus.
Nuridsány Judit oktatótól megtudtuk, hogy a témában féléves képzést tartanak, ez idő alatt tizennégy előadás hangzik el.
Tavaly 210 hallgató – közgazdászok, műszaki menedzserek, mérnökök – választották ezt a szakot. Az érdeklődés nagy, ezt jelzi, hogy az idén – a korábbi gyakorlattal ellentétben – a második félévben is indítanak tudásmenedzsment szakot. Az oktatónő úgy véli: a hallgatók a megszerzett ismereteiket hamarosan a gyakorlatban is hasznosíthatják. Várható ugyanis, hogy közülük jó néhányan – mivel az elhelyezkedés friss diplomásként sem könnyű – saját céget alapítanak az egyetem elvégzése után.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen belül működik az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Tudásmenedzsment Műhely. Az önálló kutatóbázis a tudásmenedzsment elméleti és gyakorlati trendjeinek, illetve jelenségeinek figyelésével és elemzésével foglalkozik. Aműhely céljai között szerepel – a tudásmenedzsment nemzetközi szakmai és vállalatvezetési, szervezeti tapasztalatai alapján – a hazai alkalmazás segítése, a honi tudásmenedzsment-kultúrák feltárása, elemzése. Az eredmények függvényében ugyancsak feladat a szükséges szakmai kezdeményezések elindítása, a tudásmenedzsmenten alapuló vállalatvezetési szemlélet, s az azt támogató módszerek, alkalmazások széles körű elterjedésének segítése.
Tanfolyamok cégvezetőknek
Nuridsány Judit tapasztalatai szerint Magyarországon elsősorban az egyetemeken, kutatóintézetekben és tanácsadó cégeknél jellemző a tudásmenedzsmenten alapuló vállalatvezetési filozófia, kevésbé kedvező a kép a termelőcégeknél. A legrosszabb a helyzet a közigazgatásban, a közhivatalokban, ahol a hierarchikus szervezetben hatalmi harcok nehezítik a munkatársak életét. Az oktatónő úgy véli, gyökeres változásra csak egy generációváltást követően számíthatunk. Ez nem is csoda, hiszen – szerinte – a társadalmi-gazdasági fejlettséget tekintve több évtizedes lemaradásban vagyunk az USA-hoz, Japánhoz s Nyugat-Európához képest is.
Ugyanakkor olyan tanfolyamok is vannak, ahol a már közép- és felsővezetőként tevékenykedő szakemberek is megismerkedhetnek a tudásmenedzsment fogalmával, gyakorlati alkalmazásával. Április végén például a Budapesti Kommunikációs Főiskola a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK), az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Rt.-vel és egy szaklappal karöltve indít egy háromnapos, térítésmentes tanfolyamot 25 fő részére Tudásmenedzsment a gyakorlatban címmel. Mint azt a BKIK-nál megtudtuk, a tanfolyam iránt nagy az érdeklődés, s ezért már egy újabb kurzus indításáról is döntöttek.
