Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH a 34-es Magyar Közlönyben tette közzé az április 1. és június 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Amennyiben a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Ezek az árak pedig a következők:
A 95-ös benzinnél és a keveréknél 247, a 98-as benzinnél 256, a gázolajnál 242 forint literenként.
Jegybanki alapkamat
A 3/2005. (III. 29.) MNB rendelet szerint a jegybanki alapkamat mértéke március 30-tól 7,75%.
A Munka Törvénykönyve
A Magyar Közlöny 32. számában jelent meg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény jogharmonizációs célú módosításait tartalmazó 2005. évi VIII. törvény. Az új szabályok március 20-ától hatályosak. (Lásd cikkünket a 28. oldalon!)
Foglalkoztatási támogatások
Az 5/2005. (III. 18.) FMM rendelet módosította a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletet. A Magyar Közlöny 33. számában található, március 23-ától hatályos új szabály szerint vissza nem térítendő támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, meglévő munkahelyek bővítéséhez, új technológia bevezetéséhez szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, vagy a munkahelyteremtéssel összefüggő személyi jellegű ráfordításokhoz, ha a munkahelyteremtéssel a munkavállalók létszámának növelése útján tartós foglalkoztatás valósul meg.
Munkavédelmi technikus szakképesítés
A 15. számú Magyar Közlönyben hirdették ki a szakmai követelmények kiadásáról szóló 6/1994. (VIII. 31.) MüM rendeletet módosító 3/2005. (II. 10) FMM rendeletet. Ebben a középfokú munkavédelmi technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek módosítására került sor. Ezzel egyidejűleg a felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus szakképesítés megszűnik. A rendelet március 1-jétől hatályos, rendelkezéseit első alkalommal az ezt követően megkezdett szakképzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Az ösztöndíjas foglalkoztatást szabályozza a 2004. évi CXXIII. törvény. Ennek újabb végrehajtási jogszabálya a közigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél alkalmazott ösztöndíjasok foglalkoztatója által igényelhető költségvetési támogatásról szóló 20/2005. (II. 11.) Korm. rendelet, mely a Magyar Közlöny 16. számában található. A minisztériumok, központi hivatalok, amennyiben engedélyezett létszámuk 1,5%-át meghaladó mértékben alkalmaznak ilyen jogviszonyban pályakezdőket, az ösztöndíjuk, de legfeljebb havi 90 000 Ft közterheit a költségvetéstől igényelhetik. A rendelet szabályozza ennek eljárási rendjét.
A munkaügyi tárca elismerései, díjai
Február 25-étől a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által adományozható elismerések részben megváltoztak. A 4/2005. (II. 22.) FMM rendelet alapján Munkaügyért Díj annak a személynek adományozható, aki munkáját kimagaslóan végzi, és legalább nyolc év szakmai gyakorlati idővel rendelkezik
– a foglalkoztatás- és bérpolitika kidolgozása, eszközrendszerének kialakítása és működtetése,
– a munkaügyi kapcsolatok alakítása,
– a munkahelyi béke elősegítése, megőrzése,
– az érdekegyeztetés,
– az emberierőforrás-gazdálkodás és -fejlesztés,
– a felnőttképzés,
– a munkaügyek nemzetközi kapcsolatainak ápolása,
– a munkavédelem és a biztonságos munkakörnyezet fejlesztése,
– a munkavédelmi, munkaügyi ellenőrzés,
– a munkaügyi igazgatás,
– a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb szakterületen.
Miniszteri Elismerő Oklevél annak az intézménynek, munkacsoportnak, gazdálkodó szervezetnek, szakértői csoportnak, bizottságnak és civil szervezetnek adományozható, amely a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területen legalább négy éve eredményes, példamutató tevékenységet végez.
Miniszteri Dicséretben részesíthető a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumban és az irányítása alá tartozó szerveknél, valamint a foglalkoztatáspolitika és munkaügy egyéb területein kiemelkedő tevékenységet végző személy.
Miniszteri Elismerő Oklevél egy naptári évben legfeljebb harminc közösség részére adományozható.
A Munkaügyért Díjjal együtt járó pénzjutalom összege a mindenkori köztisztviselői illetményalap tízszerese.
A Miniszteri Dicséretben részesülő személy – a miniszter döntése alapján – pénzjutalomban részesíthető.
Vízminőség-védelem és -ellenőrzés
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 47/2005. (III. 11.) Korm. rendelet szerint a külön jogszabályban meghatározott karszt-, talaj- és parti szűrésű vízbázisból vízkezelés nélkül szolgáltatott ivóvíz esetén minden vízkivételi pontnál külön-külön, valamint a felszíni vízbázisból származó, víztisztító műben termelt ivóvíz esetén a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott követelményeknek teljesülniük kell.
A Magyar Közlöny 31. számában megjelent rendelet szerint az üzemeltetőnek kell gondoskodnia arról, hogy az ivóvíz minőségét ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratórium az ÁNTSZ megyei intézetével egyeztetett vizsgálati program szerint ellenőrizze. Ha az ivóvizet fertőtlenítik, az üzemeltető köteles gondoskodni az alkalmazott fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzéséről, és biztosítani, hogy a fertőtlenítőszer melléktermékeiből származó szermaradvány az ivóvízben a lehető legalacsonyabb szintű legyen.
Az üzemeltető az általa végzett, illetve végeztetett valamennyi fogyasztásra szánt ivóvízre vonatkozó vizsgálat eredményét negyedévenként megküldi az ÁNTSZ megyei intézetének.
Az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a fogyasztókat, valamint az érintett település(ek) önkormányzatát a vízminőség-javító intézkedésekről, kivéve ha az ÁNTSZ megyei intézetének állásfoglalása szerint a határértékektől való eltérés elhanyagolható.
Vízminőség-ellenőrző vizsgálatot 2006. január 1-jét követően kizárólag a Nemzeti Akkreditációs Testület által a tevékenységre akkreditált és az OTH megbízásából az OKK-OKI által szervezett körvizsgálatokban eredményesen részt vevő laboratórium végezheti.
Iparjogvédelmi oltalmak és találmányok támogatása
Az egyes iparjogvédelmi oltalmak megszerzésének és fenntartásának a magyar találmányok külföldi bejelentése célelőirányzatból történő támogatásáról szóló 9/2003. (II. 28.) GKM rendelet módosítása szerint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a pályázatról pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium hivatalos lapjában, a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában, a minisztérium honlapján (www.gkm.hu), a Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.) honlapján (www.mvf.hu), a Kormányzati Portálon és két országos napilapban is.
A 13/2005. (III. 11.) GKM rendelet szerint (megjelent a Magyar Közlöny 31. számában) a célelőirányzat működtetéséről a minisztérium gondoskodik, ennek keretében külön jogszabályban meghatározott pályázatkezelési feladatok elvégzésével megbízza az MVf Kht.-t mint közreműködő szervezetet. Az MVf Kht.-n belül Pályázati Iroda működik.
Uniós források
A Magyar Közlöny 35. számában jelent meg az Európai Unió strukturális alapjaiból, valamint Kohéziós Alapjából származó támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 6/2005. (III. 23.) TNM-FMM-FVM-GKM- KvVM-PM-TNM együttes rendelet. A jogszabályt március 26-ától kell alkalmazni.
A jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes módon felhasznált európai uniós forrásokból származó és a kapcsolódó állami támogatások behajtásának eljárási rendjét szabályozza az 55/2005. (III. 26.) Korm. rendelet. A Magyar Közlöny 38. számában megjelent jogszabály március 29-től hatályos.
Törvényjavaslat az adótörvényekrőlAz Országgyűlés előtt van a T/15264. számú törvényjavaslat az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról. A tervezett változtatások érintik – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt, – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt, – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényt, – az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvényt, – a fogyasztóiár-kiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvényt, – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt, – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt, – a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt, – a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvényt, – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt, – a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényt, – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt. A társasági adózást érintő módosítások egyszerűsítéseket (elhatárolt veszteség, fejlesztési adókedvezmény, egyes adóalap-kedvezmények érvényesítéséhez szükséges köztartozás tartalma), valamint könnyítéseket (a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózók számára a naptári és az üzleti év eltérése miatt az utolsó naptári év végén kieső beruházási adókedvezmény igénybevételének lehetővé tétele), illetve új kedvezményt (az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét támogató szabály) fogalmaznak meg. Az adózás rendjéről szóló törvénynek a törvényjavaslatban szereplő módosításai garanciát kívánnak nyújtani az adózók jogbiztonságának megerősítéséhez, adminisztrációs terheik további csökkentéséhez, valamint a már hatályos szabályok pontosításával segítséget nyújtanak a gyakorlatban felmerült jogértelmezési kérdések egyértelmű rendezéséhez. A foglalkoztatási törvény módosítása a vállalkozói járulék megfizetésének, bevallásának szabályait egyszerűsíti, egyben a jogalkalmazást elősegítő pontosításokat tartalmaz |
