A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény hatálya kiterjed
– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra,
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyre,
– a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,
– az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra.
Pályakezdő fiatal foglalkoztatásának kedvezménye
A törvény célja többek között az is, hogy megkönnyítse a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzését, illetve elősegítse az oktatás és a munka világa közötti átmenetet.
A kedvezmény feltételei
A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a foglalkoztatásra legalább kilenc hónapig foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, és a munkaadó vállalja a legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást.
A munkaadót a foglalkoztatás időtartamára arányosan illeti meg a kedvezmény, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony a pályakezdő fiatalnak felróható okból a kilenc hónapos kötelezően előírt foglalkoztatási idő letelte előtt szűnik meg.
A kedvezmény újból igényelhető, feltéve, hogy a pályakezdő fiatal államilag elismert végzettséget, szakképesítést szerez, és a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére e végzettség, illetőleg szakképesítés megszerzését követő egy éven belül kerül sor.
Szakképzett fiatal foglalkoztatása
Amennyiben a pályakezdő fiatal szakképzettséggel rendelkezik, a kedvezmény a fentiekben meghatározott feltételeken túlmenően akkor illeti meg a munkaadót, ha a pályakezdő foglalkoztatására olyan munkakörben kerül sor, amely betöltésének feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése előtt megszerzett szakképzettség.
A kedvezmény alapja, mértéke
A kedvezmény alapja: a munkaadó által a pályakezdő fiatal után megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével. (A hivatkozott törvényhely szerint a társadalombiztosítási nyugdíj és az egészségbiztosítás ellátásainak fedezetére a foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó a járulékalapot képező jövedelem után 2001. január 1-jétől 31 százalék, 2002. január 1-jétől 29 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 2001-ben 20 százalék, 2002-től 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék.)
A kedvezmény mértéke: a kedvezményalap kilenc hónapra számított öszszegének ötven százaléka.
A kedvezmény érvényesítése
A munkaadó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (Art.) a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályai alapján egy összegben érvényesítheti a kedvezmény iránti igényét, mégpedig a kilenc hónapos megszakítás nélküli foglalkoztatást követően, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetését követő hónapban.
Mint láttuk, a munkaadónak a kedvezményhez való joga akkor nyílik meg, ha a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyt legalább kilenc hónapon keresztül megszakítás nélkül foglalkoztatta. E főszabálytól eltérően a kedvezmény a munkaadót a foglalkoztatás utolsó napjáig illeti meg, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kilenc hónapi foglalkoztatást megelőzően, a munkaerőpiactól tartósan távol lévőnek felróható okból szűnt meg.
Felróható ok
E rendelkezés alkalmazása szempontjából felróható oknak kell tekinteni, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
– munkáltatói rendkívüli felmondással, illetve fegyelmi büntetéssel,
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy képességeivel vagy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok, illetve alkalmatlanság miatt munkáltatói rendes felmondással, felmentéssel,
– próbaidő kikötése esetén a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy részéről azonnali hatállyal,
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy részéről történő rendes felmondással, lemondással,
– a munkaerőpiactól távol lévő személy részéről jogellenesen,
– a munkaerőpiactól távol lévő személy jogellenes rendkívüli felmondásával, illetve rendkívüli lemondásával szűnik meg, vagy
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy halála miatt szűnik meg, feltéve hogy a halál bekövetkezése miatt a munkaadó kártérítési felelőssége nem áll fenn.
Újbóli igénylés
A kedvezmény azonos munkaadó és a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy között újból létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony esetén – amennyiben a munkaadó a kedvezményt korábban a munkavállalónak munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyként történő foglalkoztatására tekintettel igénybe vette – három év elteltével vehető ismételten igénybe. Az igénybevétel időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amikor a munkaadó a kedvezmény iránti kérelmét az adóhatósághoz benyújtotta.
A kedvezmény visszafizetése
Ha a bíróság utóbb jogerősen megállapítja, hogy
– a munkaadó a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen szüntette meg, vagy
– a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy részéről történő megszüntetése jogszerű volt, vagy
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy halála miatt a munkaadó kártérítési felelőssége fennáll,
akkor a munkaadó a korábban érvényesített kedvezményt köteles visszafizetni az adóhatóságnak. A jogosulatlanul érvényesített kedvezményt a munkaadó önadózással, az igényjogosultság megszűnését követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg. Az adóellenőrzés során megállapított jogszerűtlen igénylés jogkövetkezményeként beszedett, valamint a munkaadó által jogosulatlanul igénybevett kedvezménynek önadózással történt bevallásával egyidejűleg esedékes járulék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg.
A gyermeknevelést követő foglalkoztatás támogatása
Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás kedvezménye is megilleti a munkaadót.
A támogatás feltételei
A munkaadót akkor illeti meg kedvezmény, ha a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő személyt foglalkoztat, és
– az érintett dolgozó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll, és
– a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítésére a gyes, gyed, gyet, továbbá ápolási díj folyósításának megszűnését követő első alkalommal kerül sor,
– a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személy legalább kilenc hónapon keresztül történő foglalkoztatására teljes munkaidőben vagy legalább napi négy órát elérő részmunkaidőben kerül sor, valamint
– a munkaadó legalább három hónap időtartamig történő továbbfoglalkoztatást vállal.
A munkaadót a foglalkoztatás időtartamára a kedvezmény arányosan illeti meg, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszony a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személynek felróható okból a kilenc hónap letelte előtt szűnik meg.
A kedvezmény annyi alkalommal vehető igénybe, ahány esetben a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj a munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyt különböző személyekre tekintettel megillette.
A kedvezmény alapja, mértéke, igénylése
A kedvezmény alapjára, mértékére, igénylésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok megegyeznek a pályakezdő fiatal foglalkoztatása utáni kedvezménynél ismertetett rendelkezésekkel.
Ötven év feletti munkanélküliek foglalkoztatásának támogatása
A munkaadót terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egyévi időtartamra. Az átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven százalékánál. (Támogatás nyújtható annak a munkaadónak is, aki AM könyvvel rendelkező munkanélküli foglalkoztatását vállalja.)
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető. (Lásd a fogalmakról szóló keretes írásunkat!)
Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.
Szerződés
Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja, mégpedig a szerződéskötésre vonatkozó alaki szabályok szerint.
A felek jogai és kötelezettségei
A szerződés alapján
– az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;
– a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának érdekében. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni.
A szerződés kötelező tartalma
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:
– a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,
– az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,
– a munkavégzés helyét, feltételeit,
– a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,
– a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.
A szerződés formája
Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott – ő is legkésőbb a jogviszony megszűnését követő harminc napon belül – hivatkozhat.
Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat
Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit,
– a tevékenysége során tudomására jutó állam- és szolgálati titkot megőrzi.
Foglalkoztatási korlátozás
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.
Az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérő foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.
Szakmai segítő
Az úgynevezett szakmai segítő
– kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,
– folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,
– elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.
Ösztöndíj
A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta – teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.
A foglalkoztatás megszűnése
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,
– a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,
– az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:
– a felek közös megegyezésével,
– azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.
E rendelkezésektől még a foglalkoztatott javára sem lehet eltérni.
Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait.
Igazolás
A jogviszony végén a munkáltató igazolást köteles kiadni. Az igazolás tartalmazza:
– az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
– az ösztöndíjas foglalkoztatott taj-számát;
– a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;
– a foglalkoztatási ösztöndíjból jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát, vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;
– az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíjpénztár megnevezését, címét, bankszámlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.
Ajánlólevél
A jogviszony végén a foglalkoztató köteles ajánlólevelet is kiadni a dolgozó részére. Az ajánlólevél tartalmazza:
– az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,
– az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,
– a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.
Kedvezmény
Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját megilleti ugyanaz a kedvezmény, mint ami a fiatal pályakezdő foglalkoztatásához kapcsolódik, de itt természetesen nem feltétel a pályakezdőre meghatározott életkor betöltése. A kedvezményre jogosultság szempontjából a foglalkoztatót nem terheli továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
A kedvezmény érvényesítésére, folyósítására, elszámolására a fentebb már ismertetett rendelkezéseket kell alkalmazni.
A kedvezmény alapja itt is a munkaadó által megfizetett társadalombiztosítási járuléknak a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján számított összege, legfeljebb havi 90 000 forint bruttó kereset figyelembevételével. A kedvezmény mértéke: a kedvezmény kilenc hónapra számított alapjának ötven százaléka.
A Munka Törvénykönyvének alkalmazásaAz ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra megfelelően alkalmazni kell az Mt. Első részének 3. §-a (1)–(4) bekezdését, 4-12. §-át, Harmadik részének 72. §-a (2) és (6) bekezdését, 73. §-át, 75. §-át, 76. §-a (3), valamint (7)–(8) bekezdését, 76/B-78/A §-át, 84/A §-a (1) bekezdésének a) pontját, (2) bekezdését, 85-85/A §-át, 97. §-át, 102. §-ának (3) bekezdését, 103-104. §-át, 107. §-át, 108. §-ának (1) bekezdését, 110-115. §-át, 117. §-át, 117/B §-ának (1) és (5) bekezdését, 118. §-át, 118/A §-ának (1)–(2) bekezdését, (3) bekezdésének a)-c) pontját, (4)–(5) bekezdését, 119. §-ának (1)–(6), valamint (8) bekezdését, 120-125. §-át, 131. §-ának (1) bekezdését, (2) bekezdésének a)-c) pontját, továbbá (3) bekezdését, 132-133. §-át, 134. §-ának (1)–(2), valamint (4)–(5) bekezdését, Az Mt. 74. §-át a szakmai segítőre vonatkozó előírásokban foglalt eltéréssel kell alkalmazni, Az Mt. 105. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kiküldetés elrendelésére csak a munkatapasztalat-szerzés érdekében kerülhet sor. Az Mt. 119. §-ának (7) bekezdését az "illetve készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát" szövegrész figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. A fentieken túlmenően – a Kjt. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Kjt. 43. §-át, valamint 55. §-át; – a Ktv. hatálya alá tartozó foglalkoztatóval létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra alkalmazni kell a Ktv. 7. §-a (1) bekezdésének első mondatát, (8) bekezdését, 37. §-át, 39. §-ának (1) és (4) bekezdését. |
A munkatapasztalat-szerzés egyéni programjaA munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a következő formában kell elkészíteni: Az ösztöndíjas foglalkoztatott neve: Az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje: Az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége: Az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége: A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma: A felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény: A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja: Szakképzettség megszerzésének időpontja: A munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó: A munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei: Szakmai segítő neve: I. Az egyéni program célkitűzései A munkatapasztalat-szerzés általános célja: A munkatapasztalat-szerzés részletes céljai: Az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei: Az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok: II. Az egyéni program végrehajtásának értékelése A gyakorlat értékelése: Az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése: Szakmai segítő véleménye: Munkaadó ajánlása: Dátum Munkaadó (cégszerű) aláírása |
FogalmakMunkaerőpiactól tartósan távol lévő személy A munkaerőpiactól tartósan távol lévő személynek minősül: – a pályakezdő fiatal, – a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósítása megszűnését követően foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő személy. Pályakezdő fiatal Pályakezdő fiatalnak kell tekinteni azt, aki a 25. életévét a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor még nem töltötte be, és tanulmányai befejezését követően létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya. Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a 2004. évi CXXIII. törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés érdekében és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony. Négy órát elérő részmunkaidő Négy órát elérő részmunkaidőn a napi négy órát, illetve – munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában – a heti húsz órát elérő munkaidő értendő. Ösztöndíjas foglalkoztatott Ösztöndíjas foglalkoztatott az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában – a 30. életévét még nem töltötte be, és – akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és – nem áll munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony). Foglalkoztató Foglalkoztató a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság. Munkaügyi törvény A munkaügyi törvény fogalmi körébe tartozik az Mt., a Ktv. és a Kjt |
