Az NMSZ 1947-ben elfogadott 81. számú egyezménye rendelkezik az iparban és a kereskedelemben történő munkaügyi ellenőrzésről. Az egyezmény szerint a munkaügyi ellenőrzés rendszere terjedjen ki az ipari munkahelyek körében az összes olyan munkahelyre, amelyen munkaügyi felügyelők útján érvényre juttathatók a munkafeltételekre és a munkát végző munkavállalókra vonatkozó törvényes rendelkezések.
A felügyeleti rendszer feladatai
A munkaügyi felügyeleti rendszer feladatai a következők:
– biztosítani azoknak a törvényes rendelkezéseknek az érvényre juttatását, amelyek a munkafeltételekre és a munkát végző munkavállalók védelmére vonatkoznak (pl. a munkaidőre, a bérekre, a biztonságra, a gyermekek és fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó szabályok),
– technikai információt és tanácsadást nyújtani a munkáltatóknak és a munkavállalóknak a törvényes rendelkezések betartásának leghatékonyabb módozatairól,
– az illetékes hatóság tudomására hozni az olyan hiányosságokat és visszaéléseket, amelyekre a hatályos törvényes rendelkezések kifejezetten nem terjednek ki.
Szervezet
Amennyiben a tagállam közigazgatási gyakorlatával összeegyeztethető, a munkaügyi felügyeletet valamely központi hatóság irányítása és ellenőrzése alá kell rendelni. A munkaügyi felügyelet személyzetét olyan közszolgálati ágban foglalkoztatottakból kell kialakítani, akiknek a státusa és szolgálati feltételei biztosítják foglalkoztatásuk állandóságát, függetlenek a kormányváltozásoktól és a kedvezőtlen külső befolyástól.
A munkaügyi felügyelők létszáma legyen elegendő a munkaügyi felügyelet feladatainak hatékony ellátásához. A létszám meghatározása során kellő tekintettel kell lenni azoknak a feladatoknak a fontosságára, amelyet a felügyelőknek el kell látniuk (pl. a felügyelet alá tartozó munkahelyek száma, jellege, nagysága, a munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók létszáma, az érvényre juttatandó törvényes rendelkezések száma, bonyolultsága). A felügyelői létszám megállapításakor meghatározó a felügyelők rendelkezésére bocsátott anyagi eszköz, valamint azok a gyakorlati feltételek, amelyek mellett a felügyeleti szemléket le kell folytatni úgy, hogy azok hatékonyak legyenek.
A felügyelők jogköre
A megfelelő megbízólevéllel ellátott munkaügyi felügyelőket fel kell hatalmazni, hogy
– nappal vagy az éjszaka bármely órájában, szabadon, előzetes értesítés nélkül beléphessenek a felügyelet alá rendelt bármely munkahelyre,
– nappal beléphessenek bármely helyiségbe, amely, ha alapos okuk van feltételezni, hogy a felügyelet alá tartoznak, és
– lefolytassanak bármely szemlét, nyomozást vagy vizsgálatot, amelyet szükségesnek tartanak, hogy meggyőződhessenek a törvényes rendelkezések szigorú betartásáról (pl. kérdéseket tegyenek fel a munkáltatónak, megköveteljék bármely nyilvántartás, bizonylat bemutatását, amelyek vezetését a munkafeltételekre vonatkozó nemzeti jogszabályok előírják annak megállapítása céljából, hogy összhangban vannak-e a törvényes rendelkezésekkel, a bizonylatokat lemásolhassák).
Felügyeleti szemle
Felügyeleti szemle alkalmával a felügyelők megjelenésükről értesíteni kötelesek a munkáltatót vagy képviselőjét – kivéve, ha úgy vélik, hogy az ilyen értesítés hátrányosan befolyásolhatja feladataik teljesítését. A munkaügyi felügyelőket fel kell hatalmazni, hogy intézkedéseket tegyenek az üzemben, a tervezési vagy munkamódszerekben megfigyelt hibák helyrehozására, ha ésszerű okoknál fogva arra a meggyőződésre jutnak, hogy azok veszélyeztetik a munkavállalók egészségét vagy biztonságát. Ennek érdekében a felügyelőket fel kell hatalmazni olyan rendelkezések kiadására, amelyek megkövetelése
– a meghatározott határidőn belül végrehajtandó olyan változásokat a műszaki berendezésben vagy az üzemben, amelyek szükségesek lehetnek a munkavállalók egészségére vagy biztonságára vonatkozó törvényes rendelkezések végrehajtásához, illetve
– az azonnal végrehajtandó intézkedéseket a munkavállalók egészségét vagy biztonságát fenyegető veszély esetén.
A munkaügyi felügyeletet értesíteni kell a munkabalesetekről és a foglalkozási megbetegedések előfordulásairól.
Tilalmak a munkaügyi felügyelőkkel szemben
A munkaügyi felügyelőket
– el kell tiltani attól, hogy bármilyen közvetlen vagy közvetett érdekeltségük legyen az általuk felügyelt vállalatokban,
– megfelelő büntetések terhe mellett kötelezni kell, hogy ne fedjenek fel még a szolgálatból való kiválásuk után sem üzleti titkot, munkamódszert, amely feladatuk teljesítése során tudomásukra jutott, valamint
– kötelezni kell, hogy kezeljenek bizalmasan minden bejelentést, amelyből tudomásukra jutott a törvényes rendelkezések hiányossága vagy megszegése, és azt, hogy semmilyen módon ne utaljanak a munkáltatónak vagy képviselőjének arra, hogy a felügyeleti szemle ilyen bejelentés nyomán történt.
Felelősségre vonás
Azokat a személyeket, akik a munkaügyi felügyelők útján érvényre juttatható érvényes rendelkezéseket megszegik, vagy ezek figyelembevételét elhanyagolják, előzetes figyelmeztetés nélkül, közvetlen törvényes eljárás útján felelősségre kell vonni. Megfelelő büntetésekről kell gondoskodni a munkaügyi felügyelők által érvényesíthető törvényes rendelkezések megszegése és a felügyelőknek a hivatalos feladatai teljesítésében való akadályoztatása miatt.
A központi felügyeleti hatóságnak évente általános jelentést kell kiadnia az ellenőrzés állapotáról, a felügyeleti szolgálat munkájáról. Az NMSZ minden tagállama, amelyre az egyezmény hatályos, köteles munkaügyi felügyeleti rendszert fenntartani a kereskedelmi munkahelyek körében. (Az egyezményt a 2000. évi LI. törvény hirdette ki Magyarországon.) Amezőgazdasági munkaügyi ellenőrzésről az 1969-ben elfogadott 129. számú egyezmény rendelkezik. Az egyezmény hatálya azokra a mezőgazdasági vállalkozásokra terjed ki, ahol foglalkoztatottak és szakmai tanulók dolgoznak, bármilyen formában bérezzék is őket és bármilyen is legyen a szerződésük típusa, formája, időtartama. Az egyezmény szempontjából a mezőgazdasági vállalkozás olyan vállalatokat jelent, amelyek földműveléssel, állattenyésztéssel, erdőgazdálkodással, kertgazdasággal, mezőgazdasági termékeknek birtokkezelője által való elsődleges feldolgozásával, vagy a mezőgazdasági tevékenység bármely más formájával foglalkoznak. Az egyezmény tartalma lényegében megegyezik a munkaügyi ellenőrzésről szóló 81. számú egyezménnyel. (Az egyezmény Magyarországon a 2000. évi LXV. törvénnyel került kihirdetésre.)
